A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény sarokpontjai: Az élelmiszerlánc szereplői – mint az élelmiszer-termelő és –feldolgozó, valamint élelmiszer-kereskedelemmel foglalkozó szervezetek – közötti kölcsönös együttműködés és bizalom elengedhetetlen, a piacon való érvényesülés érdekében meg kell felelniük bizonyos etikus üzleti magatartás szabályoknak.

A 2009. évi XCV. törvény  „A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról” (a továbbiakban: Tfmtv) általános célja többek között a felek közötti piaci alkupozíció kiegyensúlyozottságának biztosítása, ebből kifolyólag tiltja a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekkel kereskedő szervezetek olyan módszereit, gyakorlatait, melyek révén tisztességtelen forgalmazói magatartást valósíthatnának meg a beszállítóikkal szemben. Mindezek által elősegítve és biztosítva azt, hogy a kereskedők és beszállítóik között kizárólag a tisztességes üzleti magatartás normái érvényesülhessenek, a gyengébb fél ne essen a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés áldozatául.

 1. Fogalmi alapvetés

Ahhoz, hogy értelmezni tudjuk, hogy mikor, kikre, milyen viszonyokban vonatkoznak a tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmai, elsőként a törvény alanyait, tárgyát, majd az alapvető tevékenység-meghatározásokat szükséges tisztáznunk. Elsősorban érdemes a kerekedő fogalmát tisztázni.

A Tfmtv. a kereskedő és ennek beszállítója közötti viszonyt szabályozza, mely két pólus közül a kereskedő „olyan – a beszállító kizárólagos irányítása alá nem tartozó vagy a beszállítóval az Szt. szerint kapcsolt vállalkozási viszonyban nem álló – természetes személy, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (…), amely üzletszerű gazdasági tevékenység keretében a beszállítótól közvetve vagy közvetlenül felvásárolt terméket átalakítás (feldolgozás) nélkül tovább értékesíti (…) – rögzíti a törvény 2. § (2.) c pontja. Szintén ebben a bekezdésben kerül definiálásra a jogviszony másik pólusa, a beszállító, aki lényegében „olyan (…) természetes személy, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely a kereskedőnek értékesíti a megtermelt, illetve feldolgozott, mezőgazdasági és élelmiszeripari terméket ..”.

A szereplőket tehát már behatároltuk, most nézzük meg, miben is áll a közöttük érvényesülő, és a kereskedő által megvalósuló forgalmazói magatartás. Ez a törvény értelmében voltaképp a kereskedőnek, adott termék felvásárlásával, értékesítésével kapcsolatban kifejtett magatartása, tevékenysége vagy mulasztása. Ide tartoznak továbbá a kereskedő érdekében vagy javára eljáró személyek, szervezetek is. Ez az a magatartáscsoport tehát, ahol szigorúan tisztességes feltételek mentén lehet csak eljárni, különben ezek megszegése súlyos jogkövetkezményeket von maga után – ahogy az majd a későbbiekben kifejtésre kerül.

Végezetül definiálásra szorul a szabályozás tárgya, vagyis a mezőgazdasági és élelmiszeripari termék, amely „olyan, (…) az Európai Parlament és a Tanács 2002. január 28-i 178/2002/EK rendeletének 2. cikke szerinti fogalom alá tartozó – termék, amely a végső fogyasztó számára való értékesítéshez további feldolgozást nem igényel..”. Tehát amely terméket – például aszalt gyümölcsöt, müzli szeletet – a kereskedő adott beszállítótól megrendel, és további feldolgozás nélkül teheti ki a polcaira.

2. Mi minősül tisztességtelen forgalmazói magatartásnak?

A tisztességtelen forgalmazói magatartás törvény erejénél fogva tilos. Legfőképp azért van szükség e tilalmi szabályozásra, hogy a kereskedő erőfölényét kihasználva, kedvezőbb piaci alkupozíciójával visszaélve ne határozhasson meg számára egyoldalúan előnyös, beszállítóra nézve ellenben igencsak hátrányos szerződési feltételeket, kikötéseket. Egyfajta „agrárbeszállítói jog- és érdekvédelmi” rendelkezésekről beszélünk, olyannyira, hogy a Tfmtv. konkrétan kizárja a beszállító érvényes hozzájárulásának még csak lehetőségét is, a vele szemben történő tisztességtelen forgalmazói feltételekhez. Ezeket a szempontokat a kereskedőnek szem előtt kell tartania, ha a jogszerűség talaján kíván maradni.

A Tfmtv. 3. § (1)-(9) bekezdései széleskörű felsoroláson keresztül határozzák meg, mely tevékenységek esnek az említett tilalom körébe. Nézzük sorra ezeket, a teljesség igénye nélkül, a leggyakrabban előforduló eseteket kiemelve. Őt főbb csoportba sorolhatjuk a tisztességtelen forgalmazói magatartásokat, melyek a következők:

Kereskedelmi joggal kapcsolatos kérdése van? Szívesen állunk rendelkezésére!

2.1. Fizetési határidőkkel kapcsolatos magatartások

A termék ellenértékének – kereskedő általi átvételét követő – harminc napon túli megfizetése tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minősül, feltéve, hogy a beszállító a helyesen kiállított számlát az átvételt követő tizenöt napon belül a kereskedő részére átadta. Törvénybe ütközik továbbá az a magatartás, miszerint a számla a kézhezvételtől számított tizenöt napon túl kerül kifizetésre abban az esetben, ha a beszállító a helyesen kiállított számlát az átvételt követő tizenöt napot meghaladva bocsájtja a kereskedő rendelkezésére.

A határidő pontos tartása a megrendelések kapcsán is fontos, ugyanis jogsértő, ha a kereskedő termékkel kapcsolatos megrendelési igényét, vagy annak módosítását ésszerű határidőn túl közli. Szintén a kereskedőt kötelező határidő, mely szerint a részére szállított termék után a beszállító által megfizetett népegészségügyi termékadót (továbbiakban: NETA) köteles a beszállítónak visszatéríteni, a Tmftv. 3. § (2) h. pont szerinti határidőben.

 2.2. Egyoldalú szerződésmódosítás és szerződési feltételek

A Tfmtv. értelmében tilos a kereskedő által, számára egyoldalúan előnyös kockázatmegosztást eredményező feltételek meghatározása a beszállítóval szemben.

Általános érvényű olyan szerződési kitételek alkalmazásának tilalma, amelyek a leszállított termék beszállító általi kötelező visszavásárlását vagy visszavételét – akár a beszerzési árhoz képest nem megfelelő mértékben csökkentett áron – írják elő.

Szintén tilos a kereskedő általi olyan szerződésmódosítás, amely általa objektíven nem igazolható és működése szempontjából külső eseményre nem visszavezethető okból történik.

Tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minősül a kereskedő által beszállítóval szemben kizárólagos értékesítési kötelezettség kikötése, arányos ellenszolgáltatás nélkül, a kereskedő sajátmárkás termékeit leszámítva -, valamint adott kereskedő vonatkozásában más kereskedőkkel szembeni legkedvezőbb feltételek alkalmazása.

Tilos olyan szerződéses rendelkezést alkalmazni, amely a kereskedő és a beszállító közötti írásba nem foglalt megállapodás tárgya, ha a beszállító az írásba foglalást kifejezetten kérte, azonban a kéréstől számított három munkanapon belül arra nem kerül sor.

 2.3. Árakkal, akciós értékesítéssel kapcsolatos magatartások

Ide tartozik minden olyan díj felszámítása a beszállító felé, amely a kereskedő részéről ténylegesen nem nyújtott szolgáltatás ellenértékét képezi, vagyis a kereskedő azon tevékenységeinek díjai, melyek a végső fogyasztó részére történő értékesítéssel kapcsolatosak, úgy, mint a termék üzletben való elhelyezése, hűtése, tárolása stb.

Tilos továbbá a Tfmtv. értelmében a beszállítót olyan szolgáltatások igénybevételére kötelezni, amelyek érdekeit nem szolgálják és melyeket nem igényelt. Nem számítható fel díj a kereskedő beszállítói körébe való bekerülés, illetve adott terméknek a kereskedő árukészletébe való bekerülése miatt.

Semmilyen jogcímen nem érvényesíthető a kereskedő által forgalmazott termékmennyiség miatt felmerülő árkedvezmény, jutalék, vagy díj. A hétköznapi életben ismert akciós ár akkor valós és jogszerű, amennyiben az akció előtti átadási ár bizonyos fokban lecsökkent, az akció alatt ezen a csökkentett értéken mozog, majd az akciót követően szintén az eredeti átadási árral közel azonos értéken határozzák meg. Ehhez a beszállító hozzájárulása szükséges, a kereskedő pedig – az akció befejeztét követő 30 napon belül- elszámolással tartozik a beszállító felé a különböző árengedményekről és az azzal érintett termékmennyiségről. Tilos ezen felül kedvezményt alkalmazását előírni arra az esetre, ha a kereskedő fizetési határidőben eleget tesz pénzügyi teljesítési kötelezettségének.

Tisztességtelen magatartásnak minősül azon költségek áthárítása a beszállítóra, melyek a kereskedő működési körében felmerült jogszabálysértés miatt merültek fel, avagy a vizsgálati díjak és hatósági bírság költségei.

2.4. Háttérszolgáltatással kapcsolatos magatartások

A bónuszelőleg felszámítása, valamint fix bónusz kikötése tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minősül. Ugyanígy értékelendő, ha a bónusz kiszámításánál adott áru NETA-val növelt átadási árát veszi alapul a kereskedő, ugyanis ha utólagos árengedményt kíván alkalmazni, az kizárólag tényleges többletértékesítésen alapulhat, a termék mennyiségi növekedését kell, hogy célozza.

Tisztességtelen magatartási motívumok merülhetnek fel még a marketing hozzájárulás mértékével összefüggésben, amikor is ennek felszámítása a forgalom meghatározott százalékában kerül felszámításra, azonban valótlan szolgáltatáson alapul, aránytalan díj ellenében. Lehetőség nyílik továbbá ú.n. „csomagban nyújtott marketing szolgáltatás” alkalmazására, mely során a csomagban szereplő tevékenységekért külön díj felszámítása tilos, tisztességtelen forgalmazói magatartási tilalomba esik.

2.5. Üzletszabályzattal kapcsolatos és egyéb magatartások

A következőkben szót ejtünk majd arról, hogy mi is az az üzletszabályzat, és mely kereskedőknek kötelező rendelkezni vele. Azt azonban mindenképp le kell szögeznünk, hogy ha a kereskedőre vonatkoznak az üzletszabályzat elkészítésének szabályai, akkor köteles azt nyilvánosságra hozni, az abban foglalt rendelkezésektől nem eltérni, illetve csak olyan feltételt alkalmazhat a beszállítóval szemben, amely az üzletszabályzatban szerepel. Ezek elmulasztása és be nem tartása tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minősül.

A belistázási, visszalistázási és átlistázási díjak alkalmazása, valamint a kötbér, késedelmi kamat, vagy más szerződésbiztosító mellékkötelezettségek kereskedővel szembeni kikötésének kizárása, továbbá a beszállító jogszerű védjegyhasználatának korlátozása    szintén tisztességtelen forgalmazói magatartást eredményez.

Amennyiben a szerződési kitétel az előbbiek valamelyike szerinti tisztességtelen forgalmazói magatartást tartalmazza, vagy pedig a nevezett tilalmak valamelyikének megkerülésére irányul, a Tfmtv.  3.§ (3.) bekezdése értelmében semmis. Itt fontos megjegyeznünk, hogy ha az üzletszabályzat nyilvánosságra hozatalát a kereskedő elmulasztja, még önmagában nem jelenti az abban foglalt kitétel semmisségét.

3. Mi az az üzletszabályzat, miért van szükség rá?

A termék forgalmazásával összefüggésben a szolgáltatásokra – például marketing tevékenység, eladási adatok értékesítése – vonatkozó feltételeket, amelyeket a kereskedő a beszállító számára nyújthat, üzletszabályzatban (általános szerződési feltételekben) vagy egyedi szerződésben  lehet rögzíteni. Természetesen minden módosítást is hatályos formában tartalmaznia kell az adott dokumentumnak.

Miután az üzletszabályzat elkészült, kulcsfontosságú elem az „előzetesség” és a nyilvánosság, ugyanis a kereskedő köteles egyrészről internetes oldalán – amennyiben rendelkezik ilyennel – másrészről, ennek hiányában az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségében az üzletszabályzatot előzetesen nyilvánosságra hozni, valamint a mezőgazdasági igazgatási szerv – NÉBIH – részére megküldeni. Egy esetben azonban lehet mentesülni az üzletszabályzat elkészítésének és nyilvánosságra hozatalának kötelezettsége alól, miszerint a kereskedő a Tfmtv.  6. § (3) bekezdése szerint számított előző évi nettó árbevétele a húszmilliárd forintot nem haladja meg.

4. Mi történik a tilalom megsértése esetén?

A tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmának megsértése esetén a mezőgazdasági igazgatási szerv jogosult eljárni. Az eljárás indulhat kérelemre és hivatalból is. A beszállítónak azonban – amennyiben eljárást kíván indítani – ügyelnie kell arra, hogy adott tisztességtelen magatartás miatt a kereskedővel szemben az 1996. évi LVII. törvény 21. §-a szerint ne legyen olyan megindított eljárás, melyben kötelezettségvállalásra került sor, vagy melyben marasztaló döntés született. Ez esetben ugyanis nincs helye az eljárás lefolytatásának, ha pedig már folyamatban van, az eljárást meg kell szüntetni, vagy pedig vissza kell vonni a jogkövetkezményt tartalmazó döntést. Egyebekben az eljárás felfüggesztésének lehet helye.

Ha az eljárás megindításának és lefolytatásának nincs akadálya, az eljárni jogosult szerv az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezései alapján jár el, azzal az eltéréssel, hogy az ügyintézési határidő jelen esetben negyvenöt nap. Az eljáró hatóság kormánytisztviselője, állami tisztviselője jogosult helyszíni ellenőrzésre, valamint az ügy szempontjából jelentős bizonyítékok felderítését, tényállás tisztázását szolgáló egyéb – törvényben részletesen felsorolt – tevékenységek lefolytatására.

Súlyos következményekkel járhat, ha az ügyfél, az eljárás egyéb résztvevője. vagy más közreműködésre kötelezett személy ezen kötelességének nem tesz eleget, és ez által többek között az eljárás akadályozását, elhúzását, valamint a valós tények feltárásának meghiúsítását célozza vagy eredményezi. Ez esetben a  Tfmtv. bírság kiszabását rendeli alkalmazni.

5. Milyen jogkövetkezmények alkalmazhatók a tisztességtelen kereskedővel szemben?

 5.1. Termékpálya-felügyeleti bírság

 Amennyiben a kereskedő által tanúsított forgalmazói magatartásról az eljáró hatóság megállapítja, hogy tisztességtelen, úgy tájékoztatja a kereskedőt a feltárt jogsértésről, még az ügydöntő határozat meghozatala előtt. A tájékoztatást követő tíz napon belül ugyanis a  Tfmtv. 6. § (1) bekezdése lehetőséget biztosít a kereskedőnek, hogy írásbeli kötelezettségvállalással jogsértő tevékenységét a törvényi rendelkezésekkel összhangba hozza. E határidő letelte előtt az ügydöntő határozatot nem lehet meghozni. Ha azonban a jogsértést elkövető kereskedő nem él ezzel a lehetőséggel, vagyis a határidő eredménytelenül telik le (valamint a tör Tfmtv. 8. § 1.a szerinti valamely feltétel fennáll), az eljáró hatóság termékpálya-felügyeleti bírságot szab ki.

E bírság legalább százezer forinttól legfeljebb ötszázmillió forintig terjedhet, de legmagasabb összege a „kereskedő által – a jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti évben – elért nettó árbevétel tíz százaléka.” – rögzíti a Tfmtv. 6. § (2) bekezdése.

Fontos meghatározni, hogy jelen esetben mit is értünk nettó árbevétel alatt, milyen időszakra vonatkozóan. Két lehetőséggel számol a törvény, egyrészt, ha a kereskedő működési ideje egy évnél hosszabb, akkor „a jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti évre vonatkozó éves beszámoló vagy az egyszerűsített éves beszámoló szerinti konszolidált nettó árbevétel alapján kell meghatározni.” (Tfmtv. 6. § (3)) , másrészt, ha egy évnél rövidebb, akkor ennek megfelelően kell az adatokat éves szintre levetíteni. Másként kerül szabályozásra a beszámolóval még nem rendelkező kereskedő.

 5.2. A kereskedő lehetőségei a jogsértés megállapítása után

Mit tehet tehát a kereskedő, ha jogsértését a hatóság megállapította?

Két jogszerű út áll előtte:

• egyrészről kötelezettséget vállalhat a fentiek szerint, a tíznapos határidőn belül, amelyet aztán a hatóság jóváhagyhat,
• másrészről ennek hiányában a kiszabott bírságot köteles megfizetni, az azt kiszabó határozat közlésétől számított tizenötödik napig, az azt kiszabó szerv számlájára; jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén, ha a kötelezettől nem lehet behajtani, akkor a jogsértés idején helytállni köteles tagot, vezető tisztségviselőt, végső soron a törvény alapján felelős személyt terheli a fizetési kötelezettség.

A bírság mértékének megállapításánál számos tényezőt kell figyelembe venni, melyek ezek? A Tfmtv. értelmében az eset összes körülménye befolyással bír, vagyis a sérelmet szenvedett alanyok köre, sérelmük súlya, a jogsértés ismételt jellege, a jogsértő állapot időtartama, a jogsértéssel elért előny, továbbá a kereskedő gazdasági súlya is. Ha pedig a kereskedő nem tesz eleget bírságfizetési kötelezettségének, úgy azt az Ákr. alapján késedelmi pótlék terheli.

5.3. A mezőgazdasági igazgatási szerv által hozott végzés

A Tfmtv.  lehetőséget biztosít arra, hogy a mezőgazdasági igazgatási szerv olyan végzést hozzon – az eljárás egyidejű megszüntetése és eljárási költségek megfizetésére kötelezés mellett -, melyben a kereskedőt kötelezi a 6.§ (1) bekezdés szerinti vállalás teljesítésére, anélkül, hogy a végzésben rendelkezne a törvénysértés megvalósulásáról vagy hiányáról.

Erre azonban a mezőgazdasági igazgatási szervnek csak akkor van lehetősége, ha:

•  kötelezettségvállaló nyilatkozat valamennyi feltárt jogsértésre kiterjed
• az igazgatási szerv ugyanezen jogsértés vonatkozásában korábban még nem hozott ilyen végzést; termékpálya-felügyeleti bírság kiszabására még nem került sor
• vagy a jogsértő magatartás nem minősül kirívóan súlyosnak, illetve nem okozott széles beszállítói kört érintő érdeksérelmet, kárt.

A 8.§ (1) bekezdés szerinti végzés meghozatala azonban nem zárja ki az ügyben újabb eljárás megindításának lehetőségét, ha utóbb a körülményekben jelentős változás következett be, vagy a döntés meghozatala félrevezető közléseken alapult.

5.4. Egyéb jogkövetkezmények

Ha a kereskedő a bírság jogerős kiszabásától, vagy a kötelezettségvállalás jóváhagyásától számított két éven belül újabb tisztességtelen forgalmazói magatartást tanúsít, sokkal nagyobb összegű bírság kiszabására számíthat. Ekkor ugyanis a termékpálya-felügyeleti bírság összege legalább a korábban kiszabott bírság másfélszerese – de minimum ötszázezer forint, maximum kétmilliárd forint – azt figyelembe véve, hogy a nettó árbevétel 10%-nál nem lehet magasabb összeg.

A Tfmtv.  6. § (1) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítésének ellenőrzése végett az eljáró szerv utólagos vizsgálatot tart, mely végén – ha a kötelezettség nemteljesítését tapasztalja – termékpálya-felügyeleti bírságot szab ki, vagy – amennyiben a kötelezettség teljesítésének kikényszerítése nem indokolt, valamint ha a kereskedő kötelezettségét teljesítette – megszünteti az utólagos vizsgálatot.

A törvény fenntartja a beszállítónak azon jogát, miszerint az eljárás lefolytatása nem képezi akadályát tisztességtelen forgalmazói magatartásra alapított polgári jogi igény érvényesítésének.

Az elévülési idő főszabály szerint három év, vagyis a jogsértő forgalmazói magatartás kifejtésétől számított három év elteltével nincs helye az eljárás megindításának. Más a helyzet, ha a jogsértő állapot folyamatos, ekkor ugyanis a magatartás befejezésétől kell számítani a határidőt, míg a meg nem szüntetett jogellenes magatartás esetén ezen állapot fennállásig nem kezdődik el a határidő.

Talán a kiszabott bírságnál is hátrányosabban érinti a tisztességtelen kereskedőt az a tény, miszerint az eljáró szerv honlapján, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett hivatalos lapban és honlapon is közzétételre kerül a jogsértő magatartást megvalósító kereskedő cég neve, székhelye, mely alapján egyértelműen beazonosítható lesz. Nyilvánosságra hozzák az általa tanúsított jogsértő magatartást, a bírság mértékét, sőt, azt is, ha a jogsértést megállapító döntést épp visszavonták. Ez a jogkövetkezmény egyszeri, azonban a honlapokról csak két év után – a jogsértés jogerős megállapításától számítva – kell az adatokat törölni.

Az utolsó lehetséges jogkövetkezmény pedig az üzletszabályzatban foglaltakra vonatkozik. Ha a kereskedő által beszállító felé kínált szolgáltatási lehetőségek nincsenek egyértelműen megfogalmazva, a kereskedő aránytalan díjat számít fel, vagy pedig a szolgáltatás és ellenszolgáltatás nincs konkrétan rögzítve, akkor a mezőgazdasági igazgatási szerv a kereskedőt eltilthatja a 3. § (5) bekezdés szerinti kikötés alkalmazásától.

6. Összefoglalás:

Összességében láthatjuk, hogy milyen súlyos következményekkel járhat, ha egy mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kereskedelmével (is) foglalkozó cég nem a tisztességes forgalmazói tevékenység keretein belül kíván a beszállítóival szerződni. Érdemes tisztában lenni a törvényi tilalmakkal, elkerülvén az akár milliós összegű bírságokat, és a kölcsönös együttműködés jegyében jogszerű, tisztességes szerződési alapokat lefektetni.