Mi történik akkor, ha egy adott vállalkozó a megrendelő részére teljesített szolgáltatás után késve kapja meg a vállalkozási díjat? Felel-e a megrendelő azokért a károkért, amelyek annak következtében merülnek fel a vállalkozónál, hogy a megrendelő nem fizette határidőben pénztartozását?

Mit követelhet ilyenkor a vállalkozó? Ezekre a kérdésekre keressük a választ jelen cikkben.

Hogyan lehet pénztartozást teljesíteni?

Pénztartozást a következő módokon lehet teljesíteni:

• pénz tulajdonjogának a jogosult részére való átruházása (készpénzfizetés)
• a jogosult fizetési számlájára való befizetés
• átutalás

A pénzfizetés készpénzfizetés esetén a pénz átvételének időpontjában, egyéb esetben abban az időpontban válik teljesítetté, amikor a pénzt a jogosult fizetési számláján a jogosult számlavezető bankja jóváírta vagy azt jóvá kellett volna írnia. Ezek a szabályok bármely kötelemből eredő pénztartozás teljesítésére vonatkoznak.

Fontos kiemelni, hogy a Ptk. 6:130-6:132. § megemlít néhány – valamennyi szerződésből eredő – pénztartozásra vonatkozó külön rendelkezést. Például, ha a felek a szerződésben a pénztartozás teljesítésének idejét nem határozták meg, a pénztartozást a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvételétől számított harminc napon belül kell teljesíteni.

A jogosult teljesítésétől számított harminc napon belül kell teljesíteni a pénztartozást, ha

1. a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvétele a jogosult teljesítését (vállalkozási szerződés esetén az átadás-átvételi eljárás befejezését) megelőzte;
2. nem állapítható meg egyértelműen a jogosult fizetési felszólítása vagy számlája kézhezvételének időpontja; vagy
3. a kötelezettnek fizetési felszólítás vagy számla bevárása nélkül teljesítenie kell fizetési kötelezettségét.

Kamat és késedelmi kamat

A kamat az idegen pénz használatának ára; kamatot nemcsak akkor kell fizetni, amikor a pénzkövetelés érvényes szerződésen alapul (ügyleti kamat), hanem akkor is, amikor nincsen érvényes szerződéses háttér, de ugyanúgy hiányzik a pénzhasználat ingyenességének jogcíme (egyenértéki kamat).

A fizetési késedelem kamatkövetkezménye a késedelmi kamat, melynek mértéke megegyezik a késedelembe esés időpontjától kezdődő, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal. Késedelemi kamatot akkor is kell fizetnie a kötelezettnek, ha a pénztartozás kamatmenetes volt. Amennyiben a kötelezettnek egyébként is kamatfizetési kötelezettsége áll fenn, akkor az ügyleti és a késedelmi kamatot is magába foglaló „halmozott kamatot” kell fizetnie. A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti.

Az EBH2000. 328. számú ítélet szerint a késedelmi kamat a törvény által megszabott kárátalány. Annak az elmaradt jövedelemnek a kompenzálására szolgál, amelyet a fél a késedelmesen kifizetett összeg kockázat nélküli befektetésével biztonsággal elérhetett volna.

A BDT2000. 303. számú ítélet megállapítja, hogy a késedelmi kamatkövetelés elbírálása körében méltányosságnak helye nincs, a késedelmi kamat a késedelmes teljesítés gyakorlatilag objektív következménye. Ezt megerősíti a BH2012. 194. számú ítélet is, miszerint a pénztartozás késedelmes fizetése esetére kikötött kötbérre a késedelmi kamat szabályait kell alkalmazni. A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett a késedelmét kimenti.

A késedelmi kamat és a kártérítés viszonya

Az irányadó bírói gyakorlat több olyan fontos megállapítást is tett, amelyek megfelelő alapot nyújtanak a késedelmi kamat és a kártérítési igény alkalmazásához. Ezeket a megállapítások a következők:

• a bíróság nem mellőzheti a késedelmi kamatról való rendelkezést, ha a felperes a nem vagyoni kártérítés iránti keresetében ilyen igényt előterjeszt (BH1997. 441.). Ha a károsult a kártérítés mellett késedelmi kamatigényt is érvényesít, arról a bíróságnak döntenie kell (EBH2009. 2041.). à a késedelmi kamat követelés és a kártérítési igény együttesen is érvényesíthető
• a magánszemély javára megítélt kártérítési összeg után a biztosító az általános szabályok szerinti késedelmi kamatot köteles megfizetni (BH1999. 300.). à késedelmi kamat akár a már megítélt kártérítési összeg után és nem kizárólag azzal együtt érvényesíthető
• a jogosult bizonyíthatja, hogy a késedelmi kamatot meghaladó kára keletkezett ( 328.). A késedelmi kamatot meghaladó kár megtérítésének feltétele a jogellenességet megalapozó kötelezetti magatartás (BH2000. 154.)
• az idegen pénznemben fizetendő kártérítés – mint tőketartozás – után a kamat is ebben a pénznemben jár, mértékét a teljesítés helyén fizetendő kamat határozza meg ( 111.)

A fizetési késedelemből eredő károk érvényesítése

A Ptk. 6:154. § (1) bekezdése szerint a kötelezett késedelme esetén, a jogosult követelheti a teljesítést, vagy ha a késedelem következtében a szerződés teljesítéséhez fűződő érdeke megszűnt, elállhat a szerződéstől.

A késedelem következményét a felek által kikötött vagy a jogszabályban meghatározott késedelmi kamat megfelelően szankcionálja. Abban az esetben pedig, ha a jogosultnak a késedelmi kamaton felül többlethátránya merül fel, a törvény kifejezett rendelkezése folytán a késedelmi kamatot meghaladó kárát kártérítési igényként érvényesítheti.

A jogosult kára jelentkezhet a kötelezett késedelmével okozati összefüggésben keletkező következménykárokban, de bekövetkezhet a késedelem alatt a szolgáltatás tárgyában is. A kártérítési igényre egységesen a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség általános szabályai vonatkoznak, ideértve a felelősség alóli kimentés, illetve adott esetben a közreműködőért való felelősség szabályait is.

A késedelemmel összefüggő kártérítési jogvitákban a joggyakorlat célszerűen különböztet objektív és szubjektív késedelem között. Az objektív késedelem azt a tényt jelenti, hogy a szerződésben kikötött teljesítési határidőhöz képest ténylegesen a teljesítés mely időpontban történt meg. A két időpont napokban meghatározott különbözete az objektív késedelem időtartama.

A kötelezett kimentheti magát a késedelem alól, ha bizonyítja, hogy a késedelem időtartama – vagy annak egy része – az ellenőrzési (tevékenységi) körén kívüli előre nem látható és elháríthatatlan okokra vezethető vissza.

A teljesítés folyamatában felmerülő akadályozó körülmények miatt, éppen ezekre tekintettel a felek gyakran a befejezési határidőt utóbb módosíthatják. Ha viszont a kötelezett a módosított teljesítési határidőt is lekési, akkor a kimentés érdekében csak az olyan kimentő, akadályozó körülményekre hivatkozhat, amelyek a szerződésmódosítás időpontja után merültek fel. A szerződésmódosítás előtti akadályokra azért nem hivatkozhat, mert azokat a módosított határidő kitűzésénél a felek már figyelembe vették.

BDT2013. 115. szerint a késedelemmel összefüggő jogvitákban az objektív késedelem tényét a jogosultnak kell kimutatnia, a késedelem alóli kimentés bizonyítása pedig a kötelezettet terheli. A kimentés során pedig nem annak van jogi jelentősége, hogy az egyes kimentési okok önmagukban külön-külön hány napi akadályoztatást valósítottak meg, hanem annak, hogy az objektív késedelem időtartamából az akadályoztató körülmények összességükben hány napi késedelemmel hozhatók okozati összefüggésbe. Az egyes akadályozó körülmények miatt a kimentés időtartama nem kumulálható, részben azért, mert a különböző akadályozó körülmények egymást időben lefedhetik, részben pedig azért, mert az akadályoztatás időtartama utóbb a teljesítés folyamatában megfelelő munkaszervezéssel ledolgozható.

Gazdasági joggal kapcsolatos kérdése van? Szívesen állunk rendelkezésére!

dr. Dobos István ügyvéd
e-mail: dobos@doboslegal.eu
+3630-3088151