A Magyarországon lévő, magánkézben lévő erdők többségében nem lehet jogszerűen erdőgazdálkodói tevékenységet folytatni, tekintettel arra, hogy ezen erdők tekintetében nem jegyeztek be erdőgazdálkodót a földhasználati nyilvántartásba.

A szükséges erdőgazdálkodói feladatok elvégzésének látszólag legegyszerűbb módja, ha a tulajdonostársak tulajdonosi megállapodást (földhasználati szerződés) kötnek egymással, és ezzel valamelyik tulajdonostársat „felhatalmazzák” a saját tulajdoni részük használatára.

A 2013. évi CCXII. tv. 74. § (2) bekezdése alapján a föld teljes területének használatára vonatkozó földhasználati szerződést valamennyi tulajdonostársnak alá kell írnia.

Az erdők többsége osztatlan közös tulajdonban van, mely jelentősen megnehezíti a szükséges erdészeti munkák elvégzését a fenti szabály következtében.

Fontos hangsúlyozni, hogy a jelenlegi jogszabályi környezet alapján egy helyrajzi szám alatt nyilvántartásba vett „erdő” művelési ágú ingatlan esetében a földhasználati nyilvántartásban kizárólag egy erdőgazdálkodó szerepelhet.

Mikor kell megadottnak tekinteni a tulajdonostárs hozzájárulását?

A 2013. évi CCXII. tv. 71. § (9) bekezdése meghatározza azokat az eseteket, melyek fennállása esetén az adott tulajdonostárs hozzájárulását megadottnak kell tekinteni, így az aláírásának nem kell szerepelnie a földhasználati szerződésen.

A fentiek alapján a használati megosztáshoz való hozzájárulást megadottnak kell tekinteni az olyan tulajdonostárs esetében, akinek a részére a használati megosztásról szóló ajánlat vagy a tervezett megállapodás közlése nem lehetséges, mert

o   személye bizonytalan, vagy

o   lakcíme, tartózkodási helye, székhelye, telephelye, fióktelepe ismeretlen;

meghiúsul, mert a postai küldemény

o    azzal a jelzéssel érkezik vissza, hogy „nem kereste” vagy a címzett tulajdonostárs „elköltözött”, vagy

o    átvételét megtagadta, vagy

eredményes, de a nyilatkozattételre megszabott határidőn belül nem nyilatkozott.

A 2013. évi CCXII. tv. 71. § (5) bekezdése kimondja, hogy az ajánlat vagy a tervezett megállapodás elfogadására biztosított határidő nem lehet kevesebb, mint 30 nap.

Fontos hangsúlyozni, hogy a fenti határidő anyagi jogi jellegű határidő, vagyis nem a postára adás dátuma az irányadó, hanem közlésének tényleges időpontja a döntő.

De ez mit is jelent a gyakorlatban?

Azon tulajdonostárs, aki a fenti tulajdonosi megállapodást nem támogatja, részére nem elegendő, ha az ajánlat vagy a tervezett megállapodás átvételétől számított 30. napon postára adja azon nyilatkozatát, miszerint nem támogatja a földhasználati szerződésben foglaltakat, hanem ezzel szemben az szükséges, hogy a másik féllel (leendő erdőgazdálkodó) azt az átvételtől számított 30 napon belül igazolt módon közölje.

A fentiek alapján tehát a leendő erdőgazdálkodónak 30 napon belül át kell vennie a tulajdonostárs „nem támogató” nyilatkozatát.

Abban az esetben, ha tulajdonostárs nem közli a fenti határidőben a nyilatkozatát, a hozzájárulását megadottnak kell tekinteni, és a későbbiekben már igazolási kérelemmel már nem élhet.

Mi a teendő abban az esetben, ha a tulajdonostárs határidőben nyilatkozik, és megakadályozza, hogy az adott erdő tekintetében erdőgazdálkodót jegyezzenek be a földhasználati nyilvántartásba?

 Ez esetben a 2013. évi CCXII. tv. 76. § (2)-(8) bekezdésében foglaltak az irányadóak.

A fentiek szerint, amennyiben „a Kamara területi szerve az ingatlanügyi hatóság értesítésétől számított 60 napon belül az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint, a tulajdonostársak költségére, sorsolás útján állapítja meg a közös tulajdonban álló föld használati rendjét.”

Tehát a feleknek mindenképpen érdekében áll erdőgazdálkodó bejegyzése a földhasználati nyilvántartásba, mivel ellenkező esetben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara sorsolással állapítja meg azon tulajdonostársat, aki a későbbiekben erdőgazdálkodónak minősül az adott erdő tekintetében, mindaddig, amíg a tulajdonostársak nem kötnek egymással földhasználati megállapodást; földhasználati szerződés megkötése nélkül a sorsolás eredménye 5 évig hatályos.

A jogszabályalkotó a fenti szabállyal próbálja meg ösztönözni a tulajdonostársakat, hogy állapítsák meg – földhasználati szerződés kötésével – a közös tulajdonban álló föld használati rendjét.

A fenti szabály azonban még nem alkalmazható a gyakorlatban, mivel a mai napig nem született a 2013. évi CCXII. törvényben említett végrehajtási rendelet.

Erdőgazdálkodás folytatására biztosított további jogszabályi lehetőségeiről a későbbiekben még foglalkozunk.

Ingatlanjoggal, erdőgazdálkodással kapcsolatos kérdése van? Szívesen állunk rendelkezésére!