Ahhoz, hogy egy vállalkozás a gazdasági verseny sikeres szereplője legyen egyedi eljárásokat illetve módszereket kell alkalmaznia, amelyeknek mindig kicsit jobbnak, kicsit innovatívabbnak kell lenniük a versenytársakénál. Azonban nem elég csak olajozgatni a fogaskerekeket; kiemelt jelentőséget kell tulajdonítani a módszerek, információk és a know-how védelmének is.

Hogy megértsük milyen fontos az üzleti titkok védelme, vegyük csak példaképpen a Coca-Colát. Ha csak meghalljuk ezt a nevet, máris a szánkban érezzük az ízét és látjuk szemünk előtt a jellegzetes csomagolást is. Semmilyen más termék íze nem fogható hozzá, a maga nemében egyedi és megismételhetetlen ital. A „csodareceptet” nem olvashatjuk sehol és nem is olvashatnánk, hiszen 1886 óta titkosnak minősül és 24 órás felügyelet alatt áll, ami nem véletlen, hiszen egy 200 millió dolláros üzletről beszélünk.

Természetesen ezeknek az információknak a titkos voltát a versenytársak nem mindig tartják tiszteletben. Az informatika fejlődése révén az üzleti titkok ellopása már-már bevett gyakorlattá vált, ezt bizonyítja az a 2013-as adat is, miszerint az európai vállalatok egynegyede volt már áldozata adatlopási kísérletnek. – Ezt az adatot alátámasztó tanulmányt az Európai Bizottság készítette, amelyben cégvezetőket kérdezett meg. A felmérésben 537 vállalat vett részt, köztük 323 kis-és középvállalkozás is. – A technológia azonban napról napra fejlődik, az ipari kémkedés nagy méreteket ölt, ezáltal a jogviták száma is egyre csak gyarapszik. Ésszerű az a következtetés, miszerint a jogalkotásnak is követnie kell a változásokat.

1. Mi is az üzleti titok?

Bár az üzleti titokra vonatkozóan számos elszórt jogszabály található, a hazai hatályos szabályozás alapját mégis a Ptk. képezi. Eszerint üzleti titoknak minősül minden olyan tény, adat, amely az illető gazdasági tevékenységéhez kapcsolódik, nem közismert, a versenytársak számára nem könnyen hozzáférhető, a titokgazda megtette a szükséges intézkedéseket a megőrzésére, valamint ha valaki azt megszerezné, hasznosítaná, másokkal is közölné, nyilvánosságra hozná, azzal az illető jogos gazdasági érdekét sértené, veszélyeztetné, neki aránytalan sérelmet okozna.

Ilyen tények, adatok lehetnek különböző stratégiai tervek, egyes gyártásra vonatkozó megoldások, műszaki eljárások, valamint a belső működésre vonatkozó gazdasági adatok is.

2. Hová tart a szabályozás?

Az Európai Parlament és Tanács 2016-ban egy irányelvet fogadott el, mégpedig a nem nyilvános know-how és üzleti információk jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről szóló 2016/943 irányelvet, amely előírja, hogy az Európai Unió tagállamainak 2018 júniusáig az irányelvben foglalt előírásokat be kell vezetniük.

Az Irányelv alapvető célja az, hogy az Európai Unióban egységes legyen az üzleti titok fogalma, illetve az üzleti titok megsértőivel szemben egységes jogorvoslati rendszer működjön a károsultak számára.

A két fő szabályozási terület anyagi és eljárási szabályokat is magában foglal. Egyrészről új fogalom meghatározásokat vezet be az oltalom tárgyára, annak kivételeire, a jogosultra, a jogsértőre, a jogsértő termékekre vonatkozóan, továbbá meghatározza a jogsértések esetén alkalmazandó szankciórendszert is.

Másrészről az eljárási szabályokat határozza meg, amelyek alapvető rendeltetése az üzleti titkok megfelelő védelmének biztosítása. Ezen felül részletszabályokat állapít meg az iratbetekintésre és az ideiglenes intézkedésekre vonatkozóan.

Az Irányelvből egyértelműen kitűnik megalkotásának mozgatórugója; a nemzeti szabályok sok esetben máshogy közelítenek meg fontos kérdéseket és hiányzik az az összhang, amely az európai cégek fenntartható versenyképességéhez szükségesek lennének.

3. A magyar jogi környezet

Az Országgyűlés az új törvényt 2018. július 20-án fogadta el. Az EU-s irányelvnek való precízebb megfelelés érdekében a jogalkotó úgy döntött, hogy az üzleti titokra és annak védelmére vonatkozó szabályozás kikerül a Ptk. alól és egy új jogszabályba kerül át. Az üzleti titok és a know-how ezután vagyoni jellegű védelmet fog élvezni, ami a szellemi tulajdonjogi védelemhez lesz hasonlatos, az eddigi személyiségi jogi jellegű védelem helyett.

Az új törvény módosítja az üzleti titok és a know-how fogalmát is. Az üzleti titok vonatkozásában kimondja, hogy az titkos, egészben vagy elemeinek összességeként nem közismert és vagyoni értékkel bíró tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek a titokban tartása érdekében a titok jogosultja az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítja.

A know-how úgy módosul, hogy az ezentúl üzleti titoknak minősül, illetve az eddigi fogalom meghatározást kiegészíti az azonosításra alkalmas módon rögzített megoldással.

Azt is rögzíti az új törvény, hogy az üzleti titok jogosultja jogosultságát, annak vagyoni jellegénél fogva, harmadik személyre átruházhatja valamint annak hasznosítására is engedélyt adhat.

Az üzleti titok megsértése alóli kivételek szabályozására is sokkal részletesebben kerül sor; a törvényben a jelenlegihez képest új kivételek kerülnek bevezetésre, ide tartozik például a jogosulttól független felfedezés, alkotás, a nyilvánosan hozzáférhető termék vizsgálata, elemzése, a munkavállalók vagy képviselőik tájékozódáshoz és konzultációhoz való jogának gyakorlása, valamint a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelő egyéb, az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítása.

Az üzleti titok megsértése miatt alkalmazható szankciókat a jogosult külön-külön illetve együtt is kérheti a bíróságtól. Ilyen szankció például a jogsértéssel előállított termék elkobzása vagy az ügyben hozott határozat közzététele. Ez új jogintézményként jelenik meg a törvényben, amellyel a jogalkotó célja a jövőbeli jogsértések egyfajta kiküszöbölése.

A jogsértő a törvényben felsorolt kilenc szankció helyett jogosult a bíróságtól kérni az alternatív pénzbeli ellentételezést is. Ennek a lehetősége akkor áll fenn, ha a jogsértő jóhiszemű volt a felróhatóságtól független szankciók alkalmazása aránytalan hátrányt okozna a jogsértő személynek, és az ellentételezés olyan mértékű, amely ésszerűen ellensúlyozza az üzleti titok jogosultja számára a jogsértéssel okozott hátrányt.

4. Összegzés

Mindenképpen elmondható, hogy az új szabályozás erősebb védelmet biztosít a know-how és az üzleti titok részére. Az irányelvnek való megfelelés egyértelműen egy összefüggőbb, komplexebb nemzeti szabályozást hoz létre a tagállamokban, ami jobban megfelel a versenyképesség hosszútávú fenntartásához. Az azonban, hogy a szabályozás, hogyan fog a gyakorlatban működni, az a jövő zenéje.

dr. Dobos István ügyvéd / dr. Dobosi Kinga

Titoktartási  ügyvéd vagy polgári joggal kapcsolatos kérdése van? Szívesen állunk rendelkezésére!

dr. Dobos István ügyvéd
e-mail: dobos@doboslegal.eu
+3630-3088151