Egyesület és az ÁFA / TB kérdések

Az egyesületek abban az esetben minősülnek áfaalanynak, ha saját nevük alatt gazdasági tevékenységet folytatnak, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére. Abban a tekintetben, hogy az adott nonprofit szervezet gazdasági tevékenységet végez-e, nem a nonprofit szervezetre vonatkozó jogszabály gazdasági, illetve vállalkozási tevékenység fogalma, hanem az Áfa tv. gazdasági tevékenység fogalma az irányadó.

Gazdasági tevékenységnek minősül a nonprofit szervezetek által üzletszerűen, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel folytatott tevékenység, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és azt a nonprofit szervezetek független formában – azaz a saját nevükben, illetve nevük alatt – végzik.

Társadalombiztosítással kapcsolatos kérdések

A biztosítás az annak alapjául szolgáló jogviszonnyal egyidejűleg a törvény erejénél fogva jön létre. A jogszabály tételesen felsorolja a biztosítási kötelezettség alá vont jogviszonyokat, amelyek jellemzően munkavégzéshez vagy tevékenység folytatásához kapcsolódnak.

A foglalkoztató a Tbj. általános szabályai szerint köteles a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt megállapítani, és a biztosított személlyel összefüggő bejelentési, nyilvántartási, járulékmegállapítási és járuléklevonási kötelezettséget teljesíteni.

Foglalkoztató – egyebek mellett – bármely jogi és természetes személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat.

Bejelentési kötelezettség

A foglalkoztató (munkáltató, kifizető) – adóazonosító számának, nevének, elnevezésének, székhelyének, telephelyének, továbbá jogelődje nevének és adószámának közlésével – az illetékes NAV-igazgatóságnak a ’T1041-es nyomtatványon elektronikusan bejelenti az általa foglalkoztatott biztosított

• családi és utónevét,

• adóazonosító jelét,

• születési idejét,

• biztosítási jogviszonyának kezdetét,

• kódját,

• megszűnését,

• a biztosítás szünetelésének időtartamát,

• a heti munkaidejét,

• FEOR-számát,

• tajszámát.

Ha a biztosítottnak nincs adóazonosító jele, a születési családi és utónevét, születési helyét, anyja születési családi és utónevét és a biztosított állampolgárságát is kötelező bejelenteni.

2020. július 1-jétől nem biztosított a Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytató természetes személy foglalkoztatott, emiatt bejelentési kötelezettség sincs.

A bejelentést

• a biztosítás kezdetére vonatkozóan legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt, illetve, ha a biztosítás elbírálására utólag kerül sor, legkésőbb a biztosítási kötelezettség megállapítását követő napon,

• a jogviszony megszűnésére, a szünetelés kezdetére és befejezésére, a biztosítás megszűnését követően folyósított ellátás kezdő és befejező időpontjára vonatkozóan 8 napon belül

kell megtenni.

Nyilvántartási kötelezettség

A foglalkoztató a tevékenységében személyesen közreműködő biztosított személyek adatait úgy köteles nyilvántartásba venni, és erről a magánszemélynek igazolást adni, hogy abból a törvényben előírt adatok a munkavégzés (tevékenység) megkezdésétől megállapíthatók legyenek. A nyilvántartásba vétel elmulasztása miatt a foglalkoztatót az Art. szerint megállapítható mulasztási bírság – nyilvántartásba nem vett személyenként – terheli.

A foglalkoztató a biztosítottakról köteles a külön törvényben meghatározottak szerint olyan nyilvántartást vezetni, amely tartalmazza

• a biztosított nevét és személyi adatait,

• társadalombiztosítási azonosító jelét,

• a foglalkoztató adatait,

• a biztosítási időre és a szolgálati időre vonatkozó adatokat, valamint

• a biztosítottól levont járulékok alapját és összegét.

A foglalkoztató a jövedelemigazoláshoz csatoltan a tárgyévet követő év január 31-ig köteles a nyilvántartás adataival egyező igazolást kiadni a biztosítottnak

• a tárgyévi biztosítási idő “tól-ig” tartamáról,

• a tárgyévre, illetve a tárgyévtől eltérő időre levont járulékok összegéről, valamint

• az egyes járulékokból érvényesített családi járulékkedvezményről.

A biztosítással járó jogviszony év közbeni megszűnésekor az igazolást soron kívül kell kiadni.

A foglalkoztató írásban tájékoztatja a biztosítottat a tárgyhavi jövedelem kifizetésével egyidejűleg a biztosított jövedelméből levont

• társadalombiztosítási járulékról,

• nyugdíjjárulékról, valamint

• az egyes járulékokból érvényesített családi járulékkedvezményről, illetőleg

• túlvonás miatt visszafizetett, átutalt társadalombiztosítási járulékról.

Járulékbevallás és -befizetés határideje

A foglalkoztató a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett, járulékalapot képező jövedelem alapján a Tbj. általános szabályai szerint köteles a társadalombiztosítási járulékot megállapítani és a biztosítottat terhelő járulékot levonni.

Járulékalapot képező jövedelemként – egyebek mellett – :

a) az Szja tv. szerint az összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőlegalap-számításnál figyelembe vett jövedelmet kell számításba venni.

b) az a) ponttól eltérően, ha nemzetközi szerződés alapján Magyarországnak nem áll fenn adóztatási joga, vagy kettős adóztatást kizáró egyezmény hiányában adóelőleg- megállapítási kötelezettség nem keletkezik,

ba ) az alapbér, (ha a munkát külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik, a szerződésben meghatározott díj havi összege), de legalább a tárgyévet megelőző év július hónapjára a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett, a teljes munkaidőben alkalmazásban állókra vonatkozó nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset, vagy – ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján végzik – a szerződésben meghatározott díj havi összege, vagy

bb) a tevékenység ellenértékeként a tárgyhónapban megszerzett – munkaviszonynál a tárgyhónapra elszámolt – jövedelem, ha az nem éri el az alapbér (szerződésben meghatározott díj havi összege) vagy a tárgyévet megelőző év júliusára a KSH által közzétett, a teljes munkaidőben alkalmazásban állókra vonatkozó nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset közül az egyiket.

A Tbj. 6. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a járulékalap havonta legalább a minimálbér 30 százaléka (a továbbiakban: járulékfizetési alsó határ), azzal, hogy ha

a) a biztosítási kötelezettséget eredményező jogviszony hónap közben keletkezik vagy szűnik meg,

b) a biztosítási jogviszony a 16. § alapján a hónap egészében nem áll fenn, vagy

c) az adott hónapban a biztosított táppénzben, baleseti táppénzben részesül, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe,

a járulékfizetési alsó határ meghatározásakor az a)-c) pontok szerinti naptári napokat figyelmen kívül kell hagyni. Ha az a)-c) pontokban meghatározott körülmények a naptári hónap csak egy részében állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni.

A járulékfizetési alsó határra vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni a munkaviszonyban álló és

a) csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekek otthongondozási díjában, örökbefogadói díjban, gyermeknevelést segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesülők,

b) a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban, a szakképzésről szóló törvény szerint szakképző intézményben nappali rendszerű szakmai oktatásban, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanulók, hallgatók esetében.

A foglalkoztató köteles a járulékfizetési alsó határ és a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem közötti különbözet utáni társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséget teljesíteni. A járulékfizetési kötelezettség teljesítését úgy kell tekinteni az ellátások számítási szabályainak alkalmazásakor, mintha azt a biztosított személy teljesítette volna.

Járulékalapot képező jövedelemként kell figyelembe venni azt a jövedelmet,

• amelynek kifizetése olyan időszakra történik, amikor a Tbj. alapján

biztosítási jogviszony állt fenn,

• függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától, ha a kifizetés, juttatás időpontjában az uniós rendelkezések vagy nemzetközi egyezmény alapján más ország járulékszabályai alkalmazandók.

A járulékalap megállapításánál a járulékalapot képező jövedelmet akkor is számításba kell venni, ha azt a biztosítási jogviszony megszűnését követően fizették ki. A megállapított tárgyhavi járulékot a tárgyhónapot követő hónap 12-éig kell az Art-ban meghatározottak szerint kell a ’08-as számú bevallásban elektronikusan bevallani, illetőleg megfizetni.

Adójoggal, cégügyekkel, egyesülettel kapcsolatos kérdése van?
Szívesen állunk rendelkezésére!
dr. Dobos István ügyvéd / dobos@doboslegal.eu / +36 30 308 8151