Az ingatlan piac fellendülésével egyre több vevő dönt úgy, hogy gyermeke részére vásárol Budapesten vagy akár vidéki nagyvárosban ingatlant.

A fenti döntés során azonban a törvényes képviselők nem veszik figyelembe, hogy a későbbiek során, ha az ingatlant értékesíteni kívánják, a gyámhatóság közreműködés nem mellőzhető.
A kiskorú tulajdonában lévő bármilyen ingatlan értékesítése során a gyámhatóság részére az adásvételi szerződés jóváhagyása iránt benyújtott kérelem mellékleteként – a 149/1997. (IX.10.) Korm. rend. 153. § (1) bekezdése alapján – csatolni kell az ingatlanra vonatkozó szerződés egy eredeti és három másolati példányát, 3 hónapnál nem régebbi adó- és értékbizonyítványt, vagy az ingatlanközvetítésre feljogosított bármely szerv értékbecslését.
A gyámhatóság a kiskorúak tulajdonában álló ingatlan értékesítése során elsősorban azt vizsgálja, hogy a gyermek a tulajdonában lévő ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződésben megállapított vételár eléri-e az adó- és értékbizonyítványban vagy az értékbecslésben szereplő értéket; amennyiben a vételár nem éri el a fenti dokumentumokban megállapított összeget, fennáll annak a lehetősége, hogy a gyámhatóság nem járul hozzá a kiskorú tulajdonában álló ingatlan értékesítéséhez.

Továbbá a gyámhatóságnak a döntés meghozatala során azt is vizsgálnia kell, hogy az ingatlan értékesítése a kiskorú lakhatását nem veszélyezteti-e; amennyiben veszélyeztetheti, az ismételten elutasító döntést vonhat maga után.

Az adásvételi szerződés megkötése során további problémát jelenthet a Ptk. 4:163. § (1)-(2) bekezdésében foglalt előírások alkalmazása is; a fenti §-ban foglalt szabály szerint, ha a gyermek és törvényes képviselő között érdekellentét áll fenn az adásvételi szerződés megkötése során, akkor a gyámhatóságnak – a törvényes képviselők kérelme alapján – eseti gyám kirendelése iránt kell intézkednie a gyermek jogainak megóvása érdekében; ennek költsége a törvényes képviselőket terheli. Az eseti gyám kirendelése és az adásvételi szerződésen szereplő aláírása nélkül a kormányhivatal ingatlan-nyilvántartási osztálya (földhivatal) a vevő részére nem jegyzi be az ingatlan tulajdonjogát.

Különösen akkor beszélhetünk a gyermek és törvényes képviselője közötti érdekellentétről, ha gyermek nem 1/1 tulajdoni arányban tulajdonosa az értékesíteni kívánt ingatlannak, hanem valamilyen tulajdoni arányban bármelyik törvényes képviselő tulajdonosa az érintett ingatlannak.

Fontos említést tenni viszont arról, hogy a 2013. V. tv. (Ptk.) hatálybalépésével 2014. március 15. napjától egyszerűsödtek az ingatlan értékesítéséből befolyt vételár kezelésének szabályai a korábbi szabályozáshoz képest, így a befolyt vételárat már nem szükséges gyámhatósági számlára utalni vagy elhelyezni, hanem akár az is lehetséges, hogy a törvényes képviselők a saját számlájára utaltassák a vételárat. Hangsúlyozandó azonban, hogy jelen szabály nem jelenti azt, hogy a törvényes képviselők szabadon rendelkezhetnek a befolyt vételárral.

A 149/1997. (IX.10.) Korm. rend. 26/B. (2) bekezdése alapján a kiskorú gyámhatóságnak át nem adott vagyonáról való rendelkezést érintő szülői jognyilatkozathoz szükséges a gyámhivatal jóváhagyása, ha a szülői rendelkezéssel érintett vagyon értéke meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének tízszeresét. Az öregségi nyugdíj összege 2017. évben 28.500 Ft, ezt azt jelenti, hogy ha a szülő jognyilatkozatával érintett összeg meghaladja a 288.500 forintot, ez esetben szükséges a gyámhatóság jóváhagyása.

A fentiek alapján tehát a törvényes képviselőknek mérlegelnie kell, hogy milyen céllal vásárolnak ingatlant a kiskorú részére, mivel, ha esetleg értékesíteni kívánják azt a gyermek nagykorúságának elérése előtt, a gyámhatóság közreműködése nem mellőzhető.

Gyámhatósági ügyintézéssel, ingatlanjoggal, gyámsággal vagy gondnoksággal kapcsolatos kérdése van? Szívesen állunk rendelkezésére!
dobos@doboslegal.eu
+36303088151