Korábbi cikkünkben többek között bemutattuk a startup vállalkozás és a befektető viszonyát szabályozó megoldások kereteit. A term-sheetben és a szindikátusi szerződésben is ki lehet kötni a felekre vonatkozó szabályokat, azonban utóbbi hordozza magában a tényleges kikényszeríthetőség lehetőségét, mert a term-sheet jogi kötőerővel nem rendelkezik, így csak egyfajta szándéknyilatkozatként funkcionál.

A szindikátusi szerződésben leírt szolgáltatások teljesítését ellenben követelheti a jogosult a kötelezettől, mivel a kötelmi jog szabályai irányadók erre a szerződéstípusra. Erre tekintettel jelen cikkünkben a megvizsgáljuk a szindikátusi szerződésben szereplő kötelező tartalmi elemeket, kitérünk néhány jelentősebb lehetséges tartalmi elemre, valamint átvesszük a szindikátusi szerződés megszegésének következményeit.

1. Kötelező tartalmi elemek

A bírói gyakorlat szerint a szindikátusi szerződés polgári jogi szerződésnek minősül, amelynek értelmezése és érvényesülése csak a társasági joggal szoros összefüggésben képzelhető el. Ennek figyelembevételével egy szindikátusi szerződésben szerepelnie kell a Ptk. létesítő okiratokra vonatkozó kötelező tartalmi elemeknek (Ptk. 3:5. §). Ezek a következők:

–          a jogi személy létesítésére irányuló akarat kifejezése

–          jogi személy neve

–          jogi személy székhelye

–          jogi személy célja és fő tevékenysége

–          a jogi személyt létesítő személy vagy személyek nevét, valamint azok lakóhelyét vagy székhelyét

–          a jogi személy részére teljesítendő vagyoni hozzájárulásokat, azok értékét, továbbá a vagyon rendelkezésre bocsátásának módját és idejét

–          a jogi személy első vezető tisztségviselőjét

A szindikátusi szerződés tartalma általában a cégbíróság előtt rejtve marad, mert a szerződés tárgya elsősorban nem a társaság szervezetének és működésének a szabályozása, hanem a társaság tagjainak egymáshoz fűződő viszonyának és együttműködésének rendezése. A szindikátusi szerződés társasági szerződéssel ellentétes kikötése semmisnek tekintendő. Ugyanakkor a tagoknak a nyilatkozniuk kell arról, hogy nemcsak a társasági szerződés, hanem a szindikátusi szerződés rendelkezéseit is magukra nézve kötelezőnek ismerik el.

2. Lehetséges tartalmi elemek

A szindikátusi szerződés első pontjaiban a startup alapítói és a befektető rögzítik a megállapodás megkötésének előzményeit, vagyoni helyzetüket, valamint nyilatkoznak arról, hogy gazdasági érdekeik azonosak és azokat együttesen hatékonyabban tudják érvényesíteni.

A befektetés menete

Ezt követően megállapítják a befektetés kereteit és menetét. Mivel a befektető kockáztat azzal, hogy egy általa ismeretlen technológia piacra jutásához nyújt anyagi támogatást, a befektetés – különösen akkor, ha jelentős támogatásról van szó – több szakaszban valósul meg. Ahogy korábbi cikkünkben leírtuk, a befektető többek között pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljesítésével csatlakozhat a társasághoz, ami a társaság törzstőkéjének megemelésével jár. A szindikátusi szerződés az egyes tőkeemelési időpontokhoz leírja a tagok törzsbetéteinek értékét, a társaságból való részesedésüket, valamint azt, hogy a törzstőke-emelés eredményeképp mennyi lesz a társaság törzstőkéje és a törzstőkén felüli vagyona.

Kötelezettségvállalások

Az eredeti elképzelések megvalósításához garanciális jelentőséggel bírnak a szindikátusi szerződésben az alapítóknak különféle kötelezettségvállalásai. Ezek leggyakrabban a taggyűlésen gyakorolható mozgásterét szűkítik a tagoknak; a szindikátusi szerződés előírásokat tartalmazhat, hogyan szavazzanak egy adott személyi, vagy szervezeti kérdésben a taggyűlésen, szigorú összeférhetetlenségi szabályokat fogalmazhat meg és titoktartási kötelezettséget írhat elő.

Ezenkívül, gyakran versenytilalmi megállapodást is kikötnek a felek, amelynek lényege, hogy amíg a szindikátusi szerződés hatályban van, valamint annak megszűnését kövező meghatározott időszakig nem vehetnek részt olyan versenytárs tevékenységében, amelyből a Társaságnak üzleti hátránya származna.

Szervezeti felépítés

A strukturális felépítésében fontos kérdés az egyes szervek hatáskörének szabályozása. Mivel a taggyűlés hozza a Társaság működése szempontjából meghatározó döntéseket, a szindikátusi szerződésben tételesen le szokták írni, milyen határozatok meghozatala tartozik a taggyűlés hatáskörébe. Ezzel kapcsolatban a felek mindig meghatározzák a szavazati jogokat, adott esetben még vétójogot is biztosítanak a befektető javára (például harmadik személlyel kötött szerződés tárgyában).

A Ptk. 3:132. § szerint a törvényben meghatározott szerveken kívül egyéb szerveket is létrehozhat a Társaság azzal a megkötéssel, hogy a létrehozott szerv nem érintheti a Ptk. által nevesített szervek és tisztségviselők hatáskörét és felelősségét. Ilyenek tipikusan a döntés-előkészítési feladatokat ellátó szervek, a vezető tisztségviselők jelölésével vagy javadalmazásával foglalkozó bizottságok, továbbá az ún. kormányzóbizottság, melynek feladata a Társaság által elfogadott pénzügyi terv végrehajtása. A kormányzóbizottság felé a vezető tisztségviselőknek szigorú tájékoztatási kötelezettségük van.

3. A szindikátusi szerződés megszegésének következményei

Kötbér kikötése

A szindikátusi szerződések kikényszeríthetőségének leggyakoribb módja az, amikor a társaság tagjai a szerződést kötbér kikötéssel biztosítják arra az esetre, ha a teljesítés elmaradna. A kötbér jogi természetének ismeretében a szerződő feleknek nagyobb késztetésük van arra, hogy betartsák a szindikátusi szerződésben vállalt kötelezettségeiket.

A Ptk. vonatkozó szabályai szerint (6:186. §) A kötelezett pénz fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést. Mentesül a kötbérfizetési kötelezettség alól, ha szerződésszegését kimenti. A kötbérnek átalány-kártérítés funkciója van; jogosultnak a kár bekövetkeztét vagy összegszerűségét bizonyítania nem szükséges, és a kikötött kötbért akkor is követelheti, ha kára egyáltalán nem merült fel, vagy az a kötbér összegénél alacsonyabb.

Így előfordulhat, hogy ha a társaság valamely tagja nem a szindikátusi szerződésben foglaltak szerint gyakorolja az üzletrészéhez kapcsolódó tagsági jogait, a többi tag – feltéve, ha kikötötték a szindikátusi szerződésbe – kötbér igényt érvényesíthet vele szemben.

Kölcsönösségi retorzió

Kölcsönösségi retorzió azt jelenti, hogy mindaddig, amíg valamely tag nem teljesíti a szindikátusi szerződésben vállalt kötelezettségét, a többi tag visszatarthatja valamennyi általuk vállalt kötelezettség teljesítését. Ez a jogintézmény lényegében a Ptk. 6:139. §-ban szabályozott visszatartási joghoz hasonlít, miszerint szerződésszegés esetén a jogosult a saját esedékes szolgáltatása arányos részének teljesítését a kötelezett teljesítéséig vagy megfelelő biztosíték nyújtásáig visszatarthatja. A szolgáltatás teljesítésének visszatartása nem végleges, hanem átmeneti állapot: csak addig jogszerű, amíg a szerződésszegés fennáll, vagy a másik fél megfelelő biztosítékot nem nyújt.

Pédául, ha a startup cég vezető tisztségviselője nem a szindikátusi szerződésben meghatározott üzletpolitikát követi, a befektetők erre reagálva nem teljesítik a szerződésben vállalt anyagi támogatásra vonatkozó kötelezettségüket.

Kizárás a társaságból

Ha valamelyik tag megszegi a szindikátusi szerződést és ezen magatartása azzal jár, hogy a társaságban maradása nagymértékben veszélyezteti a társaság céljainak elérését, a Ptk. 3:107. § kizárási per indítható ellene. Ha az eljárás eredményeképp a tagot kizárják, tagsági jogviszonya megszűnik. Fontos megjegyezni, hogy a kizárási pert a tagoknak nem saját nevükben, hanem a társaság nevében kell megindítaniuk.

A cikkben felsorolt lehetséges szerződéses tartalmakon kívül számos egyéb konstrukció is szerepelhet a szindikátusi szerződésben. Ezekről cikksorozatunk további részeiben fogunk írni.

Statup joggal, gazdasági joggal kapcsolatos kérdése van? Szívesen állunk a rendelkezésére.