Választottbíróság kikötése általános szerződési feltételekben – Lehetséges?
1. Mi minősül Általános Szerződési Feltételnek? Mi is az az ÁSZF? A 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (továbbiakban: új Ptk.) XV. fejezete szól az Általános Szerződési Feltételekről. Az új Ptk. 6:77. § (1) bekezdése értelmében „Általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet az alkalmazója több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatározott, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg.”
Tipikusan ilyen általános szerződési feltételeket tartalmazó szerződések a nagy tételben előforduló fogyasztói szerződések. Általános Szerződési Feltételekkel találkozhatunk például pénzügyi intézményeknél folyószámla megnyitásakor, vagy internet, távközlési szolgáltató megrendelésekor, vagy akár uszodába történő belépéskor, ahol az uszodajegy megvásárlásával, ráutaló magatartással el is fogadjuk az ott irányadó Általános Szerződési Feltételeket.
- Hogyan válik az Általános Szerződési Feltétel a szerződés részévé?
Az új Ptk. 6:78. §-a meghatározza továbbá, hogy az általános szerződési feltétel mely esetekben válik a szerződés részévé. „(1) Az általános szerződési feltétel akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát a szerződéskötést megelőzően megismerje, és ha azt a másik fél elfogadta.
(2) Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről, amely lényegesen eltér a jogszabályoktól vagy a szokásos szerződési gyakorlattól, kivéve, ha megfelel a felek között kialakult gyakorlatnak. Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről is, amely eltér a felek között korábban alkalmazott feltételtől.
(3) A (2) bekezdésben leírt feltétel akkor válik a szerződés részévé, ha azt a másik fél a külön tájékoztatást követően kifejezetten elfogadta.”
Mit is jelent ez a gyakorlatban?
Egyrészt az Általános Szerződési Feltétel elfogadásához szükséges, hogy a másik fél a blanketta tartalmát (a szerződéskötést megelőzően) megismerhesse, továbbá, hogy az Általános Szerződési Feltételt e másik fél elfogadja. Az elfogadás nincs alakszerűséghez kötve, így ráutaló magatartással is történhet (a fent említett uszodajegy megvásárlása jó példa erre). Ha azonban az Általános Szerződési Feltétel lényeges szerződési feltételt is tartalmaz, mely nélkül az alkalmazója nem kívánja a szerződést megkötni – pl. arra hivatkozik, hogy meghatározott általános szerződési feltételben található tartalom nélkül nem áll fenn szerződési akarata –, úgy ezt világosan kifejezésre kell juttatnia. Az új Ptk. 6:63. § (2) bekezdése ekként rendelkezik: „A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges és a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. A lényegesnek minősített kérdésben való megállapodás akkor feltétele a szerződés létrejöttének, ha a fél egyértelműen kifejezésre juttatja, hogy az adott kérdésben való megállapodás hiányában a szerződést nem kívánja megkötni.”
Amennyiben az adott szerződést a jogszabály kötelező írásbeliséghez köti, és az általános szerződési feltétel lényeges elemet tartalmaz, akkor a másik félnek az általános szerződési feltételt is írásban kell elfogadnia.
A Győri Ítélőtábla Gf. IV. 20.189/2012/4. számú ítéletének rendelkező részében, kifejti, hogy „ha a szerződésmintát ajánló féllel szerződő feleknek fennállt a reális lehetőségük arra, hogy a kikötések tartalmát érdemi megfontolás tárgyává tegyék, attól eltérjenek, és ez irányú igényük esetén mód volt az előre megfogalmazott szerződési feltételek megfelelő módosítására, a támadott szerződéses kikötések egyedileg kialkudottnak, megtárgyaltnak tekintendőek, erre figyelemmel nem minősíthetőek általános szerződési feltételeknek.” Az Ítélőtábla által megfogalmazott álláspont sarkalatos pontja a reális lehetőség hangsúlyozásában rejlik: reális (valós, ténylegesen fennálló, kivitelezhető) lehetőség arra, hogy a megismert kikötések tartalmát a szerződő felek megfontolhassák, megérthessék, attól eltérjenek és hogy ez az eltérési lehetőség ne csupán a „jogi lehetőség illúziója” legyen. Ez a lehetőség ugyanis a tapasztalatok szerint nem jellemző, de nem is kizárható, éppen ezért minden esetben külön mérlegelést igényel.
- Tisztességtelennek minősül-e a választott bíróság kikötése ÁSZF-ben?
Az Európai Unió Bírósága a C‑342/13. sz. ügyben, Sebestyén Katalin kontra Kővári Zsolt Csaba és társai ügyében, mely a Szombathelyi Törvényszék (Magyarország) által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem volt, mely a Bírósághoz 2013. június 24-én érkezett, 2014. április 3. napján meghozta a következő végzést:
A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5‑i 93/13/EGK tanácsi irányelv 3. cikkének (1) és (3) bekezdését, valamint ezen irányelv melléklete 1. pontjának q) alpontját úgy kell értelmezni, hogy az érintett nemzeti bíróság feladata annak megállapítása, hogy az említett szerződés megkötését kísérő körülmények összességére tekintettel e rendelkezések értelmében tisztességtelennek kell‑e tekinteni azon feltételt, amely a bank és a fogyasztó között létrejött jelzálogkölcsön‑szerződésben az e szerződéssel összefüggésben keletkezett jogviták esetére olyan állandó választottbíróság kizárólagos illetékességét köti ki, amelynek határozatai ellen a belső jog szerint nincs helye fellebbezésnek. Ennek megítélése keretében az érintett nemzeti bíróság többek között köteles:
– megvizsgálni, hogy a kérdéses feltétel tárgya vagy hatása az‑e, hogy kizárja vagy gátolja a fogyasztó jogainak érvényesítését peres eljárás kezdeményezése vonatkozásában, vagy más jogorvoslati lehetőség igénybe vételében, és
– figyelembe venni azt, hogy a szóban forgó szerződés megkötése előtt a fogyasztó számára a választottbírósági eljárás és a rendes bírósági eljárás közötti különbségre vonatkozóan nyújtott általános tájékoztatás önmagában nem zárhatja ki e feltétel tisztességtelen jellegét.
Igenlő válasz esetén az említett bíróság feladata valamennyi, a nemzeti jog értelmében ebből eredő következményt meghatározni abból a célból, hogy a szóban forgó feltétel ne jelentsen kötelezettséget a fogyasztóra nézve.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban: régi Ptk.) hatálya alatt született a 3/2013. Polgári Jogegységi Határozat, melyben a Kúria kifejtette, hogy fogyasztói szerződésben az általános szerződési feltételen, vagy egyedileg meg nem tárgyalt feltételen alapuló választottbírósági kikötés tisztességtelen.
A bíróság e kikötés tisztességtelenségét hivatalból köteles észlelni, de annak semmisségét csak akkor állapíthatja meg, ha a fogyasztó – a bíróság felhívására – arra hivatkozik.
Ez a PJE Határozat csak a régi Ptk. hatálya alatt kötött szerződésekre volt irányadó, az 1/2014. PJE Határozat V. b) pontja kimondta, hogy mivel az új Ptk. szabályozásába beépültnek tekintette, így a továbbiakban nem tartotta alkalmazandónak az 3/2013. PJE Határozatot. Vagyis az új Ptk. szerint is tisztességtelen fogyasztói szerződésben az általános szerződési feltételen vagy egyedileg meg nem tárgyalt feltételen alapuló választottbírósági kikötés.
dr. Görög R. Dorottya / dr. Miklós Péter
Választottbírósági eljárással vagy általános szerződési feltétellel kapcsolatos kérdése van?
Szívesen állunk rendelkezésére!
dr. Dobos István ügyvéd / dobos@doboslegal.eu / +36 30 308 8151
