Végrehajtás megszüntetése iránti per

Mikor kerül sor a végrehajtási eljárásra? Először is e kérdéskör tisztázása érdekében, érdemes röviden áttekinteni azt, hogy mit értünk a végrehajtási eljárás fogalma alatt. A bírósági végrehajtás egy nemperes eljárásnak minősül, amelyet általában más eljárás előz meg (például: tartásdíj követelése érdekében indított eljárás). Az előzetes eljárás során keletkezik a végrehajtás alapjául szolgáló okirat, azaz a végrehajtási jogcím, amely a jogosult (aki a végrehajtást kérő személy lesz a végrehajtási eljárásban) követelését…

Read more

A kölcsönszerződéssel és a tartozáselismeréssel kapcsolatos kérdések

Kölcsönszerződés A kölcsönszerződés a hitelviszonyok egyik alapvető típusa, alanyai a hitelező és az adós. Ezen szerződés alapján a hitelező egy meghatározott pénzösszeg fizetésére, az adós pedig a pénzösszeg szerződés (hitelezővel kötött) szerinti későbbi időpontban, a hitelezőnek történő visszafizetésére és kamat fizetésére köteles. Ezen szerződés tárgya a legtöbb esetben pénz, azonban lehet kölcsönszerződést kötni más helyettesíthető dologra nézve is, ilyenkor az adós ugyanolyan fajtájú, minőségű és mennyiségű dolog visszaadásával köteles teljesíteni.…

Read more

Mit tegyünk abban az esetben, ha az általunk megvásárolt használt gépjármű hibás?

Magyarországon nagyon népszerű a használt autók adásvétele, azonban ez nagyobb kockázattal járhat, mivel az adásvételi szerződés megkötésekor egy használt gépjármű állapota többé-kevésbé eltérhet egy új gépjárművétől. Milyen gyakori hibák, illetve kockázatok merülhetnek fel egy használt gépjármű megvásárlásával kapcsolatban? E kérdéskör szempontjából nyílt és rejtett hibákat különböztethetünk meg. Nyílt hiba Nyílt hiba alatt olyan hibákat értünk, amelyek egyszerű észleléssel megállapíthatóak. Legtöbb esetben a Vevő kellő tájékoztatást kap az Eladótól azon hibákról,…

Read more

Megköthető-e a felhasználási szerződés általános szerződési feltételek alapján?

E kérdés eldöntése szempontjából először érdemes tisztázni azt, hogy mi minősül felhasználási szerződésnek és általános szerződési feltételnek, illetve ezeknek milyen formai követelményeknek kell megfelelniük. A szerzői művet a szerzői jog csak egy bizonyos ideig részesíti védelemben, ezen időtartam a szerző életében és halálát követő 70 évig tart. A felhasználási szerződés egy jogszerű felhasználási módja azon műveknek, amelyek szerzői jog védelme alatt állnak. Ezen szerződés egy olyan kétoldalú megállapodást jelent, melynek…

Read more

Alkalmassági idő – útpályaszerkezeti rétegek

Az egyes nyomvonal jellegű építményszerkezetek kötelező alkalmassági idejéről szóló 12/1988. (XII. 27.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-KVM együttes rendelet melléklet I. 1. pontja az alépítmények, illetve a 3. pontja az útpályaszerkezeti rétegek (a kopóréteg nélkül) és burkolatszegélyek vonatkozásában 10, utóbbi esetében pedig 5 év kötelező alkalmassági időt ír elő. A Rendelet szűkszavúan fogalmaz a tekintetben, hogy a rendelet pontosan milyen jellegű kötelezettséget ír elő és kinek, de utal a régi Polgári Törvénykönyv 308. §-ára.…

Read more

A részesedésszerzés lehetőségei zártkörű részvénytársaság esetén

Az részvénytársaságoknak a magyar jogrendszerben két típusa létezik: a zártkörűen működő részvénytársaság (Zrt.), valamint a nyilvánosan működő részvénytársaság (Nyrt.). A legfőbb különbséget a két részvénytársasági forma között az képezi, hogy míg a Zrt. részvényei nincsenek a tőzsdén jegyezve, addig az Nyrt. részvényei igen. Egyebekben részvénytársaság csak zártkörű formában alapítható, majd bizonyos feltételek esetén válhat később nyilvánosan működővé. A részvénytársaság tehát egy olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű…

Read more

A társasház közös tulajdonba tartozó épületrészeit érintő állagmegóvás

„Közös lónak túros a háta”, szól így a mondás. A közösködés problémájára a társasházak tökéletes példaként szolgálnak. A társasház ugyanis nemcsak külön tulajdonban lévő lakásokból áll, hanem külön tulajdonként meg nem határozott, közös tulajdonba tartozó épületrészekből is. A külön tulajdonba tartozó lakásokkal, helyiségekkel a társasházi tulajdonostársak között ritkán merül fel vita, hiszen ezen helyiségekkel kapcsolatos intézkedések, felújítások, egyéb állagmegóvási tevékenységek iránt a tulajdonosok önállóan jogosultak fellépni. Más a helyzet azonban,…

Read more

Összefoglaló: Franchise szerződés gyakori kikötései és a versenytörvény

A franchise (keret)szerződések részét gyakran képezik olyan rendelkezések, amelyek árrögzítést, viszonteladói ár kizárólagos meghatározását vagy a minimális eladási ár meghatározását tartalmazzák. Ezen rendelkezések azt eredményezik, hogy a franchise átadónak lehetősége van arra, hogy a franchise átvevő által eladott termékek/nyújtott szolgáltatások árát, minimális árát egyoldalúan meghatározhatja. Gyakran tartalmaznak ezen szerződések továbbá versenytilalmi megállapodásokat is, amelyek a franchise átvevő jogát korlátozzák abban, hogy a franchise tevékenysége megszűnését követően meghatározott időn belül hasonló…

Read more

Következménykárok a kellékszavatoság és jótállás intézménye körében

Lakások kivitelezése, építése esetén a hibás teljesítés, és annak kapcsán a kellékszavatosság és jótállás intézményének ismerete előnnyel jár, hiszen sok esetben az új lakások kivitelezése nem sikerül hibátlanul. Korábbi írásainkban a jótállás és kellékszavatosság témakörét részletesen körbejártuk. Jelen írásban kifejezetten arra keressük a választ, hogy milyen lehetőség van az úgynevezett következménykárok érvényesítésére. A hibás teljesítés körében először érdemes tisztázni a hibás teljesítéssel okozott károk fogalmát, fajtáit, így körüljárni azt, hogy…

Read more

Kellékszavatossági és jótállási igények érvényesítése

A kivitelezési szerződések többsége tartalmazza, hogy a Vállalkozó a kivitelezésért teljes szavatossággal és jótállással tartozik. A jótállási kötelezettség kiterjedésének körét a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról szóló 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet határozza meg, míg a jótállás körében a jogsérelem orvoslása érdekében igénybe vehető eszközökől a Ptk. szabályai az irányadóak. A Ptk. 6:157. § (1) bekezdésében kimondja, hogy a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg…

Read more