A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) megalkotásának elsődleges célja az Európai Unió által kibocsátott Tőkekövetelmény irányelvnek az implementálása, illetve a Tőkekövetelmény rendelet szabályainak való megfelelés volt. Ez a hazai hitelintézeti szabályozási keretek teljes újragondolását igényelte, amivel egy áttekinthetőbb és logikusabb szerkezetű jogszabály kialakítására nyílt lehetőség, így rendezve a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó alapvető szabályokat.

A Magyar Nemzeti Bank folyamatos felügyeletet gyakorol a pénzügyi ágazati törvények hatálya alá tartozó szervezetek és személyek felett. Ennek keretében figyelemmel kíséri a pénz- és tőkepiaci intézmények, pénztárak, biztosítók, s a pénzügyi infrastruktúrát alkotó intézmények tevékenységét, szükség esetén pedig intézkedéseket hoz. A felügyelés célja a kockázatok időben történő felismerése és megfelelő kezelése, elkerülendő, hogy azok veszélyeztessék a rendszer stabilitását és a pénzügyi közvetítő rendszerbe vetett bizalmat. A hitelintézetekre (bankokra) vonatkozó jogszabályok legfontosabb célja emellett, hogy óvatos, gondos, körültekintő viselkedésre kényszerítse a bankokat. Nem elhanyagolható továbbá, hogy mivel a tulajdonosok a betéteseik vagyonát kockáztathatnák annak érdekében, hogy saját hasznukat növeljék, ezért a biztonságos és a fizetőképes banki működés érdekében szükséges jogszabályban részletesen rendezni a pénzpiaci műveletek lefolytatásának rendjét.

1. Pénzügyi szolgáltatások:

Az említett célok elérése érdekében elengedhetetlen szabályozni azon tárgyköröket, illetve pénzügyi műveleteket, melyek kereskedelmi céllal történő folytatásához az MNB engedélye szükséges. Az, hogy mely tevékenységek forintban, devizában vagy valutában történő üzletszerű végzése minősül pénzügyi szolgáltatásnak, a Hpt. 3. § (1) bekezdése sorolja fel, míg ugyanezen § (2) bekezdése a kiegészítő pénzügyi szolgáltatásnak minősülő tevékenységeket nevezi meg. Ilyen pénzügyi szolgáltatás az (1) bekezdés alapján – a teljesség igénye nélkül – például a hitel és pénzkölcsön nyújtása, a pénzügyi lízing, a kezesség és garancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása, illetve a letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás. Ezen felül kiegészítő pénzügyi szolgáltatásnak minősül a pénzváltási tevékenység, vagy például a hitel-tanácsadási tevékenység. Ahogy tehát korábban megjegyeztük, az ezen §-ban megjelölt pénzpiaci tevékenységeket kizárólag az MNB engedélyével, mégpedig előzetes engedélyével lehet végezni.

2. Pénzügyi intézmény:

Nem elhanyagolható kérdés azonban az sem, hogy e tevékenységeket egyáltalán ki, illetve milyen formában végezheti. A Hpt. erre a kérdésre is választ ad, ugyanis a törvény alapján pénzügyi szolgáltatást kizárólag pénzügyi intézmény végezhet, amely lehet egyrészről hitelintézet, másrészről pedig pénzügyi vállalkozás (kiegészítő pénzügyi szolgáltatást ezzel szemben nem pénzügyi intézmények is végezhetnek). A törvény meghatározása szerint hitelintézetnek az a pénzügyi intézmény minősül, amely a fentebb kifejtett pénzügyi szolgáltatások közül legalább betétet gyűjt, vagy más visszafizetendő pénzeszközt fogad el – ide nem értve a kötvénykibocsátást -, valamint hitelt és pénzkölcsönt nyújt. A pénzügyi vállalkozást ezzel szemben jóval tágabban határozza meg a Hpt., ezekhez minden olyan intézményt odasorol, amelyek – néhány kivétellel – a korábban említett pénzügyi szolgáltatások nyújtásával, vagy fizetési rendszerek működtetésével foglalkoznak, illetve a pénzügyi holding társaságot. Fontosnak tartjuk még kiemelni, hogy e pénzügyi intézmények alapítása szintén engedélyköteles.

Összességében tehát a különböző pénzügyi tevékenységek folytatásához a Hpt. két különböző engedélytípust követel meg. Időrendben az első a 18. § által szabályozott alapítási engedély, mely során az MNB felügyeleti szerve a pénzügyi intézmény alapításának tárgyában dönt, míg a második kötelezően beszerzendő engedély a tevékenységi (működési) engedély, mellyel a hatóság a konkrétan végezni tervezett pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység tárgyában határoz.

3. Jogosulatlan pénzügyi tevékenység:

Gyakran felmerülő kérdés a pénzügyi szolgáltatások világában, melyek azok a tevékenységek, amelyek körében fokozottan kell ügyelni a törvényesség betartására, ugyanis bizonyos tevékenységeket a jogalkotó olyan szinten veszélyesnek tart a társadalomra, hogy bűncselekményként szabályozza azokat. Ezzel összefüggésben a Hpt. meghatározza azokat a gyakran előforduló eseteket, amelyeket nem tekint tilalmazott illetve engedélyhez kötött tevékenységnek. Szabályozza például mi az ami nem minősül visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő gyűjtésének, mi nem minősül pénzkölcsön nyújtásának, vagy éppenséggel mi nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak. Ezen tevékenységeket végző személyek így nem valósíthatják meg a jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűncselekményét. Így például nem minősül pénzkölcsön nyújtásának a munkáltató által a munkavállaló részére szociális céllal – esetileg – adott kölcsön, vagy az önkormányzat által adott lakáscélú vagy szociális kölcsön.  A jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntette miatt egyébként legtöbb esetben magánszemélyek között létrejött, rendszerint aránytalanul magas kamatra történő pénzkölcsön nyújtása miatt indult büntetőeljárás.

Végezetül megállapítható, hogy a jogalkotó a különböző jogszabályokban igyekezett konkrétan meghatározni az engedély birtokában végezhető pénzügyi tevékenységek, valamint ezen tevékenységek végzésére feljogosított szervezetek, személyek körét. A bűncselekmény gyanújának felmerülése esetén a nyomozóhatóság elsődleges feladata az MNB megkeresése arra nézve, hogy a gyanúba került szervezet vagy személy rendelkezik-e az adott tevékenység folytatására engedéllyel vagy sem. Ezen kívül pedig nem elhanyagolható, hogy az engedély időbeli vagy a tevékenységet illető túllépése éppúgy engedély nélküli tevékenységnek minősül, mint az engedély teljes hiánya.

dr. Dobos István ügyvéd / Schwartz Dániel

Pénzügyi tevékenységgel kapcsolatos kérdése van? Szívesen állunk rendelkezésére!

dr. Dobos István ügyvéd
e-mail: dobos@doboslegal.eu
+3630-3088151