A jelenleg hatályos általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) alapelvi szinten rögzíti a jogszerűség elvét, ami kimondja, hogy a hatóság az eljárása során jogszabály keretei között, rendeltetésszerűen jár el.

Az Ákr. 2. §. (2) bekezdése továbbá azt is deklarálja, hogy „A hatóság a hatásköre gyakorlása során (…) az ügyféllel való együttműködés és a jóhiszeműség követelményeinek megfelelően, (…) indokolatlan megkülönböztetés és részrehajlás nélkül, (…) ésszerű időben jár el.” Ezt az Alaptörvény is megfogalmazza a XXIV. cikkében; nevezetesen azt, hogy a hatóságoknak garantálniuk kell eljárásuk során, hogy mindenki ügyét részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. Az Ákr. alapelvi részéhez tartozó indokolás is kifejti, hogy a jogállammal szemben alapvető elvárás, hogy az eljárási szabályokat a hatóságoknak is maradéktalanul be kell tartaniuk.

I. A hatósági ellenőrzésről általában

A hatósági ellenőrzés intézménye önálló fejezetet kapott az Ákr.-ben, lévén, hogy a hatósági ellenőrzés egy speciális hatósági tevékenység, ami önmagában nem minősül hatósági ügynek. A hatósági ellenőrzés gyakorlatilag indikátora lehet a később meginduló hatósági eljárásnak. Az Ákr. azonban nem határozza meg az ellenőrzés pontos menetét, tehát az ellenőrzési tervet, az ellenőrzési jelentést, illetve az ellenőrzés eszközeire sem tesz utalást. Ugyanígy nem szól a folyamatos ellenőrzési feladatról sem, az ezekre vonatkozó szabályok, követelmények meghatározását az ágazati jogszabályokra bízza, de nem kötelező jelleggel.

Az Ákr.-ben meghatározott szabályok értelmében az ellenőrzést a hatóság folytathatja le – hatáskörében eljárva – és ellenőrzésének tárgya a jogszabályban foglalt szabályok betartásának valamint a végrehajtható döntések teljesítésének vizsgálata (99.§.). A hatósági ellenőrzés hivatalból illetve kérelemre is megindulhat. A hivatalbóli eljárás megindulásának lehetséges okait a törvény taxatíve felsorolja a 100.§.-ban, ilyen ok például a hatóság felügyeleti szervének utasítása vagy a bírósági kötelezés. A hatósági ellenőrzés lefolytatásáról szóló írásbeli értesítést csak abban az esetben lehet mellőzni, ha az az eredményességet veszélyeztetné. Ebben az esetben az ügyfél helyszínen történő, szóbeli értesítése szükséges. Az ellenőrzésről és az ellenőrzés során tett megállapításokról a hatóságnak jegyzőkönyvet kell készítenie, amelynek egy példányát az ügyfélnek át kell adnia.

Az ellenőrzés alatt álló ügyfélnek minden esetben figyelnie kell ezekre a momentumokra, ugyanis a hatóságoknak nemcsak jogaik, hanem kötelezettségeik is vannak. Ilyen például az is, hogy az ellenőrzést végző hatóságnak az ellenőrzéskor igazolnia kell magát, és az alapelveknek megfelelően a lehető legkisebb mértékben korlátozhatja az ügyfél gazdasági működést.

II. 7/2016. számú közigazgatási elvi határozat

A 7/2016. számú közigazgatási elvi határozat, amelyet még a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény alapján hoztak, azonban a [20] pontjában tesz egy megállapítást az alapelvi szabályozással kapcsolatban. A [20] pont kimondja, hogy az egyes eljárási garanciák, ideértve a tisztességes ügyintézéshez való jog is, olyan értékeket hordoznak, amelyek megsértésük esetén nem értékelhetőek kizárólag a következményeik felől. Vagyis a tisztességes ügyintézéséhez való jog sérelme fennállhat oly módon is, hogy hogy nincs oksági kapcsolat az eljárási szabálysértés és az ügy kimenetele, érdeme között, azonban az ügyféli jogok érvényesíthetősége olyan csorbát szenved, amely miatt megállapítható a lényeges eljárási szabálysértés. Érvényesnek tartható az Ákr. vonatkozásában is ez az elvi megállapítás, hiszen a szabályozásban ez az alapelv ugyanúgy megvan, tehát ugyanúgy vonatkozik a jelenlegi szabályozásra is.

III. Fogyasztóvédelmi aspektusok

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban Fgytv.) részletesebben írja le az eljárásának szabályait, a 45/A.§.-tól egészen az 51/B. §.-ig. Az operatív megvalósulási szabályok mellett arra azonban nem tér ki az Fgytv., hogy mik az ellenőrzés korlátai. Ez alapján szintén az Ákr. illetve az Alaptörvény szabályaira kell visszatérni a tisztességes eljárás vonatkozásában.

dr. Dobos István ügyvéd