Az európai fizetési meghagyás meghatározott formanyomtatványokon alapuló olyan egyszerűsített eljárást jelent, amely lehetővé teszi a hitelezők számára a határokon átnyúló, a kötelezett által nem vitatott, polgári és kereskedelmi ügyekkel kapcsolatos pénzügyi követeléseik egyszerűbb, gyorsabb és költséghatékonyabb módon történő érvényesítését.

Jogi hátterét az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló, 2006. december 12 i 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet adja. Az európai fizetési meghagyásos eljárásra alapvetően a hagyományos FMH eljárásra vonatkozó szabályok alkalmazandók, néhány fontos eltérésre azonban érdemes felhívni a figyelmet. E különbségek az alábbiakban kerülnek ismertetésre.

1. A kérelem benyújtásának feltételei

Az európai fizetési meghagyásos eljárás keretében csak határokon átnyúló, a kötelezett által nem vitatott, polgári és kereskedelmi ügyekkel kapcsolatos pénzügyi követelések érvényesíthetők.
A rendelet 3. cikke szerint határokon átnyúló ügynek minősül az, amelyben legalább az egyik fél az eljáró bíróság székhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban rendelkezik állandó lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel.
Maga a rendelet nem határozza meg a polgári és/vagy kereskedelmi ügy fogalmát, az Európai Bíróság álláspontja szerint azonban két lényeges tényezőt kell mérlegelni annak eldöntésekor, hogy polgári vagy kereskedelmi természetű jogvitáról van-e szó vagy sem:
a) egyrészt a jogvita tárgyát; másrészt
b) az érintett felek közötti viszony természetét.
A rendelet bizonyos ügycsoportokat azonban kifejezetten kizárja tárgyi hatálya alól, így például a házassági vagyonjogon, végrendeleten és öröklésen alapuló jogokkal vagy a szociális biztonsággal kapcsolatos ügyeket.

2. A kérelem benyújtása

Az európai fizetési meghagyás iránti kérelmet a rendelet I. mellékletben található „A” formanyomtatványon kell benyújtani, a hagyományos eljárásról eltérően azonban nincs lehetőség elektronikus úton vagy szóban történő előterjesztésre. Magyarországon az európai fizetési meghagyásos eljárásban a beadványokat kizárólag papír alapon írásban az eljáró közjegyzőnél lehet előterjeszteni. Az eljáró közjegyző az iratokat szintén papíron állítja elő, és kézbesítteti a félnek.

3. Az európai fizetési meghagyásos eljárás

Az európai – csakúgy, mint a hagyományos – fizetési meghagyásos eljárás lefolytatása közjegyzői hatáskör, az illetékesség azonban országos, vagyis a kérelmet bármelyik közjegyzőnél elő lehet terjeszteni. A legfontosabb különbség az eljárásban a határidőkkel kapcsolatos: a fizetési meghagyás kibocsátásának a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül kell megtörténnie, továbbá az ellentmondás előterjesztésére is 30 napon belül van lehetősége a kötelezettnek – szemben a hagyományos eljárásban rendelkezésre álló 15 napos határidővel. Ellentmondás esetén az európai fizetési meghagyásos eljárás is perré alakul, kivéve, ha a jogosult kifejezetten kérte, hogy ebben az esetben az eljárást szüntessék meg. A polgári peres eljárássá való átalakulásra a származási tagállam jogát kell alkalmazni.A származási az a tagállam, amelyben az európai fizetési meghagyást kibocsátották.

4. Költségek

A rendelet alkalmazásában az eljárási illeték a bíróságnak fizetendő illetékeket és költségeket foglalja magában, amelyek összegét a nemzeti joggal összhangban állapítják meg.Az eljárási díj mértéke a főkövetelés tőkeösszegének (több főkövetelés esetén ezek együttes tőkeösszegének) a 3 %-a, de legalább 5000 Ft és legfeljebb 300 000 Ft, mely összeget az eljárás kezdetén, postai úton történő készpénzbefizetéssel kell teljesíteni (a befizetés tényét igazoló szelvényt a kérelemhez mellékelni kell).

Ha további kérdése merülne fel vagy jogi segítségre lenne szüksége európai fizetési meghagyásos eljárásban érvényesíthető követelése behajtásához, forduljon hozzánk bizalommal!