Vételi jog a társasági jogban és a startup jogban

A vételi jog alapján a tulajdonos saját dolgára nézve és a jogosult javára szerződéssel vételi jogot alapít. A vételi jog egyoldalú hatalmasság, ami alapján a vételi jog jogosultja a dolgot a szerződésben meghatározott vételáron egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja. A vételi jogot alapító szerződés alakszerűségi érvényességi kelléke az írásba foglalás, abban továbbá rögzíteni kell a vételi jog tárgyát és azt a vételárat, amelyen a vételi jog gyakorolható. Tekintettel arra, hogy a vételi…

Read more Leave a comment

Fokozatos részesedésjuttatás – Mi az a vesting és a reverse-vesting?

A hazai kockázati tőkebefektető piac kisebb erőforrással rendelkezik, mint más nyugati országok, ezért elemi érdeke fűződik minden befektetőnek ahhoz, hogy befektetéseik után az elvárt hozamot tudják produkálni, eredményes legyen a befektetés. Ezért a befektető igyekszik minden kockázatot a minimális szintre csökkenteni. Az előző részben a hígulásról és a hígulás elleni védelemről írtunk, amelyben a befektető saját helyzetét igyekszik biztosítani a céltársaságban más befektetőkkel, mint külső, harmadik személyekkel szemben, azonban tisztában…

Read more Leave a comment

Angolszász jogi konstrukciók magyar jog alatt lévő szindikátusi szerződésben

Korábbi cikkeinkben megvizsgáltuk a szindikátusi szerződés mibenlétét és jellemző tartalmi elemeit. A startup cégek háttérszabályzatának teljes körű feltárásához azonban szükséges bemutatni azokat az angolszász eredetű gyakorlati megoldásokat és egyéb gyakori szerződéses tartalmakat, amikkel eddig nem foglalkoztunk. 1. Rendelkezés az üzletrészekről Az üzletrész foglalja magába a tagsági jogok gyakorlásának határait oly módon, hogy mértéke a tagok törzsbetéteihez igazodik. Ezáltal a tag társaságban betöltött szerepe elsősorban vagyoni hozzájárulásától függ. Vételi jog kikötése…

Read more One Comment

Mit írjunk a szindikátusi szerződésbe? (“Startup jogi” alapok)

Korábbi cikkünkben többek között bemutattuk a startup vállalkozás és a befektető viszonyát szabályozó megoldások kereteit. A term-sheetben és a szindikátusi szerződésben is ki lehet kötni a felekre vonatkozó szabályokat, azonban utóbbi hordozza magában a tényleges kikényszeríthetőség lehetőségét, mert a term-sheet jogi kötőerővel nem rendelkezik, így csak egyfajta szándéknyilatkozatként funkcionál. A szindikátusi szerződésben leírt szolgáltatások teljesítését ellenben követelheti a jogosult a kötelezettől, mivel a kötelmi jog szabályai irányadók erre a szerződéstípusra.…

Read more Leave a comment

A szoftver, mint szellemi termék megjelenése a vállalkozás eszközei között

A szoftverek értékképzési folyamatában olyan gazdasági és pénzügyi adatokat szükséges megvizsgálni, melyek minősítése, értékelése elsősorban üzleti stratégiákon és üzleti terveken, mérlegadatokon, számviteli kimutatásokon alapul. A kérdés jogszabályi és módszertani környezetéről a Szerzői Jogi Szakértő Testület által nyújtott tájékoztatás szolgálhat iránymutatásként (SzJSzT-09/09/1.) Szoftverek nyilvántartásának és használatának számviteli vonatkozásai: A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: „Szt.”) a vállalkozásokra vonatkozó számviteli szabályokat rögzíti. Az Szt. szabályai alapján készített beszámoló megbízható,…

Read more Leave a comment

A szoftverfejlesztési szerződések jogi alapjai

A speciális szakértelmet igénylő szoftverfejlesztés, az ötlet megszületésétől a kódoláson át a tesztelésig, igen hosszadalmas folyamat eredménye. Nyilvánvaló, hogy ezt a terméket védeni kell a jogosulatlan felhasználás és terjesztés, valamint a szellemi tulajdon bitorlása ellen. A szoftverek használatára vonatkozó általános szabályokat a szerzői jogi törvény (1999. évi LXXVI. törvény; a továbbiakban: Szjt.) tartalmazza, míg a konkrét felhasználói jogviszonyt a legtöbb esetben egyedi licencszerződések szabályozzák. A védelmi rendszer kiterjed a fejlesztő és…

Read more Leave a comment

A külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepére vonatkozó adó- és cégjogi rendelkezések

Egyes szakértők a külföldi vállalkozások által Magyarországon alapított fióktelepek számának növekedését várták az új Ptk. (Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény) hatálybalépését követően. Ennek oka, hogy a fióktelep a korlátolt felelősségű társaságévalazonos feltételekkel működtethető, azonban létrehozásához nem szükségesa 3 millió forintos alaptőkerendelkezésre bocsátása. Az alábbiakban összefoglaljuk a fióktelepre vonatkozó fontosabb cégjogi és adójogi szabályokat, melyeket mindenképpen érdemes megfontolnia azon külföldi vállalkozásoknak, akik Magyarországon kívánnak gazdasági tevékenységet folytatni.  A fióktelep…

Read more Leave a comment

Szoftverek jogi védelme – Létezik-e “szoftverszabadalom”?

Időről-időre felmerül a szoftverek szabadalmaztathatóságának kérdése, tekintettel arra, hogy a szoftverek a szerzői jog és az iparjogvédelem elkülönülő területei között köztes helyet foglalnak el: külső megjelenésüket tekintve a szerzői joghoz állnak közelebb, hiszen alkotásnak tekintendők, ugyanakkor nem tagadható azok tudományos jellege, ami az iparjogvédelem területének egyik fő jellemzője. A szoftverek jelentősége ugyanakkor a 21. században tagadhatatlan, rengeteg startup vállalkozás épül ilyen jellegű alkotások köré, így számukra gazdasági eredményességük érdekében rendkívül…

Read more Leave a comment

Védjegyoltalom bejegyzése és jellemzői

A védjegy olyan grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas áruknak vagy szolgáltatásoknak más áruktól vagy szolgáltatásoktól való megkülönböztetésre, és amelyek használata kizárólagos jelleggel a védjegyoltalom jogosultját illeti meg. Hogyan lehet védjegyoltalmat szerezni Magyarországon? – A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához benyújtott nemzeti védjegybejelentéssel (2015. szeptember 4-től elérhetővé vált a nemzeti védjegybejelentések elektronikus úton történő benyújtására szolgáló TM E-filing rendszer); – Európai közösségi védjegybejelentéssel; – Külföldiek számára nemzetközi bejelentéssel a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról…

Read more Leave a comment

A startup vállalkozás fogalma jogi szempontból

A startup kifejezés manapság egyre gyakrabban fordul elő a mindennapos szóhasználatban A fogalom sem gazdasági, sem jogi értelemben nem teljesen tisztázott. Annyit azért biztosan kijelenthetünk, hogy a startup fogalma gazdasági szempontból 3 fő pillérre épül: innovativitás, a növekedés lehetősége és a nemzetközi piacra lépés. Ezek azok a jellemzők, amelyek elhatárolnak egy startup céget egy hagyományos kis- és középvállakozástól. Érdemes azonban megvizsgálni a kifejezés jogi vonatkozásait is. A startup jogi fogalma…

Read more Leave a comment