A kivitelezési tevékenységek során az átadás-átvételi eljárás gyakorta alapja a felek közötti vitáknak. Mikor esik késedelembe a vállalkozó? Milyen megoldást kínál a jogalkotó, hogy a megrendelő ne hátráltathassa az átadást jogaival visszaélve? Vajon a vállalkozó eleget tesz a jogszabályi követelményeknek azzal, ha a megrendelő jelenlétében bekapcsolja a készüléket és a bekapcsolást jelző fény világít?

I. Törvényi háttér

A 2014. március 15-én hatályba lépett 2013. évi V. törvény (Ptk.) részben fenntartotta a régi Ptk. szabályait, ugyanakkor általánosítási szándékot szem előtt tartva számos ponton változtatott is azokon; új vállalkozási szerződési altípusokat nevesít és egyes, korábban speciális szerződésekre vonatkozó rendelkezéseket átemelt az általános szabályozásba. A Ptk. az egyes altípusok esetében az adott típus fogalmát és legfőbb szabályait adja meg. Az egyes nevesített szerződések vizsgálatakor alkalmazni kell a Ptk. szerződésekre vonatkozó közös szabályait, a vállalkozási szerződés általános szabályait, illetve külön jogszabályokban rendezett részletszabályokat [pl. Kivitelezési Kódex (191/2009. (IX.15.) Korm. rend.); Építési törvény (1997. évi LXXVIII. törv.)].

II. Vállalkozási szerződésekről általában

A vállalkozási szerződés lényege a vállalt eredmény, a mű megvalósulása. Vállalkozási szerződés az eredmény vállalásának kockázata nélkül nem létezik, a vállalkozói díj pedig akkor jár, ha a vállalkozó a szerződésben vállalt eredményt ténylegesen teljesíti. Az eredménykötelmi jelleg megjelenik a vállalkozási szerződés egyes altípusai esetében is, így többek közt a tervezési és kivitelezési szerződéseknél.

A vállalkozási szerződés általános szabályai irányadóak valamennyi vállalkozási szerződésre. A nevesített altípusok esetében külön megfogalmazott szabályok az általános részi rendelkezésekhez igazodnak, és – kerülve a túlzottan részletező szabályozást – kiegészítik azokat a szerződéstípus igényeinek megfelelően, egyes esetekben pedig azok helyébe lépnek. A Ptk. általános jellegű szabályozása lehetővé teszi, hogy az egyes vállalkozói altípusokat külön jogszabály keretében adott esetben eltérést nem engedő módon szabályozzák.

A vállalkozási szerződésekre a Ptk. alapvetően nem írja elő az írásbeli alakot, így az létrejöhet szóban vagy ráutaló magatartással is, azonban a tervezési szerződések egy részénél, vagy meghatározott esetekben külön jogszabályok az írásbeli alakot már előírják. Az alakszerűség követelménye a későbbi jogviták elkerülését is szolgálja.

Nagyon fontos, hogy a szerződésben a felek kitérjenek a fontosabb kérdésekre, így az átadás-átvétel menetére.

III. Átadás-átvételi eljárás próbaüzem helyett

A próbaüzem szabályait a régi Ptk. 407/A. §-a rögzítette és azokat csak a szerelési szerződéseknél kellett alkalmazni. A jogszabály rendelkezett a próbaüzem tartamáról, megkezdésének feltételeiről, valamint hogy melyik fél köteles biztosítani a személyzetet, illetve a próbaüzem tartásához szükséges energiát, nyersanyagot és különleges mérőműszereket. A jogalkotó szintén kitért arra a kérdésre, hogy mely hibák nem alapozhatják meg az átvétel megtagadását.

A próbaüzem kifejezést az új Ptk. már nem alkalmazza, azt a valamennyi vállalkozási szerződésre alkalmazandó átadás-átvételi eljárás váltotta fel. Az átadás-átvételi eljárás keretében a felek az üzletágban szokásos vizsgálatokat kötelesek lefolytatni, melyek a teljesítés szerződésszerűségének megállapításához szükségesek. Eszerint a feleknek a szolgáltatás természetéhez igazodóan kell megválasztaniuk a lefolytatandó vizsgálatokat – próbákat, méréseket -, melyek rendkívül eltérőek lehetnek attól függően, hogy milyen vizsgálat szükséges az elkészült mű minőségének megnyugtató megállapításához.

Az átadás-átvételi eljárás tartama harminc nap, amelytől azonban a felek indokolt esetben eltérhetnek, amit a szerződésben rögzíteni kell. A Kivitelezési Kódex részletesebb szabályokat tartalmaz a műszaki átadás-átvételi eljárásra vonatkozóan, de kötelező határidőt nem állapít meg, hiszen az munka volumene befolyásolja, hogy az mennyi időn belül folytatható le. Az átadás-átvétel különösen jelentős a teljesítés időpontjának megállapítása tekintetében, hiszen jogosan merül fel a gondolat, hogy ha az átadást a teljesítési határidőig el kellene végezni, akkor a vállalkozónak sokkal korábban kellene befejeznie a munkát, mint a megállapított határidő, ami különösen a nagy és bonyolult építkezések esetében jelenthet problémát. A Ptk. 6:247. § (2) bekezdése szerint:

„Határidőben teljesít a vállalkozó, ha az átadás-átvétel a szerződésben előírt teljesítési határidőn belül megkezdődik.”

Azonban nem elég, ha az eljárás megkezdődik, a Ptk. további minőségi követelményeket társít a teljesítéshez. A szerződésekre vonatkozó közös szabályok keretében – amelyeket valamennyi szerződésre, így a vállalkozási szerződésekre is alkalmazni kell – megfogalmazásra kerül, hogy nyújtott szolgáltatásnak az „átadás időpontjában alkalmasnak kell lennie a rendeltetése szerinti célra”, így többek közt „rendelkeznie kell azzal a minőséggel, és nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos rendeltetésű szolgáltatásoknál szokásos”. Továbbá a vállalkozási szerződés eredménykötelem mivoltából adódóan a vállalkozói tevékenységgel elérhető eredmény – mű – megvalósulása lényeges eleme a teljesítésnek. Kijelenthető tehát, hogy a vállalkozási szerződés joghatályos teljesítése a vállalkozó részéről az eredményes műszaki átadás átvétel megkezdéséhez kötődik, és független az átadás-átvételi eljárás valós tartamától, feltéve, hogy a megrendelő a szolgáltatást átveszi, és az átvételt alaptalanul nem tagadja meg.

A Ptk. 6:247. § (3) bekezdése kifejezetten kijelenti, hogy „nem tagadható meg az átvétel a mű olyan hibája miatt, amely, illetve amelynek kijavítása vagy pótlása nem akadályozza a rendeltetésszerű használatot”, tehát az átvétel megtagadása a megrendelő részéről semmiképp nem lehet önkényes, és jogellenesnek tekinthető, ha a megrendelő az épület, munkarész átvételének megtagadásával kívánja a fizetési kötelezettségét késleltetni. A mű létrehozását követő esetleges javítások nyilvánvalóan okozhatnak kellemetlenséget, fennakadást a használatban, azonban a teljesítés időpontja szempontjából az olyan hibáknak van jelentősége, amelyek a rendeltetésszerű használatot olyan mértékben akadályozzák, aminek következtében a mű használata lehetetlenné válik. Ha kisebb hibák vannak jelen olyan mennyiségben, hogy azok javítása, elhárítása a használatba vételt megakadályozza, az átadás nem tekinthető eredményesnek. A felek belátásuk szerint a teljesítés feltételéül kiköthetik a hibáktól és hiányoktól mentes átadást, azonban ebben az esetben a vállalkozó nem hivatkozhat a (3) bekezdésben foglaltakra vita esetén.

IV. Záró gondolatok

Az új Ptk. a vállalkozási szerződések esetében is a létező, élő jogból indult ki, így a már bevett gyakorlatok jó részét megtartotta és rendelkezésre állnak bírósági határozatok a gyakran előforduló kérdések értékelésére, azonban ahogy minden jogviszony terén, a törvény szövege mellett a felek megállapodása is kiemelkedő jelentőséggel bír, hiszen diszpozitív törvényszöveg esetén lényeges kérdésekben is engedélyezett az eltérés. A feleknek célszerű minél több szempontra kitérniük az előzetes megállapodás során, melynek megszövegezéséhez minden esetben javasolt szakember segítségét kérni.

dr. Dobos István ügyvéd / Laczó Barbara

Építési joggal / szerződési joggal kapcsolatos kérdése van? Szívesen állunk rendelkezésére!

dr. Dobos István ügyvéd
e-mail: dobos@doboslegal.eu
+3630-3088151