2016. január elsejétől jelentős változások léptek életbe a családi otthonteremtési kedvezmény esetében. Az összegek növekedtek, életbe lépett a 10+10 millió forintos lehetőség, a feltételek változtak.

A lakásépítési támogatás változása mellett az új év új adókedvezményeket is hozott: a 256/2011. kormányrendelet 2016. január 1-jétől hatályos változásai alapján ugyanis a CSOK feltételeinek megfelelő lakás természetes személy építője vagy építtetője, illetve építési telek tulajdonosa adó-visszatérítést igényelhet.

Tekintettel arra, hogy a főszabály mindig tartogat kivételeket is, az otthonteremtési támogatás feltételei körül uralkodó bizonytalanság éppúgy belengi a fenti kedvezmény igénybevétlének lehetőségét is. A ködfelhők eloszlatása érdekében az alábbiakban kísérletet teszünk a CSOK kapcsán igénybe vehető adó-visszatérítés, illetve az 5 %-os kedvezményes áfakulcs elhatárolásának bemutatására.

1. Adó-visszatérítés

 1.1 Mely esetben vehető igénybe a támogatás?

Adó-visszatérítés legfeljebb 150 m2 hasznos alapterületű összkomfortos lakás vagy a legfeljebb 300 m2 hasznos alapterületű összkomfortos egylakásos lakóépület esetében igényelhető.

1.2 Ki jogosult a kedvezményre?

Ahogy arról már fentebb szó esett, a kedvezményre a CsOK feltételeinek megfelelő lakás vagy lakóépület természetes személy építője vagy építtetője illetve az építési telek természetes személy tulajdonosa jogosult.

1.3 Mekkora összeg igényelhető?

A rendelet értelmében az adó-visszatérítési támogatás összege megegyezik az építkezés helyéül szolgáló építési telek, valamint a lakás vagy lakóépület építéséhez megvásárolt anyagok és igénybe vett szolgáltatások számlájában feltüntetett és a kiállított számla szerint megfizetett általános forgalmi adó összegével, azonban az összeg felső határa korlátozott: nem haladhatja meg az 5. 000. 000 forintot. Az adó-visszatérítési támogatás a költségekre egyidejűleg és legfeljebb egy alkalommal, legkésőbb 2019. december 31-ig igényelhető.

1.4 Kivételek a főszabály alól:

A rendelet szerint nem igényelhető adó-visszatérítési támogatás olyan termékértékesítés esetében, melynek tárgya az építési-szerelési munkával létrehozott, az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzendő ingatlan átadása a jogosultnak, még abban az esetben sem, ha a teljesítéshez szükséges anyagokat és egyéb termékeket a jogosult bocsátotta rendelkezésre. A rendelet kimondja továbbá, hogy adó-visszatérítési támogatás esetén az igénylő építőnek vagy építtetőnek a kérelem benyújtásakor teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kell nyilatkoznia arról, hogy nem kötött vagy nem köt olyan kivitelezési szerződést, amely alapján a vállalkozó az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésre alkalmas lakás vagy lakóépület felépítésére és igénylő részére történő átadására köteles.

Mit is jelent pontosan ez a fenti, összetett rendelkezés? A bonyolult megfogalmazás ellenére a szabály lényege egyszerű: a támogatást nem lehet igénybe venni olyan ingatlanokra, amelyeket egy kivitelező kulcsrakészen ad át a megrendelőnek, az ugyanis az áfa-törvény értelmében ingatlanértékesítésnek minősül.

A jogalkotó azonban az ilyen, úgynevezett „generál-kivitelezési szerződést” kötő tulajdonosokat sem hagyja kedvezmény nélkül: az ő esetükben kedvezményes áfa-kulcsot állapít meg a törvény.

2. Kedvezményes ÁFA-kulcs igénybevétele

Az ÁFA törvény értelmében tehát abban az esetben, amennyiben a lakás vagy lakóépület építője vagy építtetője az építési telken a CSOK feltételeinek megfelelő lakás kulcsra kész állapotban történő átadásáról köt szerződést a vállalkozóval – bár adó-visszatérítést nem igényelhet -, esetében a főszabály szerinti 27 %-os mértékű áfa-kulcs sem alkalmazható. Az ő vonatkozásában ugyanis alacsonyabb, pontosabban 5 %-os adókulcs érvényesül. Építési telek vásárlása esetén azonban a kedvezményes adómérték nem alkalmazandó.

Ingatlanjoggal kapcsolatos kérdése van? Szívesen állunk rendelkezésére!