A magántitokhoz való jog a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) értelmében személyiségi jog, amelyet a törvény véd. Az üzleti titok tulajdonképpen a magántitok egy olyan kategóriájaként értelmezhető, amelynek a gazdasági folyamatokhoz kapcsolódóan van relevanciája.

A Ptk. alapján az üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, feltéve, hogy a titok megőrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli.

A definícióból kitűnik, hogy az üzleti titok körébe rendkívül sok tény, illetve adat tartozhat, és annak megítélése, hogy mi számít üzleti titoknak, minden esetben mérlegeléstől függ. A bírói gyakorlat alapján, akár az aktuális ügyfélkörről készített összeállítás is minősülhet üzleti titoknak.

Az üzleti titok védelmét tovább fokozza a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény, amely alapján tilos a Polgári Törvénykönyvben meghatározott üzleti titkot tisztességtelen módon megszerezni vagy felhasználni, valamint jogosulatlanul mással közölni vagy nyilvánosságra hozni. Üzleti titok tisztességtelen módon való megszerzésének minősül az is, ha az üzleti titkot a jogosult hozzájárulása nélkül, a vele üzleti kapcsolatban – ideértve az üzletkötést megelőző olyan tájékoztatást, tárgyalást és ajánlattételt is, amelyet nem követ szerződéskötés – vagy bizalmi viszonyban – így különösen munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy tagsági viszonyban – álló személy közreműködésével szerezték meg.

A titoktartás megsértésének szankciói

Az üzleti titok megsértése esetén érvényesíthető a személyiségi jogok megsértésének szankciói, így akár sérelemdíj is követelhető a jogsértőtől. Az üzleti titok megsértésével okozott kár nagyságát nehéz, sőt szinte lehetetlen pontosan meghatározni, így az üzleti életben igen gyakori az a megoldás, hogy  a gazdasági folyamatok során az üzleti titok jogosultja titoktartási megállapodást köt egy szerződéses partnerrel, ahol pontosan rögzítik, hogy mi minősül kettőjük vonatkozásában üzleti titoknak, és annak megsértése esetén milyen szankciók terhelik a megállapodást megsértő felet. Jellemző továbbá, hogy ezekben a megállapodásokban meghatározott összegű kötbért kötnek ki a felek, így a titok megsértése esetén nem kell bizonyítani a bekövetkezett kár nagyságát.

Láthatjuk tehát, hogy alapvetően kötelmi jogi megállapodás nélkül is titokban kell tartania a feleknek a másik fél üzleti titkait, amennyiben annak harmadik személlyel történő közlésére a titok jogosultja nem adott felmentést. Ebben az esetben viszont nem minden esetben egyértelmű, hogy mik azok az információk, amelyek az üzleti titok védelme alá tartoznak, és a megsértésük esetén mekkora összegű kár következhet be. Célszerű tehát titoktartási megállapodást kötnie a feleknek, és meghatározott összegű kötbért kikötni a titok megsértésének esetére.

Titoktartás a munkaviszony során – A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme

A titoktartási kötelezettség, és az üzleti titok kérdéskörének egy másik jelentős előfordulása a munkajog világában található. A munkaviszonnyal kapcsolatos magatartás körében a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény rendelkezik a munkavállaló magatartásáról a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme érdekében. A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme körében különbség van a munkaviszony fennállása és a munkaviszony megszűnését követően tanúsítandó magatartás között, a munkaviszony fennállása alatt ezeknek a kötelezettségeknek a betartása automatikus, megszűnése után csak versenytilalmi megállapodásban köthető ki. Kivételt képez ez alól a munkavállaló titoktartási kötelezettsége, amelyet a munkavállaló a munkaviszony megszűnése után is köteles betartani, mindaddig, amíg az adott információ el nem veszíti üzleti titok jellegét.

A munkavállaló nem tanúsíthat olyan magatartást a munkaviszony alatt, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné, mivel a munkavállaló a munkáltató érdekében köteles tevékenykedni. Mivel a jogsértés már a veszélyeztetéssel is megvalósul, nem szükséges a konkrét munkáltatói érdeksérelem bekövetkezése.

A jogos gazdasági érdek gyűjtőfogalom, tipikusan a konkurenciatilalomra utaló fogalom, megvalósul ha a munkavállaló

• konkurens cégnél is munkát szerez
• hozzátartozója konkurens társaságot alapít, vagy ilyenben részt vesz (fontos, hogy a társaság tevékenysége azonos-e a munkáltató tevékenységével, illetve, hogy a munkavállaló személyesen közreműködik-e a tevékenységben)
• a versenytárssal összejátszik, őt segíti, vagy
• kiszivárogtatja a munkáltató üzleti titkait

A munkavállaló magatartása tehát korlátozható, a személyhez fűződő jogokra vonatkozó szabályokra tekintettel, a magánélet azon részeiben amelyek közvetlen kihatással bírnak a munkaviszonyra.

A munkavállaló titoktartási kötelezettsége

A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek tiszteletben tartása magában foglalja a munkavállaló titoktartási kötelezettségét, ami alapvetően két dologra terjed ki:

• a munka során tudomásra jutott üzleti titok
• minden olyan adat, amely a munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására

Láthatjuk tehát, hogy a munkaviszony során a munkavállaló titoktartási kötelezettsége alapvetően több információ vonatkozásában érvényesül, mint két gazdasági szereplő egymáshoz való viszonya tekintetében. Ezen többletkötelezettség jogpolitikai indoka a munkajogi jogviszony bizalmi jellegére vezethető vissza.

Ez a kötelezettség a munkaviszony megszűnését követően is fennáll külön megállapodás nélkül is, ha ezt megsérti a munkavállaló, a munkáltató polgári jogi igényeket támaszthat vele szemben. A kárfelelősséget a károsultnak bizonyítania kell, tehát annak megállapítása nem automatikus.

Összegzés

Láthatjuk tehát, hogy mind a gazdasági életben, mind a munkaviszony teljesítése során vannak bizonyos mellékkötelezettségeink a jogviszonyokban, ezen kötelezettségeknek egyik fajtáját képezi a titoktartási kötelezettség. Ahogyan azt már korábban is említettem, nem kell külön titoktartási megállapodást kötnie a feleknek ahhoz, hogy titoktartási kötelezettségük keletkezzen, mivel az már a törvény erejénél fogva fennáll. Fontos továbbá azt is észben tartani, hogy ezen kötelezettség megsértése nem marad következmények nélküli, ugyanis a kötelezettség megszegésével okozott kárt a titok jogosultja részére meg kell téríteni.

dr. Dobos István ügyvéd / dr. Sohajda Kristóf ügyvédjelölt

Polgári joggal vagy munkajoggal kapcsolatos kérdése van? Szívesen állunk a rendelkezésére!