A nonprofit szervezetek, így az egyesületek az Itv. rendelkezései értelmében teljes személyes illetékmentességben részesülnek. Az illetékmentesség azonban csak akkor illeti meg a szervezetet, ha a vagyonszerzést, illetőleg eljárási illetéknél az eljárás megindítását megelőző adóévben vállalkozási tevékenységből származó jövedelme után társaságiadó-fizetési kötelezettsége nem volt.

Az illetékmentesség feltételének meglétét a szervezet vagyonszerzése esetén – gépjármű, pótkocsi szerzése kivételével – a NAV hivatalból ellenőrzi.

Gépjármű, pótkocsi szerzésekor az illetékmentesség feltételének meglétéről a szervezet írásban köteles nyilatkozni, amikor a gépjárművet vagy pótkocsit illetékkiszabásra bejelenti. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a szervezet – a vagyonszerzést megelőző adóévben vállalkozási tevékenységből származó jövedelme után, vagy ilyen tevékenység hiányában – társasági adó fizetésére nem volt kötelezett.

Ha a vagyonszerzési illetékkötelezettség keletkezésére és illetékkiszabásra bejelentésére, illetve eljárási illeték esetén az eljárás megindítására a megelőző adóév utolsó napját követő 150. napot megelőzően kerül sor, a szervezetnek arról kell nyilatkoznia, hogy adófizetési kötelezettsége előreláthatóan nem keletkezik.

Ha a nyilatkozatában vállaltak nem teljesültek, akkor a vagyonszerzést megelőző adóév utolsó napját követő 180. napig van lehetősége arra, hogy ezt a körülményt adóbírság terhe nélkül a NAV-nak jelezze, és az illetéket pótlólag megfizesse.

Ha a feltételes személyes mentességre jogosult szervezet közigazgatási hatósági vagy bírósági eljárás kezdeményezésekor, illetve gépjármű, pótkocsi szerzésekor az illetékmentességre jogosult lett volna, a megfizetett illetéket kérelmére – az adó-visszatérítés szabályai szerint – a NAV visszatéríti.

Egyéb tudnivalók – szankciók az adókötelezettség nem megfelelő teljesítése esetén

Az Art. és az anyagi adójogszabályok az adókötelezettségek elmulasztása, illetve nem a jogszabályoknak megfelelő teljesítése esetére különböző szankciókat helyeznek kilátásba.

Ezen jogkövetkezmények közé tartozik például az adó késedelmes megfizetése esetén fizetendő késedelmi pótlék, az adóhiány esetén teljesítendő adóbírság, illetőleg az egyes adókötelezettségek elmulasztása, hibás, hiányos, késedelmes teljesítése esetén kiszabható mulasztási bírság.

Ezeken kívül az állami adó- és vámhatóság élhet az adószám felfüggesztésének, illetve törlésének eszközével is, ha annak törvényi feltételei fennállnak.

Az adószám alkalmazásának felfüggesztése

a) Az állami adó- és vámhatóság a hatáskörébe tartozó, jogszabályban meghatározott adókötelezettségek teljesítésének elmulasztása, vagy nem megfelelő teljesítése esetén dönt az adószám felfüggesztéséről azon szabályok mentén, amelyek nemcsak a civil szervezetekre, hanem valamennyi adózóra irányadóak.

Ebbe körbe tartoznak azok az esetek, amikor – hasonlóan más adózóhoz – a civil szervezetek számára az adóhatósági iratok nem kézbesíthetők, vagy a civil szervezetek a székhelyükön nem találhatók és erről az adóhatóság hitelt érdemlően tudomást szerez, illetve ha a civil szervezet az állami adóhatóság felszólítása ellenére sem tesz eleget a bevallási, adófizetési kötelezettségének.

b) Az állami adó- és vámhatóságnak más, az adószám felfüggesztésének kezdeményezésére jogosult szerv megkeresése alapján is intézkednie kell az adószám felfüggesztéséről. Ebben az esetben tehát az adószám-felfüggesztés nem valamely adókötelezettség megszegése miatti szankció, a felfüggesztés jogalapja más szerv megkeresése.

Az adószám szankciós törlése

a) Az állami adó- és vámhatóság a hatáskörébe tartozó, jogszabályban meghatározottadókötelezettségek nem, vagy nem megfelelő teljesítése esetén dönt az adószám törléséről.

Ebbe a körbe tartoznak azok az esetek, amikor – hasonlóan más adózókhoz – a civil szervezet vonatkozásában megállapításra kerül, hogy a rá irányadó szabályoknak megfelelően bejelentett székhelye nem valós cím, a civil szervezet a rá irányadó szabályoknak megfelelő szervezeti képviselőt – felszólítás ellenére – nem jelentette be az adóhatósághoz, illetve ha a civil szervezet ellenőrzése során az adóhatóság hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy a civil szervezet bejelentett szervezetiképviselője nem valós személy.

b) Az állami adó- és vámhatóság más, az adószám törlésének kezdeményezésére jogosult

szerv megkeresése alapján is intézkedhet az adószám törlése iránt. Ebben az esetben az adószám törlése szintén nem valamely adókötelezettség megszegése esetére előírt szankció, az adószám-törlés jogalapja más szerv megkeresése.

A jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás visszafizetésének nem teljesítése estén – az Áht. rendelkezései szerint – a támogató kezdeményezésére az állami adó- és vámhatóságnak törölnie kell annak a szervezetnek az adószámát, amelynek az Áht. értelmében visszafizetési kötelezettsége keletkezett, de azt nem teljesítette. Az adószám felfüggesztésének, illetve törlésének eseteitől alapvetően meg kell különböztetni az esetkört, amikor a civil szervezetek törvényes működésének kikényszerítése érdekében törvényességi felügyeleti eljárás kerül megindításra, illetve lefolytatásra. Az eljárásra a Cnytv. rendelkezései alapján főszabályként a civil szervezet székhelye szerinti nyilvántartó bíróság illetékes.

Adójoggal, cégügyekkel, egyesülettel kapcsolatos kérdése van?
Szívesen állunk rendelkezésére!
dr. Dobos István ügyvéd / dobos@doboslegal.eu / +36 30 308 8151