Ahhoz, hogy e-naplóról beszélni tudjunk először is definiálnunk kell azt a szerződést, amellyel kapcsolatban ez felmerülhet, ezt fogalmat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Új Ptk.) 6:252. §-a szabályozza, amely alapján kivitelezési szerződésről akkor beszélhetünk, ha „(1) Kivitelezési szerződés alapján a kivitelező építési, szerelési munka elvégzésére és az előállított mű átadására, a megrendelő annak átvételére és díj fizetésére köteles.

1. Jogi alapok

(2) A munka elvégzéséhez szükséges tervdokumentáció elkészítése és a hatósági engedélyek beszerzése a megrendelő kötelezettsége.

(3) A kivitelező köteles a megrendelő által átadott tervdokumentációt a szerződés megkötése előtt megvizsgálni és a megrendelőt a terv felismerhető hibáira, hiányosságaira figyelmeztetni. Ha a terv valamely hibája vagy hiányossága a kivitelezés folyamatában válik felismerhetővé, a kivitelező késedelem nélkül köteles erről a megrendelőt tájékoztatni.”

2. A kivitelezési szerződés lényeges tartalmi követelményei a régi Ptk. és az Új Ptk. tükrében

A kivitelezési szerződés alanyai a Kivitelező (Vállalkozó), valamint Megrendelő (Építtető).

2008 június 30-a után minden üzletszerű gazdasági tevékenységként folytatott építőipari  kivitelezési tevékenység esetén írásbeli szerződést kell kötnie a megrendelőnek és a vállalkozónak az 191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 3. §, 17. § alapján (speciális esetekben ügyvéd vagy jogtanácsos általi ellenjegyzéssel).

A 2014. március 14-ig aláírt szerződések esetében a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv. (továbbiakban: régi Ptk.) alkalmazása az irányadó, míg a 2014. március 15. napján vagy ezután az időpont után keletkezett szerződésekre az Új Ptk. rendelkezései az irányadóak. Az Új Ptk. a szerződés lényeges tartalmi elemeként (érvényességi feltételként) határozza meg:

– a feleket,

– az építési-szerelési munka meghatározását,

– a vállalkozói díj összegét,

– a teljesítési határidőt.

Tekintettel a 2015. március 15-én hatályba lépett a Ptk.). A Kivitelezési kódexben is szükséges volt a Ptk-ban szabályozott új fogalmak átvezetése, ennek megfelelően az építési szerződés helyett a 2015. március 15-ét követően aláírt megállapodások esetében a kivitelezési szerződés elnevezést kell használni (312/2012. (XI. 8.) Korm. rend.; 2013. évi V. tv. 6:252. § (1) bek.)

Építési joggal kapcsolatos kérdése van? 

dr. Dobos István ügyvéd / dobos@doboslegal.eu / +36 30 308 8151

3. Kivitelezési szerződés, de hogyan?

A gyakorlatban általában az a jellemző, hogy a megrendelő az átfogó szakmai feladatok elvégzésére ún. generálvállalkozókkal köt szerződéseket. A generáltervező valamennyi szükséges műszaki tervet szükség szerint altervezők bevonásával elkészíti, a generálkivitelező (fővállalkozó-kivitelező) pedig az építési munkák egészének vagy nagy részének elvégzéséről gondoskodik, szükség szerint ugyancsak alvállalkozók bevonásával. A szükséges anyagot, beépítésre kerülő berendezéseket szintén a generálkivitelező szerzi be. A generálkivitelezési szerződés lényegi vonása, hogy a különböző szakmákat megtestesítő alvállalkozók és más közreműködők összehangolt munkáját a generálkivitelező biztosítja (191/2009. (IX. 15.) Korm. r. 12. § (4) bek.). A generálkivitelező tartozik felelősséggel a megrendelővel szemben az alvállalkozóinak vagy más közreműködőinek a szerződésszegése miatt; a Ptk. a közreműködőért való felelősséget a szerződésszegés általános szabályai között rendezi.

Szerződési jogi szempontból a megrendelő számára a legelőnyösebb, ha a létesítmény teljes körű megvalósítására fővállalkozási szerződést köt. A generálkivitelezési szerződéstől a fővállalkozást az különbözteti meg, hogy míg a generálkivitelező a részére átadott tervdokumentáció teljes körű kivitelezését (fővállalkozó-kivitelező) vállalja fel, ezzel szemben a fővállalkozás kizárólag kivitelezésre nem irányulhat, szükségképpen kiterjed a tervezésre is. A fővállalkozó az építési vállalkozási szerződések különböző altípusaihoz képest nem „másféle” szolgáltatást vállal, hanem az összes szolgáltatást vállalja (minőségi többlet hiányában önálló altípusban való megjelenítését az Új Ptk. – az 1959-es Ptk. 401. §-tól eltérően – ezért mellőzi). A fővállalkozó teljes, komplex létesítmény megtervezését, előállítását és átadását vállalja, eredményfelelősség mellett (ún. „kulcsrakész” átadás). Díj fejében vállalja a beruházás teljes megszervezését, a tervdokumentációk elkészítését, kivitelezését, a hatósági engedélyek megszerzését, a létesítmény átadás-átvételét. A fővállalkozó a saját nevében és kockázatára köt szerződéseket a tervezővel, kivitelezőkkel, alvállalkozókkal és más közreműködőkkel, akiknek a szerződésszegéséért a megrendelő irányában teljes felelősséggel tartozik. Ha utóbb a létesítmény, vagy annak bármely része meghibásodik, akár a tervezés, akár a kivitelezés fogyatékossága miatt, vagy a beépített, legyártott anyagok, berendezések, gépek működése nem megfelelő, a hibás teljesítés jogkövetkezményei a fővállalkozóval szemben érvényesíthetők. A joggyakorlatban következetesen érvényesült, hogy a fővállalkozónak kell helytállnia mind a tervezési, mind a kivitelezési hibákért (BH1997. 450.). A felelősség elválasztása a másik irányban is érvényesül: a fővállalkozó köteles a vállalkozók, alvállalkozók díjának a kifizetésére, és az alvállalkozók díját nem teheti függővé a megrendelő vele szembeni díjfizetésétől, elszámolásától (BH1986. 515., BDT2008. 1906., BDT2000. 136.).

A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 8. §-a – a gyakorlatban kialakult igényekhez igazodóan – ismeri a fővállalkozásnak egy korlátozott változatát: a „beruházáslebonyolító” vállalja a létesítmény megvalósításának a szervezési feladatait. Az építtető általános megbízottjaként, az építtető nevében köti meg a szerződéseket a tervezővel, kivitelezőkkel és más közreműködőkkel, eljár a kivitelezés ellenőrzése, a létesítmény átadás-átvétele során, jogosult a szerződésszegésekből származó igényeket a megbízó javára érvényesíteni. Nem felelős azonban a saját személyében a megrendelő irányában a vállalkozók és más közreműködők szerződésszegéséért. Felelősséggel csak a saját, megbízotti tevékenysége körében elkövetett mulasztásokért – így például az igényérvényesítési mulasztásokért –

Az Új Ptk. mellőzi a szerelési szerződés külön altípusban való megjelenítését. Szerződési jogi szempontból ugyanis a technológiai szerelés az építési tevékenységgel lényegileg azonos megítélés alá esik, és az 1959-es Ptk. 407. § (2) bekezdése is úgy rendelkezett, hogy a szerelési szerződésre – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az építési szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni. A szerelési munkáknak a jogi szabályozás szempontjából lényegében egyetlen sajátossága az átadás-átvétel módja, a próbaüzem. Az Új Ptk. ezért a szerelési szerződést a tágabb kivitelezési szerződés körébe vonja, és a technológiai szerelést a kivitelezési szerződés egyik válfajaként kezeli. Ebbe a körbe tartozik különösen a gépi berendezések, az erőátviteli, villamos, számítástechnikai és automatikai berendezések, hírközlő, légtechnikai berendezések, továbbá a különböző csőhálózatok, gáz-, víz-, kőolaj- stb. vezetékek kivitelezése. Az Új Ptk. a próbaüzem időtartamát az átadás-átvételi eljárásnak megfelelően 30 napban rögzíti, a tapasztalatok szerint azonban a diszpozitív szabálytól eltérve azt a felek szabadon, a berendezés tulajdonságaihoz igazodóan határozzák meg.

4. Műszaki terv elkészítése

A műszaki terv elkészíttetése és a hatósági engedélyek beszerzése a megrendelő érdekkörébe tartozik. Más kérdés, hogy a tervet a megrendelő rendszerint külön tervezési szerződés alapján készítteti el, a tervdokumentáció engedélyeztetése pedig a hatóság külön szabályozott eljárása, amely a tervező szolgáltatásához kapcsolódik. A kivitelezési szerződés szempontjából azonban a tervdokumentációt (főszabályként) nem a kivitelező szerzi be, hanem azt a megrendelő bocsátja a kivitelező rendelkezésére. A diszpozitív szabálytól a felek természetesen eltérhetnek. A joggyakorlat szerint építési szerződés esetén a kiviteli tervet főszabály szerint a megrendelő szerzi be és adja át a kivitelezőnek, a vállalkozói kötelezettség műszaki tartalmát a szerződés részét képező kiviteli terv határozza meg. Az Új és a Régi Ptk. diszpozitív szabályai folytán nincs azonban akadálya annak, hogy a felek eltérően abban állapodjanak meg, a kivitelező nem tart igényt tervre, hanem beszerzéséről maga gondoskodik. A kivitelezőnek a megvalósulási tervet ez esetben is szolgáltatnia kell (BDT2008. 1888.).

5. Tervező és kivitelező közös felelőssége

A tervdokumentáció műszaki fogyatékosságai következtében maga a kivitelezett létesítmény válna hibássá, ezért a joggyakorlatban régóta érvényesülő szigorú elvárás, hogy a kivitelező már a szerződés megkötése előtt részletesen vizsgálja meg a tervdokumentációt, tervhiba esetén pedig figyelmeztetési kötelezettség terheli. A Legfelsőbb Bíróság GK 54. számú állásfoglalása szerint: „A kivitelezőtől az építési munkát illetően a kellő szakértelem elvárható, ezért a kivitelező a tervező részéről elkövetett, a megfelelő teljesítést gátló, veszélyeztető körülményekről, tervhibákról a megrendelőt tájékoztatni, figyelmeztetni köteles. Ehhez az szükséges, hogy a megrendelő által rendelkezésre bocsátott tervdokumentációt a szakvállalattól elvárható gondossággal vizsgálja meg. Ha ennek a kötelezettségnek nem tesz eleget, vagy olyan hibát, amelyet kellő gondosság mellett észlelhetett volna nem ismert fel, vagy erről a megrendelőt nem tájékoztatja, ezzel a jogszabályban előírt kötelezettségét megszegi, és ezért a megrendelővel szemben a kártérítési felelőssége fennáll.” A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése kifejezetten előírja, hogy a szerződés megkötését követően a kivitelezőnek viselnie kell annak jogkövetkezményét, amely a tervdokumentáció olyan hiányosságából adódik, melyet a kivitelezőnek az elvárható szakmai gondosság mellett észlelnie kellett volna, de a szerződéskötést megelőzően nem jelzett.

6. Az építési napló fogalma

 Az elektronikus építési napló fogalmát a 191/2009. (IX. 15.) Kormányrendelet 2.§ o) pontja -„az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló kormányrendeletben e-építési naplóként meghatározott elektronikus alkalmazás”-, valamint a 313/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 2.§ b) pontja -„e-építési napló: olyan komplex elektronikus alkalmazás, amely lehetővé teszi az építőipari kivitelezési folyamat teljes felügyeletét, az építési napló vezetését és az arra jogosultak számára hozzáférést, és elektronikus úton biztosítja az építési beruházásra vonatkozó kivitelezési adatoknak a Nyilvántartásba kerülését,”- határozza meg.

7. 191/2009. (XI.15.) Korm. rendelet rendelkezései az elektronikus építési napló kapcsán

A 191/2009. (XI. 15.) Korm. rendelet alapján a kivitelezési szerződésnek tartalmaznia kell az az építtető, alvállalkozói szerződés esetén a megrendelő vállalkozó kivitelező nevét vagy megnevezését, címét vagy székhelyét, elérhetőségét, adószámát, pénzforgalmi számlaszámát, valamint a képviseletében eljáró személy nevét vagy megnevezését, címét vagy székhelyét, elérhetőségét és elektronikus építési napló (a továbbiakban: e-építési napló) vezetés esetén az alkalmazás használatához szükséges naplóügyfél-jelét (a továbbiakban: NÜJ).

 191/2009. (XI. 15.) Korm. rend. alapján„5. § (4) Az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésekor az építtető az építési munkaterületet a szerződés szerint átadja a fővállalkozó kivitelező részére. Az alvállalkozó kivitelező részére az építési területet a megrendelő vállalkozó kivitelező adja át.

(5) Az építési munkaterület átadása előtt az építtető köteles az e-építési naplót a 24/B. § rendelkezései szerint, majd ezt követően az első elektronikus építési főnaplót (a továbbiakban: e-főnapló) – a vállalkozó kivitelező adatainak megadása mellett – készenlétbe helyezni. Az építtető az e-építési napló alkalmazási felületén az építési munkaterületet átadja a vállalkozó kivitelezőnek. Az e-főnapló megnyitottá válik, miután a vállalkozó kivitelező a munkaterület átadását elfogadta. Az építési munkaterület átadását az építési naplóban, e-építési napló vezetése esetén – eseti bejegyzés mellett – az első e-főnaplóban rögzíteni kell, ezt követően lehet a helyszínen építési munkavégzést elkezdeni.

(5a) Az általános építmények körében a 3. § (2a) bekezdésében meghatározott nyilatkozat hiányában az építési munkaterület nem adható át a fővállalkozó kivitelező részére és a kivitelezés nem kezdhető meg.

(5b) Az építési munkaterület nem adható át a fővállalkozó kivitelező részére, az építési napló nem nyitható meg és a kivitelezés nem kezdhető meg

3. a) a 3. § (2a) bekezdésében meghatározott nyilatkozat hiányában, és
4. b) ha a fővállalkozó kivitelező nem rendelkezik a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendeletben meghatározott esetben a kötelező felelősségbiztosítással.”

8. Az építtető kötelezettségei az e-napló kapcsán:

– a vállalkozó kivitelező által az eltakarásra kerülő szerkezetek ellenőrzésének biztosításáról szóló értesítés építési naplóban történő rögzítésétől – a felek eltérő megállapodásának hiányában – számított legkésőbb három munkanapon belül az eltakarásra kerülő szerkezetek ellenőrzésének elvégzése és bejegyzése az építési naplóba, amennyiben építési műszaki ellenőrt nem kell megbízni, vagy építési műszaki ellenőr egyébként nem kerül megbízásra,

– továbbá az e-építési napló készenlétbe helyezése és az építési napló ellenőrzése,

– továbbá az építtető köteles a fővállalkozó kivitelezőt az építési naplóban azonnali értesíteni, amennyiben a kivitelezési szerződésben meghatározott, de még el nem kezdett kivitelezési szakasz ellenértékének rendelkezésre álló fedezete olyan mértékben csökkent, ami nem elegendő a még hátra lévő szerződés szerinti vállalkozói díj teljesítésére.

9. A kivitelező kötelezettségei az e-napló kapcsán:

A kivitelező felelős:

1. az építőipari kivitelezési tevékenység jogszerű megkezdéséért és folytatásáért, kivitelezői jogosultságának meglétéért,
2. az építtető által rendelkezésére bocsátott, hatósági eljárásban záradékolt építészeti-műszaki dokumentációban, valamint a kivitelezési dokumentációban előírtak betartásáért és betartatásáért, és
3. az elvégzett szakmunkák eredményeként létesült szerkezetek, berendezések, építmény, építményrész rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságáért. (Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 40.§-a alapján)
4. Az építtető és a kivitelező együttesen felel azért, hogy az építésügyi hatóság által meghatározott időtartamon belül az építmény környezetéből az építőipari kivitelezési tevékenység során keletkezett építési hulladékot – a külön jogszabályban meghatározott módon – elszállíttassa, a környezet és a terep felszínét az eredeti, illetve az engedélyezett állapotában átadja, a környezetben okozott károkat megszüntesse. (Étv. 43.§ (2))

10. A kivitelező további kötelezettségei az e-napló kapcsán:

• az építési napló megnyitása az 161/2009. (XI.15.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint,
• az építési munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék mennyiségének és fajtájának folyamatos vezetése az építési naplóban,
• annak biztosítása, hogy az építési munkaterületen csak olyan személyek tartózkodjanak, akik a vállalkozói nyilvántartásban szerepelnek, illetve erre jogosultsággal rendelkeznek, és az építési napló által igazoltan részt vesznek a napi munkában, annak ellenőrzésében és irányításában,
• a saját munkájához kapcsolódó elkészült munkarészek ellenőrzése, az eltakarásra kerülő szerkezetek ellenőrzésének, és az építtető, építési műszaki ellenőr felhívása alapján további vizsgálatok feltételeinek biztosítása, valamint az ellenőrzésekhez kapcsolódó tények és adatok építési naplóban történő rögzítése. [191/2009. (XI. 15.) 12.§ (2)]

 

11. A korábbiakban felsoroltakon kívül a fővállalkozó kivitelező feladata:

• ha az építtető nem jelölte ki, az alvállalkozó kivitelezők kiválasztása,
• az alvállalkozó kivitelezőkkel történő egyeztetések koordinálása, tevékenységük összehangolása,
• az építési napló vezetése, külön megállapodás esetén az alvállalkozói építési napló vezetése.
• A vállalkozó kivitelező a saját e-építési naplójának a vezetésével megbízhatja a felelős műszaki vezetőjét. Az erre irányuló megállapodást mindkét fél elfogadásával a vállalkozó kivitelező e-építési naplójában kell rögzíteni. [191/2009. (XI. 15.) 12.§ (4)-(5)]

Az építőipari kivitelezési tevékenység befejezését követően a fővállalkozó kivitelező az építési napló összesítő lapján arról nyilatkozik, hogy

• az építőipari kivitelezési tevékenységet a végleges építési engedélynek és a hozzátartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációnak megfelelően, vagy az egyszerű bejelentéssel végzett építési tevékenységet az építésügyi hatósági engedélynek megfelelően végezte, valamint
• a rendelkezésre álló kivitelezési (megvalósulási) tervdokumentációnak és a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 1. sz. Mellékletének (A kivitelezési dokumentáció tartalma) megfelelően végezte,
• az építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó jogszabályok, általános érvényű és eseti előírások, így különösen a statikai és az épületenergetikai követelmények, szakmai, minőségi, környezetvédelmi és biztonsági előírások megtartásával szakszerűen végezték,
• az építmény kivitelezése során alkalmazott műszaki megoldás az Étv. 31. § (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelel,
• a 22. § (2) bekezdése és a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 1. sz. Mellékletének (A kivitelezési dokumentáció tartalma) szerinti kivitelezési dokumentációtól eltérés történt-e, és ha igen, azt ismerteti,
• a külön jogszabályban előírt egyeztetés eredményeképpen a közműellátás szakszerűen biztosított,
• az építési munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék mennyisége elérte-e a külön jogszabályban előírt mértéket, az előírások szerint kezelték és az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésekor a munkaterületről a külön jogszabályban foglaltak szerint elszállították,
• az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas. [191/2009. (XI. 15.) 14. §]

12. A felelős műszaki vezető (FMV) kötelezettségei az e-napló kapcsán:

• az építési-szerelési munkára vonatkozó jogszabályok (szakmai és minőségi követelmények), munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi, műemlékvédelmi, természetvédelmi, közegészségügyi és más kötelező hatósági előírások, továbbá az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyek betartatása, azok betartásának az általa vezetett építkezésen való ellenőrzése,
• az építési napló vezetése, ellenőrzése és lezárása, ha erre a kivitelezőtől megbízást kapott,
• a kivitelezési tervektől eltérő, nem építési (létesítési) engedélyköteles kivitelezésnek az építési naplóban történő feltüntetése,
• az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésekor, az építési napló alapján az 5. melléklet szerinti hulladék nyilvántartó lap kitöltése és az építtetőnek történő átadása,
• az építőipari kivitelezési tevékenység befejezését követően a szakterületére vonatkozó – 14. § szerinti tartalmú – nyilatkozat megtétele annak érdekében, hogy a fővállalkozó kivitelező az építési napló összesítő lapján meg tudja tenni nyilatkozatát,
• az alvállalkozói teljesítésigazolás rögzítése az építési naplóban
• az építési naplóban történő rögzítés mellett a tervező által a kivitelezési dokumentációban megjelölt építési termék helyett a megadottal azonos vagy annál jobb teljesítményértékű helyettesítő építési termék kiválasztása a tervező jóváhagyásával és az építtető egyetértésével.
• a felelős műszaki vezető természetes építőanyagok és a bontott építési termékek – szükség szerint szakértővel történő – vizsgálatát követően dönt azok kezeléséről, építési célra való megfelelősségéről, ismételt felhasználhatóságáról, beépíthetőségéről. Döntését az építési naplóba be kell jegyeznie. [191/2009. (XI. 15.) 13.§ (3)-(4)]

A felelős műszaki vezető tartós akadályoztatása esetén a vállalkozó kivitelezőnek kell gondoskodnia a helyettesítéséről.

13. Teendők jogvita esetén

Egy kivitelezői vita esetén lehetősége van az építtetőnek a Megyei Kereskedelmi és Iparkamarák mellett működő Teljesítésigazolási Szakértői Szervtől (TSZSZ) szakértői eljárás lefolytatását kérni, amelyet az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvény alapján kezdeményezhet.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elektronikus kérelem befogadó rendszerén az űrlap kitöltését és a dokumentumok feltöltését követően egyetlen kattintással lehet kérelmezni a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv eljárását.

A TSZSZ tehát az építészeti-műszaki tervezési, építési és kivitelezési szerződések teljesítéséből fakadó jogviták ügyében tud eljárni. Kérelmet nemcsak a megrendelő (építtető), de a kivitelező vagy az alvállalkozó is beadhat.

Fontos, hogy írásbeli szerződés rendelkezésre állása, mert a jogszabály szerint csak ebben az esetben fogadhatja be a TSZSZ a kérelmet. (Építőipari kivitelezés nem végezhető szóbeli megállapodás esetén. Írásos megállapodást kell kötni, amely szabályait a 191/2009. (IX. 15.) Korm. Rendelet határozza meg.)

Jó tudni, hogy ebben az esetben a jogszabályok nem zárják ki a visszamenőleges hatályt, tehát a TSZSZ létrehozását megelőzően indult ügyekben is lehet szakértői eljárást indítani. Ebben az esetben arra érdemes figyelni, hogy már elévült követeléseket esetleges kedvező szakvélemény birtokában sem lehetséges bíróság előtt érvényesíteni.

A TSZSZ eljárásának legfőbb célja az elhúzódó elszámolási viták rendezésének felgyorsítása. A TSZSZ szakvélemény elkészítésének határideje 30 nap, ami indokolt esetben maximum 30 nappal meghosszabbítható, így 60 napon belül minden esetben lezárul a szakértői eljárás. A TSZSZ döntése nem kötelező érvényű, tehát egyik fél sem kötelessége azt elfogadni.

A TSZSZ eljárása díjköteles, melyről további információkat például az https://mkik.hu/  weboldalon találhat.

Ha nem rendeződik a vita peren kívül, akkor a folytatódhat polgári perrel az eljárás. A TSZSZ megkeresése egy esetleges polgári peres igényérvényesítés előtt, egyéni döntési körbe tartozik, tudva azt, hogy magasabb a vitatott összeg esetén az eljárás díja is magasabb lesz. A TSZSZ szakvéleményt egy peres eljárásban a bíró szakmai iránymutatásként vehet figyelembe.

14. Építési napló zárása

Vitás helyzet kialakulása esetén a vitás helyzet kialakulásának időpontjáig az építési főnapló bármikor zárható, de azt csak a kivitelező vállalkozó kezdeményezheti a felelős műszaki vezetői (FMV) nyilatkozat kitöltésével és a munkaterület visszaadásával.

Az építési napló lezárása csak akkor valósulhat meg, ha a kivitelező az elektronikus főnaplóban a munkaterületet visszaadta az építtetőnek, valamint kitöltötte a felelős műszaki vezetői nyilatkozatokat. A főnapló lezárását ezek után az építtető hajthatja végre.

Ebbe az elektronikus építési naplóba javasolt az építtetőnek feltölteni minden a kivitelezővel folytatott elektronikus, vagy papír alapú levelezést, már kifizetett pénzösszegekről szóló igazolást, átadás-átvételi papírokat, anyagbeszerzési dokumentumokat, számlákat, szállítóleveleket, megbeszélésekről készült feljegyzéseket, ÁFA bevallásokat, munkadíjakat, teljesítési igazolásokat, fotókat és minden olyan jellegű egyéb iratot, dokumentumot, ami fontos lehet a vita rendezésének szempontjából.

 Amennyiben talált új kivitelezőt az építtető, a korábbi kivitelezési elektronikus főnapló lezárást követően nem kell újra kezdeni az e-naplót, csupán a meglévő naplóban kell a megrendelő építtetőnek új főnaplót nyitnia.

(Az építtető saját részéről felmondhatja a vállalkozói szerződést, ami után új kivitelezővel új megállapodást köthet, amelyre új főnaplót kell létrehoznia. Az előző főnapló nyitva marad azzal, hogy abban az építtető felhívta az előző vállalkozót a munkaterület átadására. Tehát így folytatódhat az építkezés.)

Amennyiben az építkezés során műszaki ellenőr nem volt megbízva, akkor a második főnapló esetén kötelező műszaki ellenőrt megbízni a kivitelezés felügyeletére.

15. Kommentár

Új Ptk. kommentárja kimondja, hogy a kivitelezési szerződés körében a felek együttműködése, az akadályközlés, a tájékoztatás és az ellenőrzési jog gyakorlása szempontjából is kiemelkedő jelentősége van az építési naplónak. Az építési naplót a helyszínen a kivitelező, annak felelős műszaki vezetője (építésvezető) vezeti. A napló tartalmazza időrendi sorrendben a kivitelezés adatait, a munka menetére, megfelelőségére vonatkozó, valamint az elszámoláshoz szükséges adatokat. Az építési naplót minden nap vezetni kell, amelyik napon tényleges munkavégzés is történt. A naplóba bejegyzést, észrevételt tehet a műszaki ellenőr, a tervező, továbbá az ellenőrzésre feljogosított hatóság is. Az építési napló lényegében vélelmet állít fel arra nézve, hogy a kivitelezés az abban foglaltak szerint ment végbe. A későbbi jogviták során a bizonyítás szempontjából kiemelkedő jelentősége van, miután a kivitelezés menete utólag már alig rekonstruálható. Fontos szakmai körülményeket tartalmaz a szerződésmódosítás, pótmunkák elrendelése, tervmódosítások körében, vagy a kivitelezői szerződésszegés, különösen a késedelem alóli kimentés megítélésében. Az építési naplóban foglaltakkal szemben természetesen ellenbizonyítás lehetséges.

Meghatározott esetekben a külön jogszabály az építési napló vezetését és tartalmi követelményeit kötelezően írja elő (191/2009. (IX. 15.) Korm. r. 24-28. §). Az építőipari kivitelezési folyamat résztvevői az előírt építési naplóvezetési, ellenőrzési és bejegyzési kötelezettségüket 2013. október 1. napját követően az építésügyért felelős miniszter által működtetett internetalapú elektronikus építési napló alkalmazás segítségével kötelesek teljesíteni. Az általános építményfajták tekintetében az Országos Építésügyi Nyilvántartás üzemeltetője az építtető kezdeményezésére helyezi készenlétbe az elektronikus építési naplót, és ahhoz az építtető számára a kivitelezés során hozzáférést biztosít.

dr. Dobos István ügyvéd / dr. Görög Réka Dorottya

Építési joggal, e-naplóval kapcsolatos kapcsolatos kérdése van? 

Szívesen állunk rendelkezésére!

dr. Dobos István ügyvéd / dobos@doboslegal.eu / +36 30 308 8151