Kép- és hangfelvétel bizonyítékként történő felhasználása büntető- és polgári peres eljárásokban

A 2018. január 1-én hatályba lépő, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 263.§ (1) bekezdése alapján – szabad bizonyítás elvéből fakadóan – a bíróság a perben alakszerű bizonyítási szabályokhoz, a bizonyítás meghatározott módjához vagy meghatározott bizonyítási eszközök alkalmazásához nincs kötve, szabadon felhasználhatja a felek előadásait, valamint minden bizonyítékot, amely a tényállás megállapítására alkalmas.

A Pp. 268. § (2) bekezdése egy példálózó felsorolást tartalmaz a bizonyítási eszközökről, ezek az alábbiak: szakértő, okirat, képfelvétel, hangfelvétel, kép- és hangfelvétel, valamint egyéb tárgyi bizonyítási eszköz.

Látható tehát, hogy polgári perben minden további nélkül felhasználható mind képfelvétel, mind pedig hangfelvétel. (Megjegyzendő azonban, hogy ez csupán fő szabályként érvényesül, mivel külön törvény rendelkezése kizárhatja meghatározott bizonyítási eszközök felhasználását.)

Fontos, hogy a Pp. egy korlátot is felállít e körben, nevezetesen azt, hogy jogsértő bizonyítási eszköz nem használható fel.

Mikor jogsértő egy bizonyítási eszköz a Pp. szerint?

A Pp. 269. §-a alapján jogsértő és a perben nem használható fel az a bizonyítási eszköz, illetve annak elkülöníthető része: a) amelyet az élethez és testi épséghez fűződő jog megsértésével vagy erre irányuló fenyegetéssel szereztek meg, illetve állítottak elő, b) amely egyéb jogsértő módon keletkezett, c) amelyet jogsértő módon szereztek meg, vagy d) amelynek a bíróság elé terjesztése személyiségi jogot sértene.

Két típusát lehet megkülönböztetni a jogsértő bizonyítási eszközöknek: a nyilvánvalóan jogsértő és a nem nyilvánvalóan jogsértő bizonyítási eszközöket. Ennek azért van nagy jelentősége, mert az előbbiek esetében a bíróság hivatalból veszi figyelembe a nyilvánvalóan jogsértő jelleget, míg utóbbiaknál bizonyítási eszközt előterjesztő fél ellenfelének kell haladéktalanul bejelentenie a jogsértő jelleget.

Kivételesen mégis figyelembe vehető akár a jogsértő bizonyítási eszköz is a perben (kivéve a testi épség megsértésével, illetve fenyegetéssel szerzett bizonyítékot). Ennek eldöntésekor a bíróság a következőket mérlegeli: a) a jogsérelem sajátosságát és mértékét, b) a jogsérelemmel érintett jogi érdeket, c) a jogsértő bizonyíték tényállás felderítésére gyakorolt hatását, d) a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok súlyát, és e) az eset összes körülményeit.

A bírói gyakorlatot illetően, egy közzétett döntésben kimondta a korábbi Legfelsőbb Bíróság, hogy ha a felvétel felhasználása ellen kifogással él az ellenfél, a bíróságnak meg kell vizsgálnia a hangfelvétel valódiságát. (BH 1993.365.)

Végül még egy fontos feltételnek meg kell felelnie a bizonyítéknak ahhoz, hogy felhasználásra kerülhessen a perben: alkalmasnak kell lennie arra, hogy igénybevételével a bíróság a perben jelentős tények megállapításához felhasználható, a mérlegelés során figyelembe vehető bizonyítékhoz juthasson.

Büntetőeljárás

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 76. § (1) bekezdése alapján a bizonyítás eszközei a büntetőeljárásban a tanúvallomás, a szakvélemény, a tárgyi bizonyítási eszköz, az okirat és a terhelt vallomása.

A kép- és hangfelvétel tárgyi bizonyítási eszköznek minősül a törvény alkalmazásában, mivel a Be. 115. § (2) bekezdése szerint tárgyi bizonyítási eszköz minden olyan tárgy, amely műszaki, vegyi vagy más eljárással adatokat rögzít.

A büntetőeljárásban szintén szabadon felhasználható a törvényben meghatározott minden bizonyítási eszköz, és szabadon alkalmazható minden bizonyítási eljárás.

Fontos tilalmat fogalmaz meg azonban a Be. is, amikor leszögezi, hogy nem értékelhető bizonyítékként az olyan bizonyítási eszközből származó tény, amelyet a bíróság, az ügyész vagy a nyomozó hatóság bűncselekmény útján, más tiltott módon vagy a résztvevők eljárási jogainak lényeges korlátozásával szerzett meg.

Kérdésként merülhet fel, hogy ha büntetőügyben olyan felvételt használnak fel bizonyítékként, amely az abban szereplő személy személyiség jogait sérti, mit tehet a jogaiban sértett. Erre vonatkozóan az EBH2000.296. számú döntésben a korábbi Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy ilyen esetben polgári perben dönthető el, hogy a felvétel sérti-e valakinek a személyhez fűződő jogait, tehát a büntetőeljárásban ennek külön tárgyalására nem kerülhet sor.

Ugyanezen döntésben azt is leszögezte a Legfelsőbb Bíróság, hogy akár a rejtett kamerával készített videofelvétel is felhasználható a büntetőeljárásban bizonyítási eszközként, a bíróságnak kell mérlegelnie ugyanis, hogy a felvétel szükséges-e a tényállás megállapításához vagy sem.

Ha polgári peres eljárásokkal kapcsolatban kérdése merül fel, forduljon hozzánk bizalommal!

dr. Dobos István ügyvéd
e-mail: dobos@doboslegal.eu
+3630-3088151