Nyilatkozattétel az adóigazgatási eljárás során

Bevezetés A hatályos jogban az adóigazgatási eljárást két törvény szabályozza. Az egyik jogszabály a 2017. évi CLI. törvény az adóigazgatási rendtartásról (a továbbiakban: Air.), a másik pedig a 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről (a továbbiakban: Art.). Míg az Air. az adóigazgatási eljárás általános szabályait tartalmazza, addig az Art. speciális adóigazgatási eljárásokat szabályoz, amik lényegüket tekintve hatósági eljárások. Fontos megjegyezni, hogy a két törvény teljes mértékben egyenrangú; mivel nem…

Read more Leave a comment

Ingatlannal rendelkező cég üzletrészének átruházása adójogi szempontból

Főszabály e körben az illetéktörvény 18 §-a. Itv. 18. § (1) bekezdése, amely szerint ingatlannak, valamint a (2) bekezdésben meghatározott ingónak és vagyoni értékű jognak visszteher mellett, továbbá öröklési vagy ajándékozási illeték alá nem eső, más módon történő megszerzése visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik. (Az Itv. 18. § (1a) bekezdése szerint visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik a belterületbe vont ingatlan, illetve a belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaság vagyoni betétjének visszterhes átruházása.)…

Read more Leave a comment

Ingatlan öröklése – adózás

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) személyi jövedelemadó fizetési kötelezettséget ír elő abban az esetben, ha az örökléssel megszerzett vagyoni érték értékesítésére kerül sor. Esetetekben ez azt jelenti, hogy ha az örökléssel megszerzett ingatlant eladjátok, akkor személyi jövedelemadót kell a vagyonszerzés (megszerzett vételár) után fizetni. A fizetendő összeg azonban az ingatlan megszerzésétől (ami az örökhagyó halálának időpontja) számított évek elteltével csökken. Az Szja tv.…

Read more Leave a comment

A kriptovaluta-kereskedés adójogi vonzatai

Manapság egyre gyakrabban hallhatunk a kriptovalutákról, illetve a kriptovalutával történő kereskedelemről. Aki jártas a tőzsde világában, netán kriptovalutákkal bővíti, diverzifikálja a portfólióját, annak fontos kérdés lehet a kriptovaluta-kereskedés adójogi vonzatai, szabályai. Elsőként érdemes meghatározni a kriptovaluta fogalmát, ami egy egészen összetett kérdés, hiszen a kriptovaluta egy anonim fizetést biztosító virtuális eszköz, ami nem tekinthető sem jogszabály által meghatározott fizetőeszköznek, sem elektronikus pénznek, sem készpénz-helyettesítő eszköznek, sem pedig értékpapírnak. Magának a…

Read more Leave a comment

Egyesületek és illetékmentesség, egyéb tudnivalók az egyesületekről adójogi szempontból

A nonprofit szervezetek, így az egyesületek az Itv. rendelkezései értelmében teljes személyes illetékmentességben részesülnek. Az illetékmentesség azonban csak akkor illeti meg a szervezetet, ha a vagyonszerzést, illetőleg eljárási illetéknél az eljárás megindítását megelőző adóévben vállalkozási tevékenységből származó jövedelme után társaságiadó-fizetési kötelezettsége nem volt. Az illetékmentesség feltételének meglétét a szervezet vagyonszerzése esetén – gépjármű, pótkocsi szerzése kivételével – a NAV hivatalból ellenőrzi. Gépjármű, pótkocsi szerzésekor az illetékmentesség feltételének meglétéről a szervezet…

Read more Leave a comment

Egyesület és az ÁFA / TB kérdések

Az egyesületek abban az esetben minősülnek áfaalanynak, ha saját nevük alatt gazdasági tevékenységet folytatnak, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére. Abban a tekintetben, hogy az adott nonprofit szervezet gazdasági tevékenységet végez-e, nem a nonprofit szervezetre vonatkozó jogszabály gazdasági, illetve vállalkozási tevékenység fogalma, hanem az Áfa tv. gazdasági tevékenység fogalma az irányadó. Gazdasági tevékenységnek minősül a nonprofit szervezetek által üzletszerűen, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel folytatott tevékenység, amennyiben az ellenérték…

Read more Leave a comment

Egyesületek és az Szja szabályok

Az Szja. tv.-ben találhatók az egyesületek által nyújtott juttatásokra vonatkozó speciális szabályok. Az egyesület által foglalkoztatott magánszemélyek adókötelezettségét annak függvényében kell meghatározni, hogy milyen jogviszonyban foglalkoztatják őket. 1. A szervezettel munkaviszonyban állók adókötelezettségét az Szja tv. nem önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályai szerint kell megállapítani. „Nem önálló tevékenység  a) a munkaviszonyban folytatott tevékenység, b) a közfoglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység, c) a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködése, d) a…

Read more Leave a comment

Az egyesületek és a társaságiadó-kötelezettség

A nonprofit szervezetek, így az egyesület is társaságiadó-alany, függetlenül attól, hogy az adott adóévben vállalkozási tevékenységet végzett-e vagy sem. Nem kell társaságiadó-bevallást benyújtania az egyesületnek, ha az adóévben nem ért el bevételt vállalkozási tevékenységből vagy e tevékenységéhez kapcsolódóan költséget, ráfordítást nem számol el. Ekkor elegendő bevallást helyettesítő nyilatkozatot tennie az erre rendszeresített TAONY nyomtatványon az adóévet követő év május 31. napjáig. Nem nyilatkozhatnak azonban azok a civilszervezetek, amelyek ingatlanhasznosítást folytatnak,…

Read more Leave a comment

Az Egyesület gazdálkodása, adózása – Alapvető szabályok

1. Egyesület a Ptk. szabályozása szerint Az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy. Egyesület nem alapítható gazdasági tevékenység céljára. Az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. Az egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat. (Ptk. 3:63.§) Tehát az egyesület gazdasági célra, gazdasági tevékenység folytatására…

Read more Leave a comment

Adóregisztrációs eljárás szabályai – 2021

Adóköteles tevékenységet csak az állami adó- és vámhatósághoz bejelentkezett, adószámmal rendelkező adózó folytathat. Az adózó adószámának megállapítását ún. adóregisztrációs eljárás előzi meg, melynek szabályai az adózás rendjéről szóló 20107. évi CL. törvényben találhatók. A NAV a cégbejegyzésre kötelezett adózó adószámának megállapítását megelőzően a bejelentett adatok és az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásában szereplő adatok egybevetésével megvizsgálja az alábbiakat: adózó vezető tisztségviselője, cégvezetője, képviseletre jogosult tagja, korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő…

Read more Leave a comment