Pénzfizetés iránti követelésnek polgári jogi és büntetőjogi vonatkozásai is lehetnek. Sok esetben egyszerűbb és költséghatékonyabb, ha pénzkövetelésünket egy büntetőeljárás keretében érvényesítjük. A követelés büntetőeljárásban történő érvényesítésének eszköze a polgári jogi igény előterjesztése, amellyel jó eséllyel egy sokáig húzódó, költséges polgári peres eljárást tudunk elkerülni.

I. A polgári jogi igény fogalma

Ha igényérvényesítésről beszélünk, általában egy klasszikus polgári per vagy – ha az állam büntetőigényének érvényesítésére gondolunk – egy büntetőeljárás jut az eszünkbe. Létezik azonban egy speciális eljárás, amely mindkét jogterület jellegzetességeit magán hordozza, amelyben érvényesülnek mind a polgári anyagi és eljárásjogi, mind a büntető anyagi és eljárásjogi rendelkezések. Ez a jogintézmény az adhéziós eljárás, vagyis egy polgári jogi igénynek a sértett által a büntetőeljárás során történő érvényesítése. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (továbbiakban: Be.) szerint a polgári jogi igény előterjesztésének, vagyis az adhéziós eljárásnak három lényeges feltétele van, melyeknek együttesen kell fennállniuk: kizárólag a sértett kizárólag a terhelttel szemben és kizárólag azt az igényt érvényesítheti, amely a vád tárgyává tett cselekmény következtében keletkezett. A törvény értelmében az a sértett, aki a büntetőeljárásban polgári jogi igényt érvényesít, a magánfél.
Az 1998. évi büntetőeljárási törvény elődjéhez képest sokkal pontosabban és kiterjedtebben szabályozza a jogintézményt, de az adhéziós eljárás napjainkban nemzetközi színtéren is egyre nagyobb elismertséggel rendelkezik.

II. Polgári jogi igény előnyei

Melyek azok az előnyök, amelyek miatt érdemesebb a polgári jogi igény előterjesztése mellett dönteni egy klasszikus polgári perrel szemben?

II.1. Gyorsaság, költséghatékonyság:

Nyilvánvaló, de mégis az egyik legfontosabb pozitívuma az eljárásnak annak gyorsasága és költséghatékonysága. Ha követelésünket a már folyamatban lévő eljárásban érvényesítjük, csökkentjük a bíróságokra és ránk nehezedő adminisztrációs terhet, továbbá kiküszöböljük az újabb perindítással együtt járó hosszas határidőket és a külön lefolytatandó bizonyítási eljárás nehézségeit. Ezen felül, az igény büntetőeljárásban történő érvényesítése esetén nem kell megfizetnünk a polgári per megindításáért fizetendő 6 %-os illetéket, ha pedig a bíróság helyt ad a követelésnek, az igényérvényesítéssel felmerülő valamennyi kiadás megfizetése a vádlottat terheli. A követelés mindaddig előterjeszthető, amíg a bíróság ítélethozatalra vissza nem vonul, így az eljárás folyamán bőven akad időnk átgondolni, hogy kívánjuk-e keletkezett káraink megtérítését.

II.2. Magánszemély terhelt ellen tudjuk érvényesíteni a követelésünket:

Kiemelendő, hogy a polgári jogi igény előterjesztése útján jóval nagyobb esély van arra, hogy a követelésünk kielégítésre kerül. Gondoljunk csak arra az esetre, amikor egy Kft. felszámolásra kerül. Ebben az esetben a követelés megtérülésére nem áll rendelkezésre fedezet, hiszen eltérő törvényi rendelkezés hiányában a társaság kötelezettségeiért a tag nem köteles helytállni. Ha azonban a Kft. ügyvezetője bűncselekményt (például csalást) követett el, a büntetőeljárásban lehetőségünk van igényünket közvetlenül az ügyvezetővel szemben érvényesíteni. Szintén a követelés megtérülését szolgáló rendelkezései a törvénynek, hogy amennyiben a követelés kielégítése veszélyben van, a magánfél jogosult annak zár alá vételét indítványozni, illetve e célból lehetőség nyílik a lefoglalt dolog visszatartására is. Ráadásul a Be. megfogalmazása szerint a vád tárgyává tett cselekmény következtében keletkezett igény érvényesítésére van lehetőség, tehát nem csupán a bűncselekmény által közvetlenül okozott, hanem az azzal szoros összefüggésben keletkezett károk megtérülése is remélhető.

II.3. További eljárásjogi előnyök:

Eljárásjogi könnyebbség, hogy a büntetőeljárásban a terheltnek nincs lehetősége a sértettel szemben se beszámítási kifogás, sem ellenkövetelés előterjesztésére, míg egy polgári perben az alperesnek e jogok természetesen rendelkezésére állnak.
Szintén a magánfélnek kedvező rendelkezés a Be. azon szabálya, mely szerint ha a bíróság a magánfél által megjelöltnél alacsonyabb összeg megfizetésére kötelezi a terheltet, továbbra is lehetőség van a követelés fennmaradó részének polgári perben történő érvényesítésére, hiszen az – mivel a bíróság nem rendelkezett róla – nem minősül ítélt dolognak. Ugyanakkor a magánfél fellebbezéssel is élhet az ítélet polgári jogi igényt érdemben elbíráló rendelkezése ellen.

Polgári jogi igény előterjesztésével tehát nincs vesztenivalónk, ráadásul az esetek többségében gyorsabban, olcsóbban, hatékonyabban szerezhetünk érvényt vitás követeléseinknek.

Amennyiben Önnek gazdasági joggal, polgári joggal, követelések érvényesítésével kapcsolatos kérdése van, úgy a Kapcsolatok menüpont alatt fel tudja venni munkatársunkkal a kapcsolatot.