Ahogyan a médiafogyasztási szokásainkban egyre nagyobb teret nyernek az olyan tartalommegosztó szolgáltatások, mint a Youtube, Spotify, Facebook vagy akár TikTok, szerzői jogi szempontból egyre inkább felüti a fejét a „value gap” problémája. Ennek lényege szerint a különböző tartalommegosztó platformok a felhasználók által feltöltött – gyakran szerzői műnek minősülő – tartalmak elérhetővé tételével jelentős nyereséget termelnek, a tartalmak felhasználásához azonban engedélyt a jogosultaktól nem kérnek, vagy a bevételeik mértékhez képest aránytalanul alacsony jogdíjat fizetnek.

Ezt a problémát az Európai Unió a 2019/790 (CDSM) irányelv 17. cikkén keresztül próbálta meg kezelni, melynek a jogharmonizációs célú rendelkezéseit 2021. május 6. napi hatállyal ültették át a magyar jogalkotók a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvényünkbe (a továbbiakban: Szjt.).

A szabályozás lényege annak egyértelműsítése, hogy a tartalommegosztó platformok szerzői jogi felhasználást végeznek, amikor a nyilvánossághoz közvetítik a felhasználóik által feltöltött műveket, ennek vonatkozásában pedig elsődleges felelősséggel tartoznak. A felelősségi forma tisztázása azonban részletszabályok megalkotását is szükségessé tette, aminek átfogó bemutatására teszünk kísérletet jelen cikkünkben.

Kik is azok a tartalommegosztó szolgáltatók?

Elősorban tehát definiálásra került pontosan kik is tartoznak a tartalommegosztó szolgáltatók körébe. A törvény 57/A. § szerint ezek olyan, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatók, amelynek fő vagy egyik fő célja a szolgáltatás igénybe vevője által feltöltött, jelentős mennyiségű, szerzői jogi védelem alatt álló mű vagy szomszédos jogi teljesítmény  

– tárolása,

– nyilvánossághoz közvetítése, ideértve a nyilvánosság számára lehívásra hozzáférhetővé tételét is, és

– üzletszerű összerendezése, és népszerűsítése.

Látható tehát, hogy a definíció meghatározásánál az volt a jogalkotó célja, hogy a lehető legszélesebb körben lefedje azokat online tartalomszolgáltatókat, akik ugyanazért a közönségért más tartalommegosztó szolgáltatásokkal versenyeznek.

Felmerülhet azonban a kérdés, hogy melyek azok a kritériumok, amelyek által egy szolgáltató által tárolt és hozzáférhetővé tett tartalom „jelentős mennyiségűnek” minősül. A CDSM irányelv szerint ilyen kritériumok a szolgáltatás által elért közönség méretének és a felhasználói által feltöltött, szerzői jogi védelem alá tartozó művek és más teljesítmények számának nagysága.

Fontos továbbá azon szabály, mellyel egyértelműen rögzítésre került az Szjt-ben, hogy a nevezett online tartalomszolgáltatók szerzői jogi szempontból releváns felhasználást végeznek. Az Szjt. 57/B. § szerint ugyanis a tartalommegosztó szolgáltató nyilvánosság számára lehívásra hozzáférhetővé tételt végez, ha a nyilvánosság számára elérhető szolgáltatása keretében hozzáférést biztosít a szolgáltatást igénybe vevő személyek által feltöltött művekhez vagy szomszédos jogi teljesítményekhez.

Ez a felhasználói magatartása egyébként az elektronikus kereskedelmi szabályok alapján felelősségkorlátozás alá esne, mert az említett platformok közvetlenül nem tartalomszolgáltatók, a tartalmat a szolgáltatást igénybe vevők töltik fel. Az Szjt 57/D. § azonban kifejezetten kimondja, hogy az ilyen típusú felhasználás tekintetében a felelősségkorlátozás nem alkalmazható.

A rendelkezés tehát egyértelműsíti, hogy a tartalommegosztó szolgáltatók szerzői jogi szempontból releváns felhasználást végeznek azzal, hogy a nyilvánosság számára lehívásra hozzáférhetővé teszik a felhasználóik által feltöltött, védelem alatt álló műveket.

Az új felelősségi rendszer

Ezzel kapcsolatban a legfontosabb és legvitatottabb újítása az irányelv folytán bevezetett módosításoknak, hogy a felhasználás tekintetében az online tartalommegosztókra elsődleges felelősséget telepít, azaz ezentúl közvetlenül felelőssé tehetőek a rajtuk megjelenő tartalomért.

Az Szjt. 57/E. § (1) bekezdésének megfogalmazásában ez a következőképpen jelenik meg: A tartalommegosztó szolgáltató felel a nyilvánosság számára elérhető szolgáltatása keretében az azt igénybe vevő személy által jogosultság nélkül felhasznált mű vagy szomszédos jogi teljesítmény nyilvánosság számára lehívásra hozzáférhetővé tételéért.

Ez azért tekinthető jelentős változásnak, mert az eddig bevett gyakorlat szerint csak akkor kellett szerzői jogi kérdésekben intézkedniük az online tartalomszolgáltatóknak, ha kifejezetten felhívták a figyelmüket a jogsértésre. Az új szabályok szerint most már azonban előre gondoskodniuk kell arról, hogy ne jelenhessenek meg jogsértő tartalmak a platformjaikon.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Youtubenak például minden egyes feltöltés előtt be kellene szereznie a felhasználását engedélyező licenceket, amennyiben a feltöltendő videóban jogvédett tartalom (zene, fotó, stb.) található. Ez természetesen logisztikailag rendkívül nehéz feladat, ugyanis lényegében a világ összes szellemi alkotásához be kellene szereznie a platformnak a felhasználási engedélyeket. A megoldás a kérdésre olyan algoritmusok által vezérelt szoftveres szűrőkben rejlik, melyek automatikusan korlátozzák a jogvédett tartalmak közzétételét. Ilyen szűrökkel működésben már gyakran találkozhatunk az említett videómegosztón is, amikor például egy „Youtuber” által megosztott videóban a felhasznált zenét „letiltja” a tartalomszolgáltató.

Mentesülés a felelősség alól

Fontos megemlíteni, hogy ez a felelősség bár közvetlen, azonban nem feltétlen. Az Szjt. 57/E. § (2) bekezdésének értelmében a felelősség alól a következő három konjunktív körülmény bizonyítása esetén mentesülhetnek a tartalommegosztó platformok:

• az adott helyzetben általában elvárható legnagyobb gondossággal jártak el a felhasználási engedély megszerzése érdekében,
• a szakmai előírásokra és szokásokra tekintettel az adott helyzetben általában elvárható legnagyobb gondossággal jártak el annak biztosítása érdekében, hogy a szolgáltatásuk keretében ne váljon elérhetővé olyan mű vagy szomszédos jogi teljesítmény, amelyet az azonosításhoz szükséges lényeges információknak a tartalommegosztó szolgáltató részére való megküldésével a jogosult megjelölt, és
• a jogosult által a jogosulatlan felhasználás okán megküldött, megfelelően indokolt értesítés beérkezését követően haladéktalanul intézkedett az értesítésben megjelölt műnek vagy szomszédos jogi teljesítménynek az eltávolítása vagy hozzáférhetetlenné tétele érdekében, és az adott helyzetben általában elvárható legnagyobb gondossággal járt el az értesítésben megjelölt mű vagy szomszédos jogi teljesítmény jövőbeni elérhetővé tételének megakadályozására.

Fontos megemlíteni, hogy ezen körülmények bizonyításának az elmulasztása sem váltja ki automatikusan a szolgáltató felelősségét, mindig figyelembe kell ugyanis venni az adott eset összes körülményét, azokat pedig az arányosság elvére tekintettel kell értékelni. Az adott helyzetben általában elvárható legnagyobb gondossággal való eljárás fordulata egyébként a CDSM irányelv által megkövetelt „best efforts” mérce megjelenítését szolgálja.

A törvény indoklása szerint a felelősségi mérce bár figyelembe veszi a Polgári Törvénykönyv felelősségi rendszerét, mégis direkt elválik az elvárható magatartás elvétől. Az elválás oka különösen az, hogy a CDSM irányelv egy új, sui generis felelősségi rezsimet vezet be, amely egy magasabb szintű elvárást támaszt a tartalommegosztó szolgáltatókkal szemben.

Az Szjt. 57/E. § (5) bekezdése azt is kifejti, hogy a felelősség alóli mentesüléshez szükséges kötelezettségek teljesítésének értékelésekor milyen szempontokat kell figyelembe venni.

Ennek értelmében rögzíti a törvény, hogy az arányosság elvére tekintettel figyelembe kell venni különösen

–  a tartalommegosztó szolgáltató által nyújtott szolgáltatás méretét, típusát és igénybe vevőit,

– a szolgáltatást igénybe vevő személyek által a tartalommegosztó szolgáltató szolgáltatásának keretei között felhasznált művek vagy szomszédos jogi teljesítmények típusát, és

– a tartalommegosztó szolgáltató által a használt eszközök alkalmasságát és hatékonyságát, valamint ezen eszközöknek a szolgáltatót terhelő költségeit.

A főszabálytól eltérő felelősségi szabályokat az 57./F. § rögzíti. Az itt megfogalmazott szabályok célja a kis- és középvállalkozások, illetve a startupok fejlődésének biztosítása, melynek érdekében ezeknek a vállalkozásoknak kevesebb kötelezettségnek kell megfelelniük a mentesülés terén.

A törvény értelmében ezek alá olyan kisebb szolgáltatók tartoznak, amelyek éves forgalma nem éri el a 10 millió euró összeget és emellett szolgáltatásuk, kevesebb, mint 3 éve érhető el a piacon. Kötelességük mindössze abban merül ki, hogy a felhasználási engedély megszerzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható legjobb módon kell eljárniuk, illetve a klasszikus értesítési-eltávolítási kötelességnek kell megfelelniük.

Szigorúbbá válik azonban a mentesülési feltétel azon tartalommegosztó szolgáltatók esetében, akiknek az átlagos látogatóik száma havi szinten számítva meghaladja az 5 millió főt. Ebben az esetben már a művek elérhetetlenné tételéről is gondoskodniuk kell.

Végezetül pedig fontosabb újítás annak rögzítése a törvényben, hogy a tartalommegosztó szolgáltatók a hatékony és gyors jogorvoslat biztosítása érdekében panasztételi eljárást kötelesek működtetni a szolgáltatás igénybe vevői számára. Ezen eljárásnak különösen a felhasznált mű hozzáférhetetlenné tételével, valamint eltávolításával kapcsolatos viták rendezésére kell rendelkezésre állnia.

Rögzítésre került továbbá az is, hogy a szolgáltatás igénybe vevője által benyújtott, megfelelően indokolt panaszt a tartalommegosztó szolgáltatónak késedelem nélkül fel kell dolgoznia, a panasszal kapcsolatos döntésnek pedig emberi felülvizsgálaton kell alapulnia. Ezekben a panasztételi mechanizmusokban kell többek között biztosítani azt is, hogy az indokolatlanul megszűrt tartalmak (például a szabad felhasználás, paródia keretében előállított tartalmak vagy nem védett tartalmak) mégis elérhetővé válhassanak.

dr. Dobos István ügyvéd / dr. Schwartz Dániel

Szerzői joggal vagy szoftverjoggal szerződéssel kapcsolatos kérdése van?

Szívesen állunk rendelkezésére! dr. Dobos István ügyvéd / dobos@doboslegal.eu / +36 30 308 8151