Az új Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) több más újítása mellett az építőipar területén is változásokat hozott: a 2000-es évek egyik legmeghatározóbb jelenségére, a körbetartozások problémájára is megoldást keresett az ún. tulajdonjog fenntartás intézményével.

Emellett az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) is reagált a rendszerszintű problémára egy új jogintézmény, az építtetői fedezetkezelő bevezetésével. A szabályozás azonban többszintű: a részletszabályok nem csak az említett törvényben, hanem egy külön kormányrendeletben (191/2009. (IX.15.) Korm.rendelet) találhatóak meg.

A fedezetkezelés célja

A fedezetkezelés célja az, hogy a kivitelezés fedezete célhoz kötötten kerüljön felhasználásra, vagyis az, hogy a résztvevő vállalkozók megkapják szolgáltatásuk ellenértékét, amennyiben a szerződést szerződésszerűen teljesítették. Ennek biztosítása céljából a jogintézmény fontos újítást hozott az eddig kialakult gyakorlatba: projektfinanszírozás esetén ezentúl már nem lehetséges utólagos fedezet nyújtása a finanszírozók részéről; a Megrendelőnek már az egyes kivitelezési szakaszok megkezdésekor rendelkeznie kell a szükséges összeggel, melyet a fedezetkezelő által vezetett számlára le is kell tennie. A kivitelező ebből, illetve az általa biztosítékként letett összegből fogja megkapni az építési ellenőr által leigazolt számlák ellenértékét a fedezetkezelőtől. Ahogy a Felek letették a szükséges összeget a fedezetkezelői számlára, elveszítik a felette való rendelkezési jogosultságukat, csak a fedezetkezelő lesz jogosult onnantól kezdve az összeggel való rendelkezésre. Amennyiben építtetői fedezetkezelő igénybevételére kerül sor, úgy a személy nevét, illetve elérhetőségeit fel kell tüntetni a szerződésekben – így az alvállalkozói szerződésekben is.

Mikor kötelező igénybe venni?

Építtetői fedezetkezelő igénybevétele egy esetben kötelező. A közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá nem tartozó, de közösségi értékhatárt elérő, vagy azt meghaladó esetekben. Ez az értékhatár építési beruházások esetén 2017. január 1-jétől 5 225 000 euró, azaz kb. 1 603 395 750.- Ft. Ugyanez vonatkozik építési koncessziókra is.

Az építési beruházások értékének kiszámítására az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) kormányrendelet tartalmaz rendelkezéseket. Azoknál az építményeknél, melyek nem tartoznak ezen kormányrendelet hatálya alá, ÁFA nélkül számított kivitelezési értéket kell figyelembe venni, azonban egybe kell számolni az azonos építtető által, azonos vagy egymáshoz kapcsoló- dó földterületen, az azonos rendeltetésű vagy a rendeltetésében egymáshoz szorosan kapcsolódó olyan új építmények vagy meglévő építményen végzett építőipari kivitelezési tevékenység értékét, melyek kivitelezése két éven belül megkezdődik.

Ki lehet fedezetkezelő?

Fedezetkezelő a Magyar Államkincstár, vagy fizetési számla vezetésére feljogosított bankok lehetnek. Ebben a felek szabadon egyezhetnek meg, arra azonban ügyelniük kell a fedezetkezelő személyének megállapításakor, hogy megfelelő intézményt bízzanak meg ezekkel a feladatokkal, mivel a fent nevezett Kormányrendelet bizonyos speciális többletkövetelményeket támaszthat a pénzforgalmi szolgáltatók felé.

Feladatai

Az építtetői fedezetkezelő feladatköre többrétű. Egyrészt ő az a személy, aki az igénybe vett alvállalkozókat az e-építési napló kifejezetten erre a célra fenntartott nyilvántartása által nyilvántartja. A legfontosabb feladata azonban a fedezetkezelői számla vezetése, illetve az alvállalkozók védelme érdekében gyakorolt visszatartás. Amennyiben a fővállalkozó nem egyenlítené ki az alvállalkozók számára esedékes, teljesítési igazolással igazolt fizetési kötelezettségeit, úgy a fedezetkezelői számlán ezen összeg erejéig visszatartható a fővállalkozó által az alvállalkozónak fizetendő összeg. Ez a visszatartás azonban akár a fővállalkozó által nyújtott bankgarancia elfogadásával is teljesíthető. A jogszabály arra az esetre is tartalmaz megoldást, amennyiben fővállalkozó vitatná a követelést. Ilyen esetben a fedezetkezelőnek a vitatott részt, vagy azt a részt, melyet a fővállalkozó teljesítésigazolással igazolni tud, a fedezetkezelői számlán el kell különítenie.

Egy esetben azonban a fővállalkozó minden további vizsgálat nélkül megkapja az általa benyújtott számlák ellenértékét. Erre akkor van lehetősége, ha az első kivitelezési szakaszt teljesítette, erről teljesítésigazolással rendelkezik és az igényelt összeg nem haladja meg a teljes kivitelezés vállalkozói díjának 15%-át.

Összegzés:

Az építtetői fedezetkezelő tehát egyfajta „biztos kéz”-ként is felfogható, akinek szerepe az, hogy elősegítse a mindkét fél általi szerződésszerű teljesítést. A jogalkotók célja a körbetartozások kialakulásához vezető okok elkerülése, a felek közti bizalom növelése, illetve a kockázatcsökkentés volt.

Amennyiben kérdése merülne fel az építtetői fedezetkezeléssel, a beruházások értkének megállapítására, vagy más kérdéskörrel kapcsolatban, Irodánk munkatársai készséggel állnak rendelkezésére.

Építőipari joggal, építési vagy vállalkozási szerződésekkel kapcsolatos kérdése van? Szívesen állunk rendelkezésére!

E-Mail: dobos@doboslegal.eu

Telefon: +36303088151

dr. Dobos István ügyvéd / Reim Szandra