Mit írjunk a szindikátusi szerződésbe? („Startup jogi” alapok)

Korábbi cikkünkben többek között bemutattuk a startup vállalkozás és a befektető viszonyát szabályozó megoldások kereteit. A term-sheetben és a szindikátusi szerződésben is ki lehet kötni a felekre vonatkozó szabályokat, azonban utóbbi hordozza magában a tényleges kikényszeríthetőség lehetőségét, mert a term-sheet jogi kötőerővel nem rendelkezik, így csak egyfajta szándéknyilatkozatként funkcionál. A szindikátusi szerződésben leírt szolgáltatások teljesítését ellenben követelheti a jogosult a kötelezettől, mivel a kötelmi jog szabályai irányadók erre a szerződéstípusra.…

Read more

Befektető érkezik a cégébe? Az alábbiakra figyeljen!

Napjainkban egyre több olyan vállalkozás kezdi meg tevékenységét, melyek alacsony tőkével, de nagy fejlődési potenciállal lépnek piacra. Ezeket az Egyesült Államokban már évek óta ismert intézményesült formákat startupoknak vagy startup cégeknek nevezzük. A hatékony működés megteremtéséhez elengedhetetlen külső anyagi támogatás a vállalkozástól független harmadik személyektől (befektetőktől, kockázati tőkebefektetőtől vagy üzleti angyaltól) érkezhet. A külső támogató vagyoni hozzájárulásával a társaság tagjává válik, ami – különösen a vagyoni különbségek miatt – konfliktusokhoz…

Read more

A fizetési meghagyásos eljárásban érvényesülő költségkedvezmények

Egy követelés érvényesítése előtt minden esetben felmerül a kérdés, hogy milyen költségekkel jár az eljárás. Valamennyi eljárásban számolnia kell a hitelezőnek az állam részére fizetendő díjjal vagy illetékkel, illetve ügyvédi munkadíjjal. A követelések érvényesítésére irányuló fizetési meghagyásos eljárás esetén is lehetőség van azonban költségkedvezmény igénybevételére. Ki vehet igénybe költségkedvezményt? Ha a cégem érvényesít követelést fizetési meghagyásos eljárásban, akkor is igényelhetek költségkedvezményt? Jelen összefoglaló többek között e kérdésekre kíván választ adni.…

Read more

Felszámolási eljárásban teljesített követelés „visszaperelése”

Gyakran előfordul egy cég működése során, hogy a felszámolási eljárásból kizárólag egy nem feltétlenül megalapozott követelés megfizetésével tud „szabadulni”. Mit tehetünk a követelés megfizetése után, amennyiben nem tartjuk azt megalapozottnak? Van jogi lehetőség a követelés visszaperelésére? 1. Mik a felszámolási eljárás elvi alapjai? A gazdasági társaságok olyan külön jogalanyisággal rendelkező jogi személyek, melyek önállóan vesznek részt a gazdasági forgalomban, ezért saját, tagjaiktól elkülönült vagyonnal rendelkeznek. A magánjogi jogviszonyok szabályozásának egyik…

Read more

A próbaidő jelentősége a munkaviszony kezdetén – Összefoglaló

Szinte elképzelhetetlen egy induló munkaviszony próbaidő nélkül. A Munka Törvénykönyve a próbaidőről csak röviden rendelkezik, azonban a jogintézménynek terjedelmes bírói gyakorlata van, amelynek pontos ismerete elengedhetetlen egy munkaügyi perben. 1. Mi a próbaidő jelentősége? Egy munkaviszony kezdetén a munkáltató nem láthatja előre, hogy az újonnan felvett munkavállalója valóban be fogja-e váltani azokat a reményeket, amiket a munkaszerződés megkötésekor elvárt tőle. A munkavállaló pedig nem lehet biztos benne, hogy új munkahelyével…

Read more

A kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás bevezetése az építőipar területén

2017 január 1. napjával jelentős változás történik az építőipari jog területén, hatályba lép az egyes kormányrendeleteknek a kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás bevezetésével összefüggő módosításáról szóló 353/2016. (XI. 18.) Korm. rendelet („Kormányrendelet”). A Kormányrendelet kiemelten fontos építési jogi jogszabályokat módosít azzal, hogy a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendeletben meghatározott esetekben kötelezővé teszi a tervező és a kivitelező részére felelősségbiztosítás megkötését. Fontos kiemelni, hogy a Kormányrendelet tárgyi hatálya jelenleg kizárólag…

Read more

A szoftver, mint szellemi termék megjelenése a vállalkozás eszközei között

A szoftverek értékképzési folyamatában olyan gazdasági és pénzügyi adatokat szükséges megvizsgálni, melyek minősítése, értékelése elsősorban üzleti stratégiákon és üzleti terveken, mérlegadatokon, számviteli kimutatásokon alapul. A kérdés jogszabályi és módszertani környezetéről a Szerzői Jogi Szakértő Testület által nyújtott tájékoztatás szolgálhat iránymutatásként (SzJSzT-09/09/1.) Szoftverek nyilvántartásának és használatának számviteli vonatkozásai: A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: „Szt.”) a vállalkozásokra vonatkozó számviteli szabályokat rögzíti. Az Szt. szabályai alapján készített beszámoló megbízható,…

Read more

A szoftverfejlesztési szerződések jogi alapjai

A speciális szakértelmet igénylő szoftverfejlesztés, az ötlet megszületésétől a kódoláson át a tesztelésig, igen hosszadalmas folyamat eredménye. Nyilvánvaló, hogy ezt a terméket védeni kell a jogosulatlan felhasználás és terjesztés, valamint a szellemi tulajdon bitorlása ellen. A szoftverek használatára vonatkozó általános szabályokat a szerzői jogi törvény (1999. évi LXXVI. törvény; a továbbiakban: Szjt.) tartalmazza, míg a konkrét felhasználói jogviszonyt a legtöbb esetben egyedi licencszerződések szabályozzák. A védelmi rendszer kiterjed a fejlesztő és…

Read more

A külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepére vonatkozó adó- és cégjogi rendelkezések

Egyes szakértők a külföldi vállalkozások által Magyarországon alapított fióktelepek számának növekedését várták az új Ptk. (Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény) hatálybalépését követően. Ennek oka, hogy a fióktelep a korlátolt felelősségű társaságévalazonos feltételekkel működtethető, azonban létrehozásához nem szükségesa 3 millió forintos alaptőkerendelkezésre bocsátása. Az alábbiakban összefoglaljuk a fióktelepre vonatkozó fontosabb cégjogi és adójogi szabályokat, melyeket mindenképpen érdemes megfontolnia azon külföldi vállalkozásoknak, akik Magyarországon kívánnak gazdasági tevékenységet folytatni.  A fióktelep…

Read more

A vételi szándéknyilatkozat jelentősége ingatlan adásvétel esetén

Az adásvételi szerződés a vételi ajánlattal és annak elfogadásával jön létre, illetve ingatlan adásvétele esetén szükséges a szerződés írásba foglalása, valamint ügyvédi ellenjegyzése is. A vételi szándéknyilatkozat jelentősége A vételi szándéknyilatkozat jelentősége az ajánlattételnek és az ajánlat elfogadásának írásbeli rögzítése. Az eladónak és a vevőnek a vételi ajánlat elfogadásával az ingatlan adásvételi szerződés megkötésére vonatkozó kötelezettsége keletkezik. A vételi szándéknyilatkozatban a vevő az adásvétel lényeges elemeinek meghatározásával ajánlatot tesz az…

Read more