A kivitelezési szerződések többsége tartalmazza, hogy a Vállalkozó a kivitelezésért teljes szavatossággal és jótállással tartozik.

A jótállási kötelezettség kiterjedésének körét a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról szóló 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet határozza meg, míg a jótállás körében a jogsérelem orvoslása érdekében igénybe vehető eszközökől a Ptk. szabályai az irányadóak. A Ptk. 6:157. § (1) bekezdésében kimondja, hogy a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek […].

A Ptk. a hibás teljesítés jogkövetkezményeit XXIV. fejezetében szabályozza kimerítően, melynek alapján a termékszavatosság, a jótállás, a kártérítés, illetve a jogszavatosság jogintézménye vehető igénybe a jogsérelem orvoslásának érdekében.

A Ptk. Nagykommentárja az ügyben érintett jótállás jogintézményével kapcsolatban az alábbiakat jegyzi meg: A kellékszavatosság a felek külön kikötése nélkül, a törvény erejénél fogva kapcsolódik a hibás teljesítéshez, a jótállást pedig a kötelezett elsősorban önként vállalja a szerződés hibátlan teljesítéséért. Jótállás vállalása szigorúbb helytállást eredményez a kötelezettre nézve, mint a szavatosság. Mindkét jogintézmény ugyan objektív természetű, azaz a kötelezett sem a jótállás, sem a szavatosság alól nem mentheti ki magát; a jótállás a bizonyítási teherre vonatkozó rendelkezés miatt mégis szigorúbb helytállási forma. A szavatosság esetén a hibátlan teljesítés a vélelem: a jogosultnak kell bebizonyítania, hogy a teljesítéskor a szolgáltatás hibás volt. A jótállásnál viszont a vélelem a teljesítés hibája mellett szól. A bizonyítási teher megfordul, és a kötelezettnek kell bebizonyítania, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. Szintén a Nagykommentár tartalmazza azon megállapításokat, mely szerint a Ptk. a hibás teljesítés általános szabályai között határozottan különbséget tesz a hibás teljesítés mint szerződésszegési eset és a hozzá fűződő egyes jogkövetkezmények között. A jótállás lényegét adó fordított bizonyítási teher – a törvényszöveg szerint – a hibás teljesítés tényére vonatkozik, függetlenül attól, hogy a jogosult a hibás teljesítés miatt milyen jogkövetkezményt kíván alkalmazni (például kellékszavatosság, kártérítés, kötbér). Végezetül pedig megállapítja a Nagykommentár, hogy […] amennyiben a jótállást alapító szerződés vagy jogszabály a védeni kívánt vagyoni érdeket ilyen esetben a szerződés tárgyát képező dologban vagy annak valamely részében, a szerződéses szolgáltatásban jelöli meg (a kötelezett a dolog, dologrész, szolgáltatás hibátlanságáért vállal jótállást), azért a kellékszavatossági jogokkal azonos jótállási jogokat lehet érvényesíteni, mert ezek alkalmasak az ilyen típusú vagyoni érdeksérelem, a teljesítési érdek sérelmének orvoslására.

A Nagykommentár vonatkozó értelmezése alapján tehát a jótállás ugyanúgy a hibás teljesítés következménye, mint a kellékszavatosság, attól annyiban különbözik csupán, hogy egy szigorúbb felelősségi alakzatot jelenít meg, mely a fordított bizonyítási teher révén érvényesül. Ennek megfelelően a jótállás következményeiként ugyanazon eszközöket lehet a jogsérelem orvoslására igénybe venni, mint a kellékszavatossági jogok körében, melyet a Ptk. 6:173. § (2) bekezdése is megfelelően kifejez.

Kimondja ugyanis, hogy a jótállási igény érvényesítésére egyebekben a kellékszavatossági jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A kellékszavatosságra vonatkozó szabályok között pedig a Ptk. 6:159. § (2) bekezdés b) pontja rögzíti, hogy kellékszavatossági igénye alapján a jogosult választása szerint […] az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti. A kifejtetteket összevetve tehát álláspontunk szerint egyértelműen és kétséget kizáróan megállapítható, hogy a jótállás körében ugyanazon, a jogsérelem orvoslására szolgáló eszközöket lehet igénybe venni, mint kellékszavatosság esetén, melynek az árleszállítás iránti igény is részét képezi.

Jótállással vagy szavatossággal kapcsolatos kérdése van? Szívesen állunk rendelkezésére akár ingatlannal, akár ingó dologgal kapcsolatos jogi ügyben.

dr. Dobos István: dobos@doboslegal.eu / +36303088151