Mi történik akkor, ha az építési vállalkozó a megrendelő részére teljesített kivitelezési munkák során késve kapja meg a vállalkozási díjat? Felel-e a megrendelő azokért a károkért, amelyek annak következtében merülnek fel a vállalkozónál, hogy a megrendelő nem fizette meg határidőben pénztartozását?

Mit követelhet ilyenkor a vállalkozó? Ezekre a kérdésekre keressük a választ jelen cikkben.

Hogyan lehet pénztartozást teljesíteni?

Pénztartozást a következő módokon lehet teljesíteni:
• pénz tulajdonjogának a jogosult részére való átruházása (készpénzfizetés)
• a jogosult fizetési számlájára való befizetés
• átutalás

A pénzfizetés készpénzfizetés esetén a pénz átvételének időpontjában, egyéb esetben abban az időpontban válik teljesítetté, amikor a pénzt a jogosult fizetési számláján a jogosult számlavezető bankja jóváírta vagy azt jóvá kellett volna írnia. Ezek a szabályok bármely kötelemből eredő pénztartozás teljesítésére vonatkoznak.
Fontos kiemelni, hogy a Ptk. 6:130-6:132. § megemlít néhány – valamennyi szerződésből eredő – pénztartozásra vonatkozó külön rendelkezést. Például, ha a felek a szerződésben a pénztartozás teljesítésének idejét nem határozták meg, a pénztartozást a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvételétől számított harminc napon belül kell teljesíteni.

A jogosult teljesítésétől számított harminc napon belül kell teljesíteni a pénztartozást, ha
a) a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvétele a jogosult teljesítését (vállalkozási szerződés esetén az átadás-átvételi eljárás befejezését) megelőzte;
b) nem állapítható meg egyértelműen a jogosult fizetési felszólítása vagy számlája kézhezvételének időpontja; vagy
c) a kötelezettnek fizetési felszólítás vagy számla bevárása nélkül teljesítenie kell fizetési kötelezettségét.

Kamat és késedelmi kamat

A kamat az idegen pénz használatának ára; kamatot nemcsak akkor kell fizetni, amikor a pénzkövetelés érvényes szerződésen alapul (ügyleti kamat), hanem akkor is, amikor nincsen érvényes szerződéses háttér, de ugyanúgy hiányzik a pénzhasználat ingyenességének jogcíme (egyenértéki kamat).
A fizetési késedelem kamatkövetkezménye a késedelmi kamat, melynek mértéke megegyezik a késedelembe esés időpontjától kezdődő, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal. Késedelemi kamatot akkor is kell fizetnie a kötelezettnek, ha a pénztartozás kamatmenetes volt. Amennyiben a kötelezettnek egyébként is kamatfizetési kötelezettsége áll fenn, akkor az ügyleti és a késedelmi kamatot is magába foglaló „halmozott kamatot” kell fizetnie. A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti.
Az EBH2000. 328. számú ítélet szerint a késedelmi kamat a törvény által megszabott kárátalány. Annak az elmaradt jövedelemnek a kompenzálására szolgál, amelyet a fél a késedelmesen kifizetett összeg kockázat nélküli befektetésével biztonsággal elérhetett volna.
A BDT2000. 303. számú ítélet megállapítja, hogy a késedelmi kamatkövetelés elbírálása körében méltányosságnak helye nincs, a késedelmi kamat a késedelmes teljesítés gyakorlatilag objektív következménye. Ezt megerősíti a BH2012. 194. számú ítélet is, miszerint a pénztartozás késedelmes fizetése esetére kikötött kötbérre a késedelmi kamat szabályait kell alkalmazni. A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett a késedelmét kimenti.

A késedelmi kamat és a kártérítés viszonya

Az irányadó bírói gyakorlat több olyan fontos megállapítást is tett, amelyek megfelelő alapot nyújtanak a késedelmi kamat és a kártérítési igény alkalmazásához. Ezeket a megállapítások a következők:

• a bíróság nem mellőzheti a késedelmi kamatról való rendelkezést, ha a felperes a nem vagyoni kártérítés iránti keresetében ilyen igényt előterjeszt (BH1997. 441.). Ha a károsult a kártérítés mellett késedelmi kamatigényt is érvényesít, arról a bíróságnak döntenie kell (EBH2009. 2041.).  a késedelmi kamat követelés és a kártérítési igény együttesen is érvényesíthető
• a magánszemély javára megítélt kártérítési összeg után a biztosító az általános szabályok szerinti késedelmi kamatot köteles megfizetni (BH1999. 300.).  késedelmi kamat akár a már megítélt kártérítési összeg után és nem kizárólag azzal együtt érvényesíthető
• a jogosult bizonyíthatja, hogy a késedelmi kamatot meghaladó kára keletkezett (EBH2000. 328.). A késedelmi kamatot meghaladó kár megtérítésének feltétele a jogellenességet megalapozó kötelezetti magatartás (BH2000. 154.)
• az idegen pénznemben fizetendő kártérítés – mint tőketartozás – után a kamat is ebben a pénznemben jár, mértékét a teljesítés helyén fizetendő kamat határozza meg (BH2006. 111.)

Követelés behajtásával, követeléskezeléssel vagy gazdasági joggal kapcsolatos kérdése van? Irodánk szívesen áll rendelkezésére magyar, angol és német nyelven is!

dr. Dobos István ügyvéd
dobos@doboslegal.eu
+36303088151
Székhely: 1026 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 43/A
Aliroda: 1132 Budapest, Váci út 18. Westpoint Office Center 5. emelet