A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény új jogintézményként vezette be az ún. Településképi Arculati Kézikönyvet, mely a településképi rendeletek megalapozását szolgálják azok normatív határozatának mellékleteiként.

A településképi rendeletek azt a célt szolgálják, hogy egy önkormányzati jogszabályban, egyértelműen meghatározásra kerüljenek a településképek egyes védelemre szolgáló elemei. Az egyes önkormányzatok teljes közigazgatási területére hatályos Kézikönyvek további célja az, hogy feltárja és bemutassa az egyes települések, illetve településrészek kiemelkedő arculati jellemzőit, sajátosságait, értékeit. Ennek biztosítására a kiadványok teljes körű társadalmi bevonással készülnek a Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság Területrendezési és Településügyi Főosztálya által közzétett elkészítési útmutató alapján.

Az egyes új helyi településképi rendeleteket 2017. december 31-ig kellett megalkotniuk az önkormányzatoknak, lehetőségük volt azonban arra is, hogy a már meglévőket módosítsák. Amennyiben egy település korábban nem rendelkezett településképi rendelettel, úgy legkésőbb 2017. október 31-ig meg kellett megalkotnia a reklámok, reklámhordozók, cégérek elhelyezéséről, alkalmazásáról, illetve azok használatának tilalmáról szóló önkormányzati rendeleteket. Az új évvel így ezen körben is újabb jogszabályi előírásoknak kell eleget tenniük az építész tervezőknek.

Fontos változás, hogy prioritásbeli változás történt a településrendezés, illetve az önkormányzati rendeletek viszonyában: a településkép-védelem új eszközei, a Településképi Arculati Kézikönyv (TAK), illetve a településképi rendelet megelőzi a településszerkezeti tervet, illetve a helyi építési szabályzatot (HÉSZ), melyek korábban a településrendezés szempontjából meghatározó jelentőséggel bírtak. Ezáltal az önkormányzati rendeletek útján való szabályozás vált az elsődlegessé. A településképi rendelet 3 részből tevődik össze:

1. helyi értékvédelem,
2. településképi követelmények (reklámok, műszaki berendezések), illetve
3. a településkép-érvényesítés eszközei (településképi bejelentés, véleményezés, kötelezés).

A Településképi Arculati Kézikönyv

A Településképi Arculati Kézikönyvnek tartalmaznia kell a település bemutatását, meg kell határoznia az általános településképet, illetve a település alapkarakterét. Ezen túl foglalkoznia kell a település örökségeivel, illetve azon építészeti, műemléki, táji, illetve természeti értékekkel, melyeknek a településkép meghatározása szempontjából releváns hatásuk volt. A településkép szempontjából meghatározó épületegyütteseket (pl.: történelmi településrész) érdemes elhatárolni a településképtől eltérő karakterű területektől, ami által még jobban érzékeltethetővé válhat a település egyedi karaktere. A Kézikönyv tartalmazza továbbá az egyes településrészek minőségi formálására vonatkozó ajánlásokat is, melyek konkrét építészeti útmutatókban, illetve a közterületek (terek, utcák, parkok) településképi útmutatókban ölthetnek testet, de ajánlások vonatkozhatnak még továbbá reklámhordozók, illetve egyéb műszaki berendezések elhelyezésére is. Ezen ajánlásokat célszerű képekkel, vagy ábrákkal illusztrált jó, illetve rossz példák felsorolása által bemutatni, hiszen ezen Kézikönyvek nem kizárólag szakembereknek készül, az a lakosság tájékoztatását, szemléletformálását is elősegíti.

A településképi rendelet

A településképi rendelet 3 részből tevődik össze:

1. a helyi védelemre vonatkozó előírásokból,
2. a településképi követelményekből, illetve
3. a településkép-érvényesítési eszközökből.

A helyi védelem irányulhat egyes területekre (telekstruktúra, utcavonal-vezetés, utcakép), de meghatározott, egyedi védelem is adható. Ezen körben a legkülönfélébb lehetőségek képzelhetőek el, mivel védelmet kaphatnak egyes építmények, vagy azoknak bizonyos meghatározott része is, de védelemben részesíthetőek akár meghatározott, egyedi jellemzőkkel ellátott táj- és kertépítészeti alkotások, továbbá akár bizonyos anyaghasználatok, növényzetek, szobrok és utcabútorok is.

Egyedi építményeknél, így például lakóépületeknél meghatározható ezek alapján az épületek építése során kötelezően felhasználandó anyagok köre, azok megengedett legnagyobb szélességi, ill. hosszanti mérete, sőt akár azok aránya is, a tetőzet, illetve a homlokzat kialakítására vonatkozó egyedi jellemzők, de akár a zöldfelületek kialakításának módja; sőt, ezen belül még a fás szárú növények telepíthetősége, vagy azok elhelyezkedése is. Külön lehet rendelkezni továbbá az utcaképek védelme érdekében a reklámhordozók megengedett legnagyobb méretéről, anyaghasználatáról, azok elhelyezésének módjáról, vagy éppen az elhelyezésének tilalmáról is.

Az egyeztetések

A településképi rendelet, illetve a TAK tervezetének elfogadásához különböző egyeztetések keretében véleményeztetéseket kell lefolytatni egyrészt a különböző partnerekkel (lakosság, érdekképviseleti szerv, civil és gazdasági szervek, vallási közösségek), illetve az államigazgatási szervekkel, így az illetékes nemzeti parkok igazgatóságával természet- és tájvédelmi kérdésekben, vagy az NMHH-val hírközlést érintő ügyekben, továbbá az örökségvédelem kérdésében a kulturális örökség védelméért felelős miniszterrel, vagy az illetékes kormányhivatal örökségvédelmi ügyekben eljáró járási hivatalával. Az egyeztetés az erre rendszeresített online felületen is lefolytatható, a dokumentumok feltöltéséről a polgármesternek kell gondoskodnia. A települési főépítész által elkészített tervet végül a képviselő-testület tárgyalja meg, illetve fogadja el. Az elfogadott településképi rendeletet, illetve Településképi Arculati Kézikönyvet elfogadástól számított 15 napon belül a Lechner Tudásközpontnak, az állami főépítésznek, illetve az illetékes Kormányhivatal építésügyi osztályának kell megküldeni.

Amennyiben kérdése merülne fel a Településképi Arculati Kézikönyvvel, illetve annak elkészítésével kapcsolatban, keresse meg Irodánk munkatársait az alábbi elérhetőségek egyikén:

E-Mail: dobos@doboslegal.eu

Telefon: +36303088151

dr. Dobos István ügyvéd