Mindennapjainkat behálózó innovatív iparág az informatika, hiszen a szektor nagy lehetőségeket rejt magában a tőkét, illetve további más érvényesülési lehetőségeket is figyelembe véve. Aki viszont már próbálta saját újszerű ötletét egy szoftverre vonatkozólag szabadalmaztatni, biztosan szembesült az eljárás problémáival, nehézségeivel is.

A magyar szabadalmi törvény ugyanis a szoftverek szabadalmazhatóságát nem teszi lehetővé, erre csak számítógéppel magvalósított találmány esetén van mód. A fogalmak tisztázása ebben a körben tehát elengedhetetlen.

A szoftver fogalma magában foglalja egyrészt az ún. számítógépes programot (az amerikai szerzői jogi törvény maghatározása szerint olyan, kijelentések és utasítások sorozata, melynek célja a számítógépen való közvetlen vagy közvetett használat érdekében megvalósítandó eredmény létrehozása), vagyis az algoritmust, melyhez a két legfontosabb, kapcsolódó fogalom a programnyelv, illetve a forráskód, amely kvázi a program „kulcsa”. A programnyelv nem képezi az oltalom tárgyát. A definíció másik lényeges komponense az ún. programdokumentáció, amely a problémaleírásokat, használati utasítást, illetve egyéb, más dokumentumokat is tartalmaz. Ez lehet annak az oka, ami miatt az amerikai jogrendszerben a szoftver az irodalmi alkotások kategóriájába lett besorolva.

Az Európai Szabadalmi Egyezmény kizárja a hatálya alól azon szabadalmi igényeket, melyek a szabadalmi oltalmat a számítógépes programalkotásokra „kizárólag e minőségükben” kérelmezik. A kialakított joggyakorlat szerint ezen kritérium azt feltételezi, hogy a szabadalmi kérelem tárgyát képező szoftver egy műszaki problémára valamilyen újszerű megoldást tartalmazzon, vagyis hogy a program hatással legyen egy valós fizikai tényezőre (pl.: a program egy berendezés sebességét növeli). Szükséges továbbá az is, hogy a szabadalmaztatandó találmány az újdonság erejével hasson. Ennek megállapítására szabadalomkutatási eljárást kell megindítani. További feltétel az is, hogy a találmány feltalálói tevékenységen alapuljon, tehát a technika jelen állásához képest az eljárás szakemberek számára nem nyilvánvaló / kézenfekvő.
Fontos azonban, hogy csak akkor lehet a szoftver a védelem tárgya, amennyiben az „eredetinek” minősül, vagyis ha a szerző egyéni alkotójegyeit magán viseli. A szoftver alapját képező ötletek, algoritmusok, matematikai megoldások, eljárási rendek, működési megoldások az oltalom hatályán kívül esnek.

Az ezen kritériumoknak eleget tevő szoftverek, melyek szinte az egész világon szerzői jogi oltalom alatt állnak, Magyarországon a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által vezetett önkéntes műnyilvántartásba jegyezhetőek be. A nyilvántartásba vételi eljárás megindítása önkéntes, mivel az oltalom keletkezése a szerzői mű megalkotásával automatikusan létrejön, a védelem nem függ lajstromba vételtől. Az önkéntes műnyilvántartásba való bejegyzésről a jogosult a Hivatal által kiállított tanúsítványt kap, melynek a szerzői jogállás esetleges bizonyításában lehet meghatározó szerepe. A védelmi idő a többi szerzői alkotásra irányadó időtartam, vagyis 70 év.
Copryright Act – USA

Az amerikai jogrendszerben a szoftverek az amerikai szerzői jogi törvény (Copyright Act) 1980-as módosítása során kerültek szerzői jogi oltalom hatálya alá. A törvény konkrétan nem nevesíti a szoftvereket, de az irodalmi művek definícióját olyan tágan határozza meg, hogy abba a szoftverek is beleértendőek, tekintve azt is, hogy a törvény a szabad felhasználásokról szóló fejezetében már egyenesen kivételként említi a szoftvereket. Ebből logikai következtetés útján argumento a contrario az következik, hogy a szoftverek mint irodalmi művek oltalom alatt állnak.
A szoftvernek konkrét, kézzelfogható, hasznos eredményt kell szabadalmazáshoz „felmutatnia”. Az Egyesült Államokban lehetőségünk van arra is, hogy üzleti módszereket, illetve eljárásokat is szabadalmaztassunk. Ehhez elegendő az is, ha a szoftver valamiféleképpen közreműködik az üzleti módszer konkrét megvalósulásában (pl.: az alkalmazása számokban kifejezhető eredménnyel jár). Az újdonságkutatás természetesen a tengerentúli kontinensen is kötelező, melynek tekintetében az ország a teljességszemléletet követi. Amennyiben a találmány nem egyértelmű a kiterjedt vizsgálat során, úgy az nem fog újdonságnak minősülni és az oltalom nem fog rá kiterjedni. Az eljárás során semmiféle műszaki jellegre vonatkozó adatot nem kell figyelembe venni; látható tehát, hogy az oltalom megadására irányuló eljárás sokkal megengedőbb a tengerentúlon.

Az amerikai bejelentések gyakorlati fontossága az, hogy elkerülhetőek legyenek azon esetek, melyek során egy újonnan kifejlesztett termék nem lesz értékesíthető az amerikai piacon amiatt, hogy az annak alapját képező szoftvert Amerikában már levédették. Az ilyen helyzetek elkerülése érdekében egy újonnan kialakuló tendencia figyelhető meg az amerikai és az európai uniós jogrend harmonizációjával kapcsolatban.

A szoftverek szabadalmazásához elengedhetetlen az, hogy a szabadalomkutatás során újdonság megállapításra kerüljön, ehhez a legfontosabb lépés az, hogy meghatározzuk azt, hogy a találmányunk miben különbözik a találmányunkhoz legközelebb álló találmánytól, miben tér el a találmányunk hatása a többi hasonlóétól. Fontos emellett az is, hogy meghatározzuk azt a műszaki problémát, melyre a találmányunkban rejlik a megoldás. Amennyiben nem határozunk meg ilyen jellegű problémát, úgy hiányzik a feltalálói tevékenység, illetve az újdonság jelleg is, így találmányunk oltalom alá vétele el lesz utasítva. Amennyiben van ilyen műszaki probléma, úgy annak vizsgálata szükséges, hogy annak általunk megvalósított megoldása mennyiben lehetett nyilvánvaló egy szakember számára. Amennyiben az nem volt egyértelmű, úgy a szabadalmunk a feltalálói lépés kritériumát teljesíti, tehát valószínűsíthető, hogy szabadalmazható lesz a találmányunk.

Amennyiben kérdése merülne fel az eljárással kapcsolatban, Irodánk készséggel áll rendelkezésére.
dr. Dobos István ügyvéd
+36 30 3088151
dobos@doboslegal.eu