A vállalkozók, megbízottak esetében az általuk vállalt kötelem teljesítése szolgál alapul arra, követeljék a megrendelőtől vagy megbízótól az részükre nyújtott szolgáltatás ellenértékét. A kötelezettség teljesítését a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 6. könyve szabályozza. A Ptk. a kötelmet az alábbiak szerint fogalmazza meg.

[Kötelem]: 6:1§ (1) „A kötelem kötelezettség a szolgáltatás teljesítésre és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének követelésére.”

A teljesítés és teljesítésigazolás kapcsán fontos tisztázni, hogy mi szünteti meg pontosan a kötelmet, erre is a Ptk.-ban találhatunk választ:

6:3§ [A kötelem megszűnése]: „A kötelem megszűnik a szolgáltatás teljesítésével.” A kötelem megszűnése tehát nem egy dokumentum, nem a teljesítésigazolás által szűnik meg, hanem azért, mert a kötelezettség valóban teljesítve lett és azt a másik fél is elfogadta. A Ptk. azonban alapot teremt a teljesítés írásbeli elismerésére is:

6:38 [A teljesítés elismerése]: „A jogosult a kötelezett kérelmére köteles a teljesítés tényének írásbeli elismerésére vagy a kötelezvény visszaadására. Azt, aki felmutatja a jogosult írásba foglalt elismerő nyilatkozatát, a teljesítés elfogadására jogosított személynek kell tekinteni, kivéve, ha a körülményekből nyilvánvaló, hogy a teljesítés elfogadására nem jogosult.”

I. A teljesítésigazolást megelőző lépések és a formai kritériumok

A teljesítésigazolás fogalmával legtöbbször az építőipari ügyek kapcsán találkozhatunk. A teljesítésigazolás gyakorlatilag a „biztosíték” szerepét tölti be egy megbízásnál, hiszen kiállításával a megbízó igazolja, hogy a megbízott a munkát az előzetes egyezségnek megfelelően elvégezte, így a megbízott részére, mint bizonyíték szolgál. Ennek elsődlegesen akkor lehet jelentősége, ha a megbízó fizetési késedelembe esik, vagy más probléma merül fel a megbízási díj megtérítésével, de fontos lehet például egy adóügyi ellenőrzés esetén is.

A teljesítésigazolás feltétele, hogy a felek között szerződés jöjjön létre, amelyben pontosan meghatározásra kerülnek a teljesítendő megbízás feltételei, például a feladat típusa, határidők, illetve a megbízási díj. A teljesítésigazolás kiállítására akkor kerülhet sor, ha e szerződésben foglaltaknak megfelelően készül el az adott feladat.

Vállalkozási szerződéssel kapcsolatos kérdése van? – dr. Dobos István ügyvéd – +3630-3088151 / dobos@doboslegal.eu

A teljesítésigazolásnak meghatározott formai és tartalmi elemei vannak, melyek a következők: az igazolásban meg kell jelennie a feleknek, az igazolás tárgyának és természetesen a keltezésnek. Emellett bele kell foglalni a megbízási díj összegét és az esetleges egyezségen felüli szolgáltatásokat; továbbá tartalmaznia kell az általános forgalmi adóval kapcsolatos információkat (adókulcs, illetve fordított vagy egyenes adózást kíván-e meg az adott munka). Ezen felül fel kell tüntetni az elszámolás módját is.

II. Teljesítésigazolás Szakértői Szerv

A teljesítésigazolással kapcsolatban fontos megemlíteni a Teljesítésigazolás Szakértői Szervet, vagyis a TSzSz-t, melyet független szervként hozott létre az Országgyűlés a 2013. évi XXXIV. évi törvényben. A szerv létrehozásának előzménye, hogy a 2008-as gazdasági válságot követően az építőiparban megjelent az úgynevezett „lánctartozás” (vagy köznyelvben „körbetartozás”) jelensége. Lánctartozás alatt azt a folyamatot értjük, amikor a jogosulti-kötelezetti kapcsolatban álló társaságok esetében az egyik fél késedelmes teljesítése vagy nem teljesítése következtében a láncolat következő tagjánál is hasonló problémák merülnek fel és végül a társaságok nem tudnak eleget tenni adó-, járulék-, illetve egyéb fizetési kötelezettségeiknek.

A szerv a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működik (aminek azonban nincsen utasítási jogköre a szerv irányába) és igazságügyi szakértői tevékenységet folytat. A szerv eljárási jogosultsága a Magyarország területén történő építési beruházásokra terjed ki, vagyis az építési munkálatok kivitelezésével kapcsolatos építésügyi és gazdasági tevékenységekre.

A törvény tovább szűkíti a TSzSz hatáskörét, mivel az építési beruházással összefüggésben is csak két tárgykörben lehet a szervhez fordulni: ilyen a bankgarancia, zálogjog és kezesség érvényesítésével kapcsolatos problémák, illetve a teljesítésigazolással kapcsolatban felmerülő nehézségek. A teljesítésigazolás esetében három nevesített probléma esetén lehet kérni a TSzSz igazságügyi szakértői tevékenységét: először is, ha az igazolás kiadására nem került sor; másodszor, ha az igazolás kiadása vitás; végül pedig, ha az igazolás kiadásra került, de a fizetésre nem került sor.

A TSzSz által adott szakvélemény nem csupán a szakvéleményükön alapuló peres eljárásban használható fel, ott viszont úgy veszik figyelembe, mint a bíróság által kirendelt szakértő véleményét, sőt, egyes eljárásokban magánszakértői véleményként tekintenek rá.

A TSzSz eljárása tehát gyakorlatilag egy peren kívüli út, mely lehetőséget ad az építőipar területén felmerülő teljesítéssel és elszámolással kapcsolatos jogviták gyorsabb rendezésére.

III. Teljesítésigazolásra vonatkozó jogszabályok

A teljesítésigazolásra vonatkozó egyik alapvető szabály az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvény.

[A törvény hatálya]: 1. § (1)  „A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv az építészeti-műszaki tervezési, kivitelezési szerződés (a továbbiakban együtt: szerződés) építőipari teljesítéséből eredő, ezen törvényben meghatározott kérdésekben a megrendelő, a tervező, a kivitelező vagy az alvállalkozó (a továbbiakban együtt: fél) megbízására szakértői véleményt ad, ha a teljesítésigazolás kiadása nem történt meg, a kiadása vitás, vagy a teljesítésigazolás kiadásra került, de a kifizetés nem történt meg.”

Mint az korábban említésre került, a teljesítési igazolásnak komoly jelentősége lehet az adózás terén is, mivel az adófizetési kötelezettség teljesítménytől függően keletkezik, illetve a teljesítményeket akkor lehet költségként vagy ráfordításként elszámolni, ha valóban van teljesítmény. Fontos azonban, hogy a teljesítés igazolásához a teljesítésigazolás nem feltétlenül elégséges. Egy adóellenőrzés során az ellenőrzés célja a valós teljesítmény létrejöveteléről való meggyőződés, akár helyszíni NAV ellenőrzéssel, akár a NAV által megbízott szakértő értékelésével, de sor kerülhet arra irányuló vizsgálatra is, hogy a megbízott fél birtokában van-e a megbízás teljesítéséhez szükséges fizikai és szellemi képességeknek. Az Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény a következőket tartalmazza:

1. §  (7) A szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint kell minősíteni. Az érvénytelen szerződésnek vagy más jogügyletnek az adózás szempontjából annyiban van jelentősége, amennyiben gazdasági eredménye kimutatható.

2. § (1) Az adójogviszonyokban a jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni. Az adótörvények alkalmazásában nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy más jogügylet, amelynek célja az adótörvényben foglalt rendelkezések megkerülése.

Ezek alapján tehát előnyös megoldás lehet a teljesítési igazolás kiállítása, gyakorlatban azonban nem mindig elegendő.

IV. Bizonyítási teher alakulása a teljesítésigazolás függvényében és a Kúria joggyakorlata

Polgári perekben a teljesítési igazolás egy szokatlan hatással bír: a bizonyítási teher „megfordulását” idézi elő. A polgári per egyik alapvető szabálya, hogy a bíróság bizonyítást rendel el, ha az egyik fél vitatja az ellenérdekű fél által állított tényeket. A 2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról a bizonyítási érdek fogalmát használja:

265.§ (1) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a perben jelentős tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valósnak fogadja el (a továbbiakban: bizonyítási érdek), továbbá a bizonyítás elmaradásának vagy sikertelenségének a következményeit is ez a fél viseli.

A bizonyítási teher tehát azt jelenti, hogy annak kell bizonyítania az adott tény valóságát, aki azt állítja és ha ez nem sikerül, akkor a bíróság azt az ő terhére fogja értékelni.

E főszabály alól meghatározott esetben vannak kivételek, amikor is a bizonyítási teher átfordul és az ellenérdekű fél köteles a bizonyításra. Ilyen eset lehet, ha a teljesítésigazolás kiállítása és aláírása, illetve a megbízási díj kifizetése után a megrendelő nem teljesítésre hivatkozva keresetet terjeszt elő. Ebben az esetben a bizonyítási teher rá, mint jogosultra hárul, ahogyan a Kúria következő indoklásaiban is láthatjuk.

a) Kúria tájékoztatója a Pfv.V.20.859/2016/11. számú ügyben

A fenti ügyszámon két felperes és négy alperes között folyt a peres eljárás. A felek között tervezési, építési-vállalkozási, kölcsön- és hitelszerződések jöttek lére, amelyek alapján előközművesítési munkák készültek egy nagyobb ingatlanon. A per kardinális  kérdése volt, hogy kit terhel a bizonyítási kötelezettség arra vonatkozóan, hogy a vállalt munkák egy része nem teljesült, ha a felek által teljesítésigazolás kiadása és aláírása után a végszámla kiállítása megtörtént és a megrendelő eleget is tett fizetési kötelezettségének.

A Kúria a döntésében arra a megállapításra jutott, hogy ezekben az esetekben a bizonyítási kötelezettség a jogosultat terheli, neki kell alátámasztania az egyes feladatok nem teljesítését, a bizonyítási teher tehát megfordul.

b) Tájékoztató Vállalkozói díj visszakövetelése teljesítési igazolás kiállítása után tárgyában a Pfv.V.21.102/2018/7. számú egyedi ügyben

Az alábbi ügyben a peres felek alvállalkozási szerződést kötöttek informatikai rendszer fejlesztésére. A felperes megrendelő a teljesítést írásbeli teljesítési igazolással leigazolta, az alvállalkozói díjat pedig kifizette; ezt követően a szerződés megszűnése után a megrendelő felperes a vállalkozó alperes nem teljesítésére hivatkozva az alvállalkozói díj visszafizetését követelte az alperestől, aki ezt a teljesítési igazolásokra hivatkozva elutasította.

Az elsőfokú bíróság egy kereseti kérelem vonatkozásában megalapozottnak látta a nem teljesítést és az alperest ennek vonatkozásában visszafizetésre kötelezte, míg a keresetet elutasította a nem teljesítés bizonyítatlanságára hivatkozva. Az ítéletet mind a másodfokú bíróság, mind felülvizsgálati eljárás keretében a Kúria is helybenhagyta. A Kúria továbbá itt is rámutatott arra, hogy ha a megrendelő teljesítési igazolást állított ki és a vállalkozói díjat kifizette, akkor a bizonyítási kötelezettség őt terheli arra vonatkozóan, hogy a leigazolt munkák, illetve egy részük nem történt meg.

Láthatjuk, hogy a Kúria mindkét a döntésében rögzíti a bizonyítási teher főszabálya alóli kivételt, azaz a teljesítési igazolás bizonyítási teher megfordulását eredményező hatását.

Összességében tehát a teljesítési igazolás kiállítása mindkét félnek előnyös megoldás: a megbízottnak védelmet nyújt a megbízó lehetséges fizetési kifogásai ellen, a megbízónak pedig egy esetleges adóhatósági ellenőrzés során; azonban szem előtt kell tartani, hogyha a teljesítésigazolás kiállítása után észleljük a munkálatok (vagy egy részük) nem teljesítésének a tényét, akkor megrendelőként minket terhel ennek bizonyítása.

dr. Dobos István ügyvéd / Ritter Anna

Polgári perrel vagy teljesítésigazolással kapcsolatos kérdése van? Szívesen állunk rendelkezésére! dr. Dobos István ügyvéd / dobos@doboslegal.eu / +36 30 308 8151