A kereskedelmi tevékenységek végzésének kritériumait a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV.tv.(a továbbiakban: Ker.tv.) és a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX.29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) határozza meg.

A Korm. rendelet 6. sz. melléklete alapján megkülönböztetünk bejelentéshez kötött kereskedelmi tevékenységet és a 3. sz. melléklet alapján (kizárólag üzletben forgalmazható termékek) működési engedélyhez kötött kereskedelmi tevékenységet.

1. Bevezető

A Ker. tv. bevezetését számos ok indokolta. Az Országgyűlés a törvény szükségességét arra alapozta, miszerint a nemzetgazdaság domináns ága a kereskedelem, amely a mindennapi élet működtetéséhez biztosít különféle szolgáltatásokat.

Ennek okán foglalta törvénybe a tevékenység folytatásának alapelveit és feltételeit úgy, hogy megtartsa a kereskedelmi tevékenység gyakorlásának szabadságát, valamint előtérbe helyezze „a hatékony működésre képes mikro-, kis- és középvállalkozások fennmaradását és fejlődését”; a törvény megalkotása során kiemelt figyelemmel kísérték a gazdasági környezet, a kereskedők, illetve a vásárlók érdekeit.

Mivel a törvényalkotók fontosnak találták a vállalkozási szabadság elvének megőrzését, minimálisra csökkentették a beavatkozás eseteit, osztották a szakmai önszabályozás, valamint a kereskedők által kidolgozott és magukra kötelezően elismert magatartási kódex horderejét; ezek határozzák meg ugyanis a kereskedők fellépését olyan területeken, mint a tisztességes kereskedelmi gyakorlat, a fogyasztókkal szemben tanúsított magatartás, vagy akár a beszerzési ár alatt történő értékesítés jelenségének a korlátozása.

A kereskedelmi tevékenységnek több formáját említhetjük meg, ilyen például az üzletben és üzleten kívül folytatott kereskedelmi tevékenység, a mozgóbolt útján folytatott kereskedelmi tevékenység, a közvetlen vagy közterületi értékesítés, a bevásárlóközpontban, illetve vásáron vagy piacon folytatott kereskedelmi tevékenység, a csomagküldő kereskedelem, az automatából történő értékesítés, vagy a közlekedési eszközön folytatott értékesítés.

• A kereskedelmi tevékenység folytatásának feltételei

A Ker. tv. 3.§ (1) bekezdése szerint „az, aki Magyarország területén kereskedelmi tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni”.

Ez alól kivételt képez az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa szerinti engedélyköteles tevékenység. A (3) bekezdés továbbá a következőket mondja ki: „Külön törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet a közrend, a közbiztonság, az emberek, az állatok, a növények egészségének és életének védelme, a környezet védelme, közegészségügyi követelmények érvényesítése érdekében előírhatja, hogy az abban meghatározott termékek forgalmazására irányuló kereskedelmi tevékenység kizárólag az ott meghatározott hatósági engedéllyel folytatható.”

A törvény azt is meghatározza, hogy a kereskedőnek rendelkeznie kell az általa forgalmazott termék eredetét alátámasztó bizonylattal, amit az ellenőrzést végző hatóság felhívására meghatározott időn belül köteles bemutatni.

Fontos megemlíteni, hogy az kereskedelmi tevékenységet folytató kötelességei közé tartozik, hogy az üzletben jól látható és könnyen hozzáférhető módon helyezze el a kereskedelmi hatóság által hitelesített vásárlók könyvét, melybe a vásárlók írásos véleményt alkothatnak az üzlet működésével kapcsolatban, illetve jelezhetik az ott folytatott kereskedelmi tevékenységre irányuló javaslataikat és panaszaikat.

• A kereskedelmi tevékenység bejelentése

A fent említett Rendelet alapján a kereskedelmi tevékenység folytatására irányuló bejelentést a kerületi önkormányzat jegyzőjénél szükséges megtenni. A kereskedő székhelye szerinti jegyző rendelkezik illetékességgel mozgóbolt útján folytatott kereskedelmi tevékenység, üzleten kívüli kereskedelem, csomagküldő kereskedelem, automatából történő értékesítés, illetve közlekedési eszközön folytatott értékesítés esetében; a többi tevékenység esetében a tevékenység helye szerinti jegyző illetékes.

Bejelentéskötelesnek számít minden olyan termék forgalmazása, amelyek nem minősülnek üzletkötelesnek a Rendelet szerint. A jegyző az előírásoknak megfelelően bejelentett tevékenységet 15 napon belül nyilvántartásba veszi és ezzel egyidőben felveszi a kapcsolatot a jogszabályokban felsorolt hatóságokkal.

A bejelentés teljesítéséhez célszerű kitölteni egy erre a célra készült formanyomtatványt, mely fellelhető az adott önkormányzat honlapján.

A bejelentés érvényességéhez több dokumentum együttes benyújtása is szükséges. Ilyen például az ingatlan használatának jogcímét igazoló okirat, ha az ingatlan nem a kérelmező tulajdonában van; ilyen igazoló okirat lehet például egy bérleti szerződés. Ha haszonélvezetről van szó, szükség van a haszonélvező hozzájárulására, ha a kérelmező nem a haszonélvező vagy a tulajdonos. Ha az üzlet közös tulajdonban áll és a kérelmező fél nem a tulajdonostársak közössége, akkor be kell nyújtani a tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okiratot is.

A kereskedelmi tevékenyéget folytató személy köteles haladéktalanul bejelenteni a jegyzőnek, ha bármely megadott adat vonatkozásában változás áll be, a nyitvatartási idő megváltozása esetén pedig erre 8 nap áll rendelkezésre.

• A működési engedélyre irányuló kérelem

A Rendelet 3. sz. mellékletében kerültek felsorolásra azok a termékek, melyek üzletkötelesek, azaz kizárólag működési engedéllyel rendelkező üzletekben forgalmazhatók.

Ilyen termékek például a kémiai biztonságról szóló törvény szerinti veszélyes anyagok és keverékek, bizonyos festékek, lakkok, állatgyógyászati készítmények és hatóanyagaik, növényvédő szerek és hatóanyagaik, fegyver, lőszer, robbanó-és robbantószer, gázspray, pirotechnikai termékek, valamint a nem veszélyes hulladék.

A működési engedélyre irányuló kérelem esetében az illetékes jegyző szakhatóságok közreműködésével engedélyeztetési eljárást folytat le.

A kérelem benyújtásához a bejelentéshez hasonlóan formanyomtatvány áll rendelkezésre. A kérelmet a Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálatára kell eljuttatni postai vagy elektronikus úton. Fontos, hogy e-mail útján nem nyújtható be a kérelem, mivel nem tartalmazza a kötelező teljes bizonyító erejű aláírást.

A kérelemhez mellékelni szükséges az üzlet használatának jogcímét, haszonélvezet esetén a haszonélvező hozzájárulását, közös tulajdonban álló üzlet esetén pedig a tulajdonostársak hozzájárulását.

A működési engedély jóváhagyásáról vagy elutasításáról szóló határozatot a benyújtást követő 25 napon belül kell meghozni, mely ellen a közlést követő 15 napon belül lehet jogorvoslattal élni. A fellebbezést Budapest Főváros Kormányhivatalához kell címezni.

Az engedély megadását követően a kérelemben rögzített adatok megváltozását és a tevékenység megszűnését a kereskedő haladéktalanul köteles bejelenteni a jegyzőnek.

A kereskedő helyzetének könnyítésére szolgál, hogy a bejelentés és a működési engedély, továbbá a változások, vagy a tevékenység megszűnésének bejelentése illetékmentes eljárások, díjfizetési kötelezettség legfeljebb az eljáró szakhatóság irányában áll fenn.

dr. Dobos István ügyvéd / Ritter Anna

Kereskedelmi joggal kapcsolatos kérdése van? Szívesen állunk rendelkezésére! 

dr. Dobos István ügyvéd / dobos@doboslegal.eu / +36 30 308 8151