A gazdasági élet hatékony működésének egyik alappillére a szerződés. A legkülönfélébb célok megvalósítása érdekében kötjük őket, azonban sok esetben nem számolunk azzal, hogy a létrejött írásbeli megállapodás ellenére a szerződése teljesítése nem következik be, vagy nem úgy, ahogy mi azt vártuk.

A szerződés megerősítését – és ezáltal céljaink bebiztosítását – a szerződéses biztosítékok megfelelő alkalmazásával érhetjük el.

A szerződéses biztosítékok tehát, a szerződések megerősítésének eszközei. Ezek az eszközök a szerződésszegéshez kapcsolódnak, amelyeket a kötelezett önként vállal, és amelyek többletszankciót biztosítanak a jogosult számára. Ezek a többletszankciók csak akkor lehetnek érvényesek, ha azt a felek a szerződésükben előre kikötötték. A biztosítékok célja egyrészről az, hogy megerősítsék a kötelezett teljesítési készségét, másrészről pedig, hogy a teljesítés fedezetét bővítsék.

I. Kötbér

A legtöbbször használt szerződést megerősítő biztosíték: a kötbér. Kötbér kikötése esetén a kötelezett pénzfizetésre kötelezi magát, ha a szerződésszegés olyan okból következett be, amelyért ő a felelős. Kötbér kikötése esetén a feleknek kifejezetten meg kell határozniuk, hogy mely szerződésszegéseknél szükséges a kötelezett kötbér-teljesítése, tehát itt az általános kikötés nem alkalmazható. A kötbér követeléséhez a felek között létrejött megállapodásban kikötött szerződésszegés objektív megléte szükséges. Ez azt jelenti, hogy a jogosultnak csak a bekövetkezett szerződésszegést kell bizonyítania, tehát akkor is követelheti a kötbér megfizetését, ha az esetleges szerződésszegésből neki konkrét kára nem is származott.

A kötbérnek három fajtája van:

1. késedelmi kötbér

• Az egyik a késedelmi kötbér, amelynél a kötelezett arra kötelezi magát, hogy ha nem teljesít határidőre, akkor köteles kötbért fizetni. Ez nem jelenti azt, hogy kell a továbbiakban teljesítenie, csupán a késedelme miatt fizetnie kell.

2. hibás teljesítési kötbér

• A másik a hibás teljesítési kötbér, amelyben a jogosult a teljesítésen felül követelheti a hibás teljesítésre kikötött összeget.

3. meghiúsulási kötbér

• Végül, de nem utolsó sorban pedig a meghiúsulási kötbér, amelyet a szolgáltatás nem teljesítésére kötnek ki és akkor válik esedékessé, amikor a teljesítés végleg meghiúsul a kötelezett hibájából.

II. Óvadék

Az óvadék szintén a szerződés megerősítésének eszköze. Az óvadék alapításához az szükséges, hogy a felek között létrejött szerződés alapján az óvadékként szolgáló dolgot a másik fél rendelkezésére bocsássák, ami történhet tényleges átadással, de akár más módon is. Abban az esetben, ha az óvadékot nyújtó fél a szerződésben vállalt kötelezettségét a teljesítési határidőn belül nem teljesíti, akkor a másik fél a követelését az óvadékból elégítheti ki.

A Ptk. az óvadékok széles körét sorakoztatja fel. Eszerint az óvadék lehet pénz, értékpapír, vagy akár fizetésiszámla-követelés is. Ha például az óvadék tárgya pénz, akkor a jogosult a biztosított követelés erejéig az óvadék tulajdonjogát megszerezheti.

III. Kezesség

A kezesség az új Ptk.-ban sokkal részletesebb szabályozást nyert. Funkcióját és lényegét tekintve továbbra is a szerződés teljesítésének egy ún. személyi biztosítéka, azonban a régi Ptk.-tól eltérően, az új törvény kifejezetten megköveteli a kezesi szerződés írásba foglalását.

A kezességi szerződéssel lényegében a kezes kötelezettséget vállal a jogosulttal (hitelező) szemben, hogyha a kötelezett (adós) nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni.

Ez gyakorlatilag három egymáshoz kapcsolódó jogviszonyból épül fel:

• Első sorban fennáll egy jogviszony a kötelezett és a jogosult között. Ez minősül a főkötelemnek, ez adja az alapját a kezességnek is. A kezesség járulékos jellegénél fogva, nincs jelentősége annak, hogy a kötelezett és a jogosult között milyen tartalmú jogviszony jön létre, a kezesség ahhoz igazodik.
• Fennáll egy jogviszony a kezes és a kötelezett között is. Bár ezt a felek sokszor nem veszik elég komolyan, mégis nagy jelentősége van, különösen a kezes szempontjából, hiszen a kezes átvállalja az adós fizetésképtelenségének a kockázatát.
• Végül, pedig létrejön egy jogviszony a kezes és a jogosult között is, amelyben a kezes helytállásáról szól.

A kezességnek két fajtája ismeretes. Az egyik a sortartó kezesség, a másik pedig a készfizető kezesség. A kétféle kezesség között a különbség abban áll, hogy a jogosult mikor követelheti a teljesítést, illetve kitől követelheti azt először. A differenciálásnál tehát a sorrendiségét kell figyelembe venni. A sortartó kezesség esetén az adós a kezes előtt helyezkedik el, míg a készfizető kezességnél egymás mellett vannak.

IV. Sortartó vagy más néven egyszerű kezesség

A sortartó kezesség esetén a kezesnek csak abban az esetben szükséges a kötelezett helyett teljesítenie, ha a kötelezettől valamilyen oknál fogva nem hajtható be a követelés. Ilyenkor a hitelezőnek elsőként az adóstól kell a tartozást követelnie és csak akkor próbálkozhat a kezesnél, ha az adós bizonyította, hogy tőle a követelést nem lehet behajtani.

V. Készfizető kezesség

A készfizető kezest a törvény értelmében nem illeti meg a sortartás kifogása, vagyis a hitelező akkor is követelheti tőle a tartozás megfizetését, ha az adóson eredetileg az behajtható lett volna.

A fent részletezett biztosítékokon túl még számos lehetőség áll rendelkezésünkre, szerződéseink teljesítésének biztosítására. Minden jogviszony más, eltérő sajátosságai lehetnek, így ezeket is személyre szabottan kell kezelni és a lehető legjobb megoldást választani.

dr. Dobos István ügyvéd / dr. Dobosi Kinga

Szerződéssel vagy polgári joggal kapcsolatos jogi kérdése van? Szívesen állunk rendelkezésére!

dr. Dobos István ügyvéd
e-mail: dobos@doboslegal.eu
+3630-3088151