1. Kölcsönszerződés

A kölcsönszerződés a hitelviszonyok egyik alapvető típusa, alanyai a hitelező és az adós. Ezen szerződés alapján a hitelező egy meghatározott pénzösszeg fizetésére, az adós pedig a pénzösszeg szerződés (hitelezővel kötött) szerinti későbbi időpontban, a hitelezőnek történő visszafizetésére és kamat fizetésére köteles.

Ezen szerződés tárgya a legtöbb esetben pénz, azonban lehet kölcsönszerződést kötni más helyettesíthető dologra nézve is, ilyenkor az adós ugyanolyan fajtájú, minőségű és mennyiségű dolog visszaadásával köteles teljesíteni.

Megtagadhatja-e a hitelező a kölcsön kifizetését?

A hitelező a szerződés alapján alapvetően kölcsön nyújtására köteles, viszont a szerződés megkötése és a folyósítás időpontja közötti időben előfordulhatnak olyan esetek, amikor a hitelező megtagadhatja a kölcsön kifizetését. Fontos kiemelni, hogy a megtagadás olyan okra legyen visszavezethető, amely lényeges és az adós körülményeit, a biztosíték értékét vagy érvényesíthetőségét érintse. Ha ilyen változásokra kerül sor, akkor először a hitelező az adóst felszólítja megfelelő biztosíték nyújtására, ha ez a felszólítás eredménytelenül telik el, akkor kerül sor a megtagadásra.

Ezzel ellentétben, a hitelező saját körülményeiben bekövetkezett változásra hivatkozva nem tagadhatja meg a kifizetést.

Mi történik akkor, ha az adós a kölcsönösszeget mégsem veszi igénybe?

Az adós a kölcsönszerződés alapján a kölcsönösszegre csak tulajdonjogot szerez, így a Ptk. nem kötelezi arra, hogy a kölcsönösszeget teljes egészében igénybe vegye, viszont erről tájékoztatnia kell a hitelezőt (ha részben vagy egészben nem kívánja igénybe venni). Az adós tájékoztatását követően a hitelező kölcsön nyújtására már nem lesz köteles. Ezenfelül, ha az adós nem kívánja igénybe venni a kölcsönt, akkor a szerződés megkötésével kapcsolatos költségeket az adósnak kell viselnie, a hitelezőt pedig egyéb díjazás és kamat nem fogja megilletni.

Van-e lehetőség a kölcsönösszeg egy későbbi időpontban történő folyósítására?

Igen, a felek a szerződésben oly módon is megállapodhatnak, hogy a hitelező a megjelölt időszakban a feltételek teljesüléséig köteles a kölcsönösszeget rendelkezésre tartani, ez esetben az adóst külön díjfizetési kötelezettség terheli.

Mely esetekben mondható fel a kölcsönszerződés?

Felmondási okok közül az alábbiakat emeljük ki:

1. adós körülményeiben lényegesen kedvezőtlen változás állott be, ilyenkor a hitelező felszólítja az adóst megfelelő biztosíték nyújtására, ha ez eredménytelenül telik el, akkor a hitelező jogosult felmondani a szerződést

-lehetőség van a biztosítékadás felhívásának mellőzésére is, amikor a hitelező kockázatát a felhívással járó időveszteség növelné,

2. ha a kölcsönszerződésben meghatározták a kölcsön célját, de az erre történő felhasználás lehetetlenné vált, tehát a szerződés a célját már betölteni nem tudja
3. az adós a kölcsönösszeget a szerződésben megjelölt céltól eltérően, másra fordította (ez már súlyos szerződésszegésnek minősül)
4. az adós a hitelezőt megtévesztette, például: a valós pénzügyi-gazdasági helyzete nem felelt meg az általa megadott adatokkal
5. az adós magatartása a kölcsön fedezetének elvonására irányul, mellyel veszélyezteti a kölcsöntartozás visszafizetésének lehetőségét (ezen esetben nem szükséges az, hogy az adós magatartása ténylegesen megvalósuljon, hanem elég az erre irányuló cél), valamint
6. adós késedelembe esése.

Van-e lehetőség arra, hogy a felek ingyenes kölcsönszerződést kössenek?

Van lehetőség, viszont a szerződésben kifejezetten utalni kell arra, hogy az adós a kölcsönösszeg visszafizetésére kamatok és egyéb díjak nélkül köteles. Ennek ellenére előfordulhat olyan eset is, hogy a felek kifejezetten nem utalnak a szerződés ingyenességére, de az eset összes körülményének mérlegelése azt eredményezheti, hogy a felek megállapodása az ingyenes folyósításra irányult.

Az ingyenes kölcsönszerződésre eltérő szabályok vonatkoznak, amellyel kapcsolatban az alábbiak a legfontosabbak:

• hitelező a saját körülményeiben bekövetkezett lényeges változásra hivatkozással is megtagadhatja a kölcsönösszeg rendelkezésre bocsátását
• visszakövetelheti a már kifizetett kölcsönösszeget, illetve
• adós nem köteles a kölcsönösszeg rendelkezésre tartásáért díjat fizetni.

2. Tartozáselismerés

A tartozáselismerés a kötelmi jogviszony kötelezettjének azon nyilatkozata, amelyben a jogviszonyból eredő kötelezettségének fennálltát elismeri. Többnyire egyoldalú jogügylet, de előfordulhat szerződés formájában is, hiszen az is magában foglalja a kötelezettnek, a másik félhez intézett nyilatkozatát.

Értékelhető-e tartozáselismerésként a nem címzett vagy nem a jogosulthoz címzett jognyilatkozat?

Az új Ptk. szabályainak köszönhetően lehetőség van arra, hogy a bíróság a nem címzett vagy nem a jogosulthoz címzett jognyilatkozatot is tartozáselismerésként értékelje. Ez esetben indokolt vizsgálni azt, hogy a nyilatkozat joghatás kiváltásának szándékával történt-e és ezen a módon jognyilatkozatként értékelhető-e. Előfordulhatnak olyan esetek, mikor a tartozás fennállásáról szóló egyszerű tudomáskijelentés nem minősül tartozáselismerésnek, de a nyilatkozat még mindig értékelhető tartozással kapcsolatos bizonyítékként.

Milyen formában tehető meg a tartozáselismerő nyilatkozat?

Megtehető szóban, írásban és ráutaló magatartással is.

Tartozáselismerő nyilatkozattal vállalunk-e új kötelezettséget?

Nem, a tartozáselismeréstől a kötelem nem változik meg sem tartalmában, sem pedig jogcímében. Ebből az következik, hogy a tartozáselismerés az eredeti kötelezettség megerősítésének számít és ennek jelentősége lehet a megtámadási jog elenyészésénél és az elévülés megszakadásánál is.

A bizonyítás szempontjából, milyen joghatásokkal járhat az, amikor a fél tartozáselismerő nyilatkozatot tesz?

Alapvetőleg a jogosultnak kell bizonyítani a tartozás meglétét, viszont a tartozáselismerő nyilatkozattal ezen bizonyításra nem lesz szükség.

Ha a kötelezett tartozáselismerő nyilatkozatot tesz, akkor még mindig van lehetőség annak bizonyítására, hogy a tartozáselismerés időpontjában a kötelezettség mégsem állt fenn, vagy annak összege alacsonyabb volt, mint az elismert összeg. Ennek bizonyítása már nem a jogosultra, hanem a tartozást elismerő félre hárul.

Milyen viszony van a kölcsönszerződés és a tartozáselismerés között?

Ha a kötelezett a kölcsönszerződésből származó kötelezettségének megerősítése érdekében tartozáselismerő nyilatkozatot tesz, ezzel a jogosultnak kedvez, ugyanis később a kötelezettnek kell bizonyítania azt, hogy a tartozás mégsem állt fenn, vagy annak összege alacsonyabb volt.

A gyakorlatban a magánszemélyek közötti kölcsönök túlnyomórészéről nem készül semmilyen írásos szerződés vagy dokumentum, amely alapján a kölcsönadónak lehetősége lenne a nemfizetés esetén hosszadalmas bírósági eljárás nélkül hozzájutnia a pénzéhez. Előfordulhat olyan eset is, hogy az adós nehéz anyagi helyzetbe kerül és egyáltalán nem, vagy időben nem tud fizetni, viszont nem áll szándékában kibújni a kötelezettségének teljesítése alól, erre helyzetekre is megoldást jelenthet a tartozáselismerő nyilatkozat.

Dobos István / dr. Rakonczai Kitti

Kölcsönszerződéssel vagy tartozás behajtásával, elismerésével, esetleg kintlévőséggel kapcsolatos kérdése van? Szívesen állunk rendelkezésükre!

Dobos István ügyvéd: dobos@doboslegal.eu / +36-30-3088151