Egyes szakértők a külföldi vállalkozások által Magyarországon alapított fióktelepek számának növekedését várták az új Ptk. (Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény) hatálybalépését követően.

Ennek oka, hogy a fióktelep a korlátolt felelősségű társaságévalazonos feltételekkel működtethető, azonban létrehozásához nem szükségesa 3 millió forintos alaptőkerendelkezésre bocsátása. Az alábbiakban összefoglaljuk a fióktelepre vonatkozó fontosabb cégjogi és adójogi szabályokat, melyeket mindenképpen érdemes megfontolnia azon külföldi vállalkozásoknak, akik Magyarországon kívánnak gazdasági tevékenységet folytatni.

 A fióktelep fogalma, lényege

A fióktelep fogalmát a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény határozza meg, amely szerint fióktelep: a külföldi vállalkozás jogi személyiséggel nem rendelkező, gazdálkodási önállósággal felruházott olyan szervezeti egysége, amelyet önálló cégformaként a belföldi cégnyilvántartásban a külföldi vállalkozás fióktelepeként bejegyeztek.

A külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepea magyar jogban önálló cégformának minősül, amely a cégnyilvántartásba történő bejegyzés útján jön létre és a bejegyzést követően belföldi tevékenység végzésére jogosult. A fióktelep nem rendelkezik jogi személyiséggel, vagyis jogi értelembena külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe a külföldi cég magyarországi gazdasági jelenlétének megtestesítője, nem pedig egy elkülönült, önálló entitás.A fióktelep jogképes, azaz cégneve alatt a külföldi vállalkozás javára jogokat szerezhet és a külföldi vállalkozás terhére kötelezettségeket vállalhat, így különösképpen vagyont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető. Továbbá a fióktelep az őt létrehozó külföldi vállalkozás szervezeti egységeként, annak irányítása és tulajdonosi ellenőrzése alatt működik, a rendelkezésére bocsátott vagyon pedig az anyavállalat vagyonának a részét képezi.

 A fióktelep létrehozatala

A fióktelep tehát a cégnyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre, a vállalkozási tevékenységet a cégbejegyzést követően kezdheti meg. A cégjegyzésre jogosultak a cégbejegyzési kérelem beadását követően a fióktelep nevében és javára eljárhatnak, azonban a „bejegyzés alatt” toldatot az iratokon fel kell tüntetni, és a megkötött jogügyletek során az elnevezéshez kell fűzni (előfióktelep). A fióktelep a cégbejegyzésig hatósági engedélyhez kötött tevékenységet (ideértve az alapítási, tevékenységi engedélyhez, valamint a telepengedélyezéshez kötött tevékenységeket is) nem folytathat.

A fióktelep esetén a cégnévben meg kell jelölni a külföldi vállalkozás nevét. A külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe a cégeljárás szempontjából székhelynek minősül. A cég székhelye, telephelye és fióktelepe olyan ingatlan lehet, amely a cég tulajdonát képezi, vagy amelynek használatára jogosult.

A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél jegyzett tőkeként kell kimutatni a működéshez, a tartozások kiegyenlítéséhez szükséges, a külföldi székhelyű vállalkozás által biztosított – tartósan és ilyen címen a fióktelep szabad rendelkezésére bocsátott – vagyont.

 A fióktelep képviselete

A fióktelep képviseletét a fióktelepnél munkaviszonyban foglalkoztatott, illetve oda kirendelt, vagy tartós megbízási jogviszonyban álló, belföldi lakóhellyel rendelkező személyek láthatják el.Nem lehet a fióktelep képviselője az a magánszemély, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült; továbbá akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységet folytató fióktelep képviseletére nem jogosult.

A fióktelep képviseletére jogosult személyek, továbbá azoknak a Ptk. szerinti közeli hozzátartozói saját nevükben csak akkor köthetnek a fióktelep tevékenységi körébe tartozó ügyleteket, ha azt a fióktelep létesítéséről szóló okirat vagy a külföldi székhelyű vállalkozás írásbeli határozattal engedélyezi. A külföldi székhelyű vállalkozás írásbeli engedélye szükséges ahhoz is, hogy a fióktelep képviseletére jogosult személy a fiókteleppel azonos tevékenységet folytató más gazdálkodó szervezetben részesedést szerezzen, ide nem értve a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő részvényszerzést.

 A fióktelep működése

A külföldi vállalkozás a fióktelepének létesítése és működtetése során a belföldi székhelyű gazdálkodó szervezetekkel azonos elbánásban részesül, de bizonyos esetekben törvény eltérő szabályozást állapít meg. Fontos azonban megjegyezni, hogy a fióktelep nem folytathat a külföldi vállalkozás nevében képviseleti tevékenységet.

A külföldi vállalkozás folyamatosan köteles biztosítani a fióktelep működéséhez, a tartozások kiegyenlítéséhez szükséges vagyont. A külföldi székhelyű vállalkozás és a fióktelep egyetemlegesen és korlátlanul felel a fióktelep tevékenysége során keletkezett tartozásokért. Lényeges, hogy a fióktelep útján folytatott tevékenységgel összefüggésben keletkezett tartozások végrehajtása során a külföldi vállalkozás valamennyi belföldön található vagyonára végrehajtás vezethető.Ezen előírásoknak köszönhetően a fióktelep vonzóbbá válhat a befektetők és a gazdasági partnerek számára is, mint egy külföldi vállalkozás által alapított Kft.vagy leányvállalat.

A külföldi vállalkozás a fióktelep cégneve alatt szerzett vagyonról, jogokról, illetve vállalt kötelezettségekről saját cégneve alatt csak a fióktelep megszűnésekor, illetve a törvényben meghatározott fizetésképtelenségi eljárások során, valamint a fióktelep cégneve alatt szerzett vagyonnal, jogokkal, kötelezettségekkel összefüggésben külföldön indított eljárások során rendelkezhet.

A fióktelep könyvvezetésére, beszámoló készítésére, a beszámoló nyilvánosságra hozatalára és közzétételére vonatkozó előírásokat, valamint az ezekkel összefüggő sajátos szabályokat és mentességeket a számviteli törvény, illetve az annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet tartalmazza. A fióktelep – ha törvény másképp nem rendelkezik – devizabelföldinek minősül. A belföldiekre irányadó szabályok szerint kell a külkereskedelmi szerződéseket is megkötnie, illetve az engedélyköteles ügyletek esetén – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – az engedélyeket beszereznie.

 Munkavállalás a fióktelepnél

A fióktelepnél foglalkoztatottak a külföldi vállalkozással állnak jogviszonyban, a munkáltatói jogokat a külföldi vállalkozás a fióktelepén keresztül gyakorolja.

A fióktelep cégjegyzékből való törlésekor a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvénynek a munkáltató jogutód nélküli megszűnésére irányadó szabályait kell alkalmazni, kivéve, ha a munkavállalót a külföldi vállalkozás a magyarországi munkavégzésre kirendelte.

Fizetésképtelenség esetén követendő eljárás

A külföldi vállalkozás ellen külföldön kezdeményezett fizetésképtelenségi eljárás (csőd-, felszámolási, illetve azokkal egy tekintet alá eső eljárás) megindítását a fióktelepnek a cégbíróságnál a külföldi eljárás megindításától számított tíz napon belül be kell jelentenie, s egyidejűleg a Cégközlönynél közlemény megjelentetését kell kezdeményeznie. Ebben tájékoztatást kell adnia arról, hogy a hitelezők külföldön – az ott megindult eljárásban – milyen módon érvényesíthetik követeléseiket.

A külföldi vállalkozás ellen külföldön kezdeményezett fizetésképtelenségi eljárás pedig a magyarországi fióktelepre nemzetközi szerződés vagy viszonosság esetében, továbbá a Tanácsnak a fizetésképtelenségi eljárásról szóló 1346/2000/EK rendeletében foglaltak szerint terjed ki. Ha a külföldi vállalkozás ellen külföldön – személyes joga alapján indított – fizetésképtelenségi eljárás nemzetközi szerződés, illetve viszonosság hiányában a fióktelepre nem terjed ki, vagy az 1346/2000/EK rendeletben foglaltakat kell alkalmazni, a fióktelep bejegyzésének helye szerinti törvényszék – a cégbíróság értesítése alapján (az 1346/2000/EK rendelet hatálya alá eső eljárásokban pedig a külföldön indult fizetésképtelenségi eljárásban eljáró felszámoló értesítése alapján) – hivatalból rendeli el a fióktelep felszámolását.

A fióktelep felszámolására irányuló eljárásra a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) I., III. és IV. fejezetében foglaltakat kell alkalmazni az Ftv. 22. §-ban és az 1346/2000/EK rendelet szerinti eltérésekkel. Az eljárás befejeződése után fennmaradó vagyonnal a külföldi vállalkozás, illetve a külföldi fizetésképtelenségi eljárásban eljáró – a vállalkozás vagyonával kapcsolatosan jognyilatkozatok tételére jogosult – felszámoló rendelkezik.

Ha a külföldi vállalkozás a magyarországi fióktelep útján folytatott vállalkozási tevékenységével összefüggésben fizetésképtelenné válik, és a fizetésképtelenségi eljárásokra nézve a külföldi vállalkozás államával nincs nemzetközi szerződés vagy viszonossági gyakorlat, a hitelezők a fióktelep felszámolását kérhetik a fióktelep bejegyzése szerinti törvényszéktől. A felszámolási eljárást a bíróság megszünteti, ha a külföldi vállalkozás vagy a fióktelep az eljárásban bejelentett hitelezői igények kielégítésére biztosítékot nyújt. Az eljárás befejeződése után fennmaradó vagyonnal a külföldi vállalkozás az általános szabályok szerint rendelkezik.

A fentiekkel kapcsolatosan kiemelendő rendelkezés, hogy a külföldi vállalkozást kelladósnak tekinteni a fióktelep útján keletkezett tartozásai vonatkozásában. A fióktelep vagyona alatt a külföldi vállalkozás mindazon vagyonát (befektetett eszköz, illetve forgóeszköz) érteni kell, melyet a fióktelep a számviteli nyilvántartása szerint használ (kezel). A fizetésképtelenség megállapításának akkor van helye, ha a külföldi vállalkozás, illetve a fióktelep a nem vitatott vagy elismert tartozást az esedékességet követő 60 napon belül nem egyenlítette ki, vagy a vele szemben Magyarországon lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt.

 A fióktelep megszüntetése

A fióktelep a cégnyilvántartásból való törléssel szűnik meg, a törlés iránti kérelmet a külföldi székhelyű vállalkozás erre vonatkozó döntése meghozatalától számított hatvan napon belül kell benyújtani a cégbírósághoz.

Kérelemre a cégbíróság a következő körülmények együttes fennállása esetén törölheti a fióktelepet a cégnyilvántartásból:

ad a/ a külföldi vállalkozásnak a fióktelep működésével összefüggésben nincs Magyarországon köztartozása;

ad b/ a fióktelep a Cégközlönyben a megszüntetésről felhívást tett közzé azzal, hogy a hitelezők követeléseiket harminc napon belül nála jelentsék be, de ilyen tartalmú bejelentés nem érkezett, vagy a hitelező követelése kielégítésre került, illetve arra biztosítékot nyújtottak;

ad c/ nincs a fióktelepein keresztül folytatott tevékenységével összefüggésben a külföldi vállalkozás ellen Magyarországon hatósági vagy bírósági eljárás (ideértve a választottbírósági eljárást is) folyamatban, vagy a folyamatban levő eljárásokban a vagyoni igények kielégítésére a fióktelep vagy a külföldi vállalkozás biztosítékot nyújtott;

ad d/ nincs fizetésképtelenségi eljárás folyamatban a külföldi vállalkozás, illetve a fióktelep ellen.

A fióktelep kérelemre történő törlésének nem feltétele az ad a/-c/ pontok alatt meghatározott feltételek fennállása, ha a külföldi vállalkozás székhelye (bejegyzése) szerinti államnak Magyarországgal nemzetközi szerződése van a polgári és kereskedelmi ügyekre nézve a bírósági joghatóságról és a bírósági határozatok végrehajtásáról, valamint a köztartozások behajtásáról, vagy ezeket a kérdéseket európai közösségi jogi szabályozás rendezi. A fióktelepnek azonban ebben az esetben is közleményt kell közzétennie a Cégközlönyben a megszüntetéséről azzal, hogy a hitelezők követeléseiket 30 napon belül a fióktelepnél jelentsék be, továbbá tájékoztatást kell adnia arról is, hogy a ki nem elégített követeléseket a hitelezők milyen eljárásban érvényesíthetik.

A fióktelepre vonatkozó számviteli szabályok

 A fióktelep ugyanúgy kötelezett számviteli nyilvántartást vezetni és beszámolót készíteni, mint egy önálló vállalkozás.A fióktelepre általánosságban a gazdálkodókra vonatkozó számviteli előírások érvényesek, a könyvvezetésére, beszámoló készítésére, a beszámoló nyilvánosságra hozatalára és közzétételére vonatkozó előírásokat, valamint az ezekkel összefüggő sajátos szabályokat és mentességeket a számviteli törvény, illetve az annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet tartalmazza. Ha a külföldi vállalkozás több fiókteleppel is rendelkezik Magyarországon, akkor mindegyik külön beszámoló benyújtására köteles.

A fióktelep – működése során – a beszerzéseknél és értékesítéseknél az általános szabályok szerint járhat el. Ez a külföldi vállalkozással, illetve a külföldi vállalkozás másik magyarországi fióktelepével lebonyolított tranzakciókra egyaránt vonatkozik. Lényeges azonban megjegyezni, hogy csak a magyar jogszabályoknak megfelelő számla lehet a számviteli bizonylat.

A külföldi vállalkozás által tartósan rendelkezésre bocsátott vagyont (pénzeszköz vagy egyéb eszköz) a számviteli törvény alapján a fióktelep jegyzett tőkeként köteles kimutatni. A jegyzet tőkeként történő elszámolás miatt nélkülözhetetlen, hogy a vagyon tartós rendelkezésre bocsátása megfelelően dokumentálva legyen a fióktelep esetében.

Speciális szabály vonatkozik a székhellyel szemben fennálló követelések és kötelezettségek számviteli kezelésére. A székhellyel szemben fennálló, pénzügyileg nem rendezendő követeléseket és kötelezettségeket év végén össze kell vezetni, és az egyenleget a pénzügyi műveletek eredményében kimutatni.

Lényeges elem továbbá, hogy megfelelően legyenek dokumentálva a fióktelephez kapcsolódó üzleti eseményeket. Aközpont és a fióktelep kapcsolatát tekintve, az ügyletek vonatkozásában úgy kell eljárni társasági adó szempontjából, mintha két független vállalkozás közötti tranzakció történne, ezért a transzferárazás itt is alapvető kérdés.

A fióktelep – mérethatároktól függően – készíthet éves vagy egyszerűsített éves beszámolót. A fióktelepforinttól eltérő könyvvezetési és beszámolási pénznemet, valamint a naptári évtől eltérő üzleti évet is választhat, ezáltal megkönnyítve a fióktelepnek a külföldi vállalkozás által követett üzleti évhez történő hozzáigazítását.

Főszabály szerint tehát a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepének a vonatkozó jogszabályok alapján éves beszámoló készítési, könyvvizsgálati, letétbe helyezési és közzétételi kötelezettsége keletkezik, amely alól azonban vannak kivételek.

Azon külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, amely vállalkozás székhelye az Európai Unió valamely tagállamában található – vagy az adott állam jogszabályai által előírt éves beszámoló készítési, könyvvizsgálati, letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségek összhangban vannak az Európai Unió vonatkozó előírásaival –, mentesül a Sztv. 153. § (5) bekezdésében előírt letétbe helyezési, a 154. §-ban előírt közzétételi, valamint a 155. §-ban előírt könyvvizsgálati kötelezettség alól.

A fenti kötelezettségek teljesítése alól mentesülő fióktelepet kizárólag a külföldi székhelyű vállalkozás által a székhely szerinti állam jogszabályai alapján összeállított éves beszámoló, illetve összevont (konszolidált) éves beszámoló tekintetében terheli közzétételi és letétbe helyezési kötelezettség (magyar nyelven).

A közzétételi, letétbe helyezési és könyvvizsgálati kötelezettség alól mentesülő fióktelep köteles a fióktelep működéséről készített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló és adózási célú kimutatások megtekintését, valamint azokról másolat készítését a fióktelep székhelyén az érintett felek részére lehetővé tenni.

 A fióktelepre vonatkozó adójogi szabályok

A magyar törvények szerint a fióktelep a külföldi vállalkozás magyarországi gazdasági tevékenysége tekintetében adózási ügyvivőként jár el, teljesíti a külföldi vállalkozás belföldi adókötelezettségét.

Társasági adó

A külföldi vállalkozás társasági adófizetési kötelezettsége a fióktelepének a cégnyilvántartásba történő bejegyzése napján kezdődik és fióktelepének a cégnyilvántartásból való törlésének a napján szűnik meg. Több fióktelep esetén a társasági adó adóalapját fióktelepenként külön kell megállapítani. A fióktelep adózás előtti eredményét az anyavállalatnál is ki kell mutatni. A kettős adóztatás elkerülése érdekében a székhely szerinti országban fizetendő társasági adóból a Magyarországon fizetett társasági adó levonható.

A társasági adó szempontjából az árbevétel, a bevétel, a költség és a ráfordítás elszámolásánál úgy kell eljárni, mintha a telephely a külföldi vállalkozótól független vállalkozás lenne. (Figyelemmel az 1998. évi XV. törvénnyel kihirdetett, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Konvenció előírására, valamint annak magyarázatára.)

Speciális adóalap korrekciók a fióktelepnél: A társasági adó alapját ugyanúgy kell kiszámítani, mint a belföldi gazdasági társaságok esetében, azzal a különbséggel, hogy

–          az adózás előtti eredményt meg kell növelni („vissza kell tenni”) a már elszámolt összes üzletvezetési és általános ügyviteli költséget és ráfordítást (továbbiakban: „központi közvetett költség”), majd

–          csak annyi központi közvetett költséget lehet levonni az adóalapból, amennyi bevétel (nemcsak árbevétel) arányosan a fióktelepre jut

Tovább növeli a fióktelep adózás előtti eredményét a telephely közvetítésével elért, de annál el nem számolt bevétel (nem csak az árbevétel!) 5%-a.

Általános forgalmi adó

Az Áfa törvény értelmében a törvény alanyaaz a jogképes személy vagy szervezet, aki vagy amely saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, így tehát a fióktelep is ide sorolható.

A külföldi vállalkozás és belföldi fióktelepe közötti eszközmozgás és szolgáltatásnyújtás azonban nem keletkeztet áfa fizetési kötelezettséget, mert a fióktörvény alapján a külföldi cég magyarországi fióktelepe jogi értelemben a külföldi cég magyarországi gazdasági jelenlétének megtestesítője, nem pedig egy elkülönült, önálló entitás. Következésképp a külföldi cég és fióktelepe közötti ügyletek az általános forgalmi adó szempontjából nem értelmezhetőek, így azokat főszabályként áfa-kötelezettség nem terheli.

Iparűzési adó

A helyi adókról szóló törvény értelmében a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepeadóköteles. Az adó megállapítása ugyanúgy történik, mintha a fióktelep egy belföldi adóalany lenne, valamint az összes többi helyi adó tekintetében is a fenti szabály irányadó.

Munkavállalói adózás

A fióktelepnél foglalkoztatottak a külföldi vállalkozással állnak jogviszonyban, a munkáltatói jogokat a külföldi vállalkozás a fióktelepén keresztül gyakorolja.

A magyarországi alkalmazottak bérszámfejtése a magyar jogszabályoknak megfelelően történik. Ha a munkáltató külföldi és biztosítási jogviszony keretében Magyarország területén foglalkoztat a Tbj. törvény hatálya alá tartozó alkalmazottat, biztosítási jogviszony bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettsége van. A foglalkoztatott bruttó jövedelmét az általános szabályok szerinti TB-járulékok terhelik, azonban a személyi jövedelemadó törvény hatálya nem terjed ki a külföldi foglalkoztatókra, így az alkalmazottnak kell megállapítania és befizetnie az SZJA-előlegét minden negyedévet követő hó 12-éig.

A magyar cégekhez hasonlóan a külföldi foglalkoztatónak is meg kell fizetnie a foglalkoztató bruttó jövedelme utáni 27%-os szociális hozzájárulási adót, de a 1,5%-os szakképzési hozzájárulás megfizetése alól mentesülnek.

Transzferár-dokumentáció készítési kötelezettség

Transzferár-dokumentációt a kapcsolt vállalkozások készítenek annak alátámasztására, hogy az egymás között lebonyolított ügyletek során piaci árat használtak, vagyis az adóalap nem tartalmaz irreálisan magas vagy alacsony bevételeket, illetve költségeket. A Tao tv. 4.§ 33.h pontja szerint a külföldi személyt telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni, ha fióktelep útján végez vállalkozási tevékenységet. A Tao tv. 4.§ 23.d pontja szerint a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye kapcsolt vállalkozásnak minősül.

Tehát míg az Sztv. szerint a fióktelep nem számít kapcsolt vállalkozásnak, addig a Tao tv. alapján a külföldi vállalkozással a belföldi telephely (fióktelep) kapcsolt vállalkozási viszonyban áll.

A Tao tv szerint a kapcsolt vállalatok egymás közti tranzakciók során a Tao tv. 18 §-a alapján 5 féle módszerrel állapíthatják meg a független felek közt alkalmazott „piaci” árat:

–          Összehasonlító árak módszere,

–          Viszonteladási árak módszere,

–          Költség-jövedelem módszer (cost-plus method),

–          Ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer,

–          Nyereségmegosztásos módszer

Az eljárások közül szabadon lehet választani, azok az OECD által kiadott Modellegyezménnyel is összhangban állnak. A Modellegyezmény az OECD tagországok közti transzferár-megállapítás módszereit és szabályait tartalmazza.

 

* * *

Amennyiben további kérdése van, az alábbi elérhetőségeken szívesen állunk rendelkezésére:

Mobil: +3630 3088151

Tel: +361 556 6083

Email: dobos@doboslegal.eu