A mindennapokban gyakran előforduló sajnálatos jelenség a munkavállaló munkaviszonyának jogellenes megszüntetése.

A munkáltató gyakran akár még vissza is élhet hatalmával és olyan sérelmes helyzetet teremt a munkavállaló számára, amely megélhetését is veszélybe sodorhatja.

Erre az esetre a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) több lehetőséget is ad a munkavállalónak abból a célból, hogy megfelelő kompenzációban részesülhessen.

1. A munkaviszony jogellenes megszüntetéséről általában

A munkaviszonyt mind a munkáltató, mind a munkavállaló megszüntetheti. A megszüntetésnek az Mt. alapján három lehetséges jogcíme van:

1. közös megegyezés
2. felmondás
3. azonnali hatályú felmondás

Közös megegyezés esetén mindkét fél egybehangzóan úgy dönt, hogy a továbbiakban nem kívánják fenntartani a munkaviszonyt, így békés úton megválnak egymástól. Amennyiben felmondással, vagy azonnali hatályú felmondással szűnik meg a munkaviszony, csupán az egyik fél szándékozik megszakítani az együttműködést.

A felmondásra az Mt. 65-70. §, az azonnali hatályú felmondásra az Mt. 78-79. § rendelkezései vonatkoznak. Ezekre a tárgykörökre más munkaviszonyra vonatkozó szabály is megfogalmazhat előírásokat, így kollektív szerződés, üzemi megállapodás, valamint az egyeztető bizottságnak kötelező határozata. Ha ezeknek a szabályoknak a megszegésével történik a munkaviszony egyoldalú jognyilatkozattal történő megszüntetése, a felmondás/azonnali hatályú felmondás jogellenes. Azonban végső soron a megszüntetés akkor minősül jogellenesnek, ha azt a munkaügyi bíróság ítéletében jogerősen megállapítja.

2. Mit követelhet a munkavállaló?

A munkaviszony munkáltató általi megszüntetésének jogellenessége a legtöbb esetben abban nyilvánul meg, hogy a munkáltató nem, vagy nem megfelelően tett eleget indoklási kötelezettségének, vagy figyelmen kívül hagyta a felmondási tilalmakat (pl. várandós munkavállalónak felmondás). Azonnali hatályú felmondásnál a szigorú határidők elmulasztása is gyakran alapoz meg jogellenességet.

A jogellenes megszüntetéssel okozott kár megtérítése (tételes kártérítés, Mt. 82. § (1)-(2) bekezdései)

A munkavállalót ilyenkor leggyakrabban érő kárfajta az elmaradt jövedelem. Az erre alapított követelés összege még akkor sem haladhatja meg a munkavállaló 12 havi távolléti díját, ha a ténylegesen elmaradt jövedelem mértéke ennél nagyobb. Az elmaradt jövedelem címen követelt összeg meghatározásánál figyelembe kell venni a munkavállaló kárenyhítési kötelezettségét, nevezetesen azt, hogy megtett-e mindent korábbi jövedelmének pótolása érdekében (álláskeresés, álláskeresési ellátás iránti igényérvényesítés).

A jogellenes megszüntetéssel okozott káron felül a munkavállaló végkielégítésre is jogosult, ha munkaviszonya nem jogellenes felmondással szűnt meg, vagy a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása, illetve a nem egészségi okkal összefüggő képessége (Mt. 82. § (3) bekezdése).

Felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeg követelése (kompenzációs átalány, Mt. 82. § (4) bekezdése)

Ez a lehetőség a jogellenes megszüntetéssel okozott kár megtérítése helyett, azzal nem kumulálva, önállóan vehető igénybe. Ezt a szabályt akkor szokták alkalmazni, amikor a munkavállalónak nem származik kára munkaviszonya megszüntetéséből, mert például rövid időn belül el tudott helyezkedni olyan munkahelyen, ahol magasabb fizetést kap. A munkavállalót ilyenkor is megilleti a végkielégítés az Mt. 82. § (3) bekezdésében meghatározott esetben.

Eredeti munkakörben való továbbfoglalkoztatás (Mt. 83. §)

A munkavállaló bizonyos esetekben kérheti munkaviszonyának helyreállítását. Ezek a legsúlyosabb jogsértésnek minősülnek, melyek az alábbiak;

1. a munkaviszony megszüntetése az egyenlő bánásmód követelményébe ütközött;
2. a munkaviszony megszüntetése felmondási tilalomba ütközött;
3. úgy szüntették meg védett szakszervezeti tisztségviselő a munkaviszonyát, hogy azzal szakszervezeti szerv egyetértett volna;
4. a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésekor munkavállalói képviselő volt;
5. a munkavállaló a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését vagy erre irányuló saját jognyilatkozatát sikerrel támadta meg.

A fentieken kívül meg kell téríteni a munkavállaló elmaradt munkabérét, egyéb járandóságát és ezt meghaladó kárát. Az elmaradt munkabér és az egyéb járandóság összegének számításánál le kell vonni, amit a munkavállaló megkeresett, vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna, továbbá a munkaviszony megszüntetésekor kifizetett végkielégítést.

Késedelmi kamat

A Kúria véleménye szerint a munkáltató elmaradt jövedelem [Mt. 82. § (2) bek.] és elmaradt munkabér [Mt. 83. § (3)-(4) bek.] megfizetésére kötelezése esetén a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:48. §-ában szabályozott késedelmi kamat a késedelemmel érintett időszak középarányos időpontjától jár, egyéb esetben a késedelmi kamat a jogellenes jognyilatkozathoz kötődik.

dr. Dobos István ügyvéd / Miklós Péter Ákos

Munkajoggal kapcsolatos kérdése van? Szívesen állunk a rendelkezésére!

E: dobos@doboslegal.eu
T: +36303088151