A szerződések körében az egyik leggyakrabban alkalmazott szerződéstípus a vállalkozási szerződés. Tekintettel a vállalkozási szerződés jellegére, így a megrendelő és vállalkozó közötti sok esetben tartós, illetve konfliktusokkal teli viszonyára, valamint arra, hogy a vállalkozó által létrehozott eredmény (mű) gyakran nem felel meg a megrendelő elvárásainak, a vállalkozási szerződés kapcsán lényeges kérdéskörnek minősül a felek közötti jogviszony megszüntethetősége.

1. A vállalkozási szerződés megszüntetésének módjai

A vállalkozási szerződésre irányadók a szerződésekre vonatkozó általános szabályok. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. V. törvény (a továbbiakban Ptk.) 6:212-214. §-a szerint a szerződéseket három módon lehet megszüntetni: a felek közös megállapodásával, valamelyik fél egyoldalú jognyilatkozatával vagy a bíróság erre irányuló döntésével.

1. Első esetben tehát a felek közös, megegyező akarata szükséges a szerződés megszüntetéséhez. A szerződést a felek akár a jövőre nézve is megszüntethetik, de megállapodásuk esetén az is lehetséges, hogy a szerződés létrejöttére visszamenőleges hatállyal bontják fel azt. Amennyiben a szerződés felbontására kerül sor, akkor a felek között az eredeti állapot helyreállításának van helye.

2. Az is lehetséges, hogy jogszabály (így például a Ptk.) vagy a felek közötti szerződés kiköti a szerződés felmondásának lehetőségét. Az előbbire példa a Ptk. 6:249. § (1) bekezdése, amely szerint „a megrendelő a szerződéstől a szerződés teljesítésének megkezdése előtt bármikor elállhat, ezt követően a teljesítésig a szerződést felmondhatja.” E szabály szerint tehát az egyik fél (megrendelő) anélkül jogosult a szerződéstől való elállásra vagy felmondásra, hogy a szerződésben e jogot a felek kikötötték volna. A fenti szabály alapján a megrendelő csupán a jogszabálynál fogva felmondhatja a vállalkozási szerződést.

Előfordulhat az is, hogy nem jogszabály engedi meg a felmondást az egyik félnek, hanem a vállalkozási szerződésben akár a megrendelő, akár a vállalkozó javára kikötött felmondási jog. Ilyen esetben a szerződésben meghatározott körülmények bekövetkezése esetén a felmondás jogával rendelkező fél a szerződést felmondhatja.

3. Harmadik esetkörként megemlítendő, hogy a szerződés megszüntetésére a bíróság által is sor kerülhet, amennyiben erre irányúló határozott kérelmet terjesztett elő valamelyik fél a polgári peres eljárás során.

2. A vállalkozási szerződés felmondása

Jelen írásban a vállalkozási szerződés megszüntetésének második esetkörét vizsgáljuk, vagyis azon eshetőséget, amikor a fél a szerződés felmondására jogszabálynál vagy szerződésnél fogva jogosult.

A Ptk. 6:213. § (2) bekezdés szerint „aki jogszabálynál vagy a szerződésnél fogva felmondásra vagy elállásra jogosult, a másik félhez intézett jognyilatkozattal szüntetheti meg a szerződést. A szerződés felmondása esetén a szerződés megszüntetésének, elállás esetén a szerződés felbontásának a szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy elállásra a fél akkor jogosult, ha az általa kapott szolgáltatás egyidejű visszaadását felajánlja.”

E szabály szerint amennyiben a jogszabályban vagy a vállalkozási szerződésben meghatározott körülmény bekövetkezik, úgy a felmondás gyakorlására jogosult fél a másik félhez intézett egyoldalú jognyilatkozattal szüntetheti meg a szerződést. Ilyen szerződési kikötésre lehet példa a következő: „amennyiben megrendelő nem biztosítja a Vállalkozó részére a szerződés teljesítéséhez szükséges engedélyeket, úgy a Vállalkozó jogosult a másik félhez intézett írásbeli jognyilatkozattal megszüntetni a szerződést”.

A felmondó egyoldalú jognyilatkozat érvényességi feltétele az, hogy a jognyilatkozat a Ptk. 6:6. § (2) bekezdésében foglalt követelménynek megfeleljen: eszerint „ha a jognyilatkozat meghatározott alakban tehető meg érvényesen, a jognyilatkozat módosítása, megerősítése, visszavonása, megtámadása, valamint a jognyilatkozat alapján létrejött jogviszony módosítása és megszüntetése is a meghatározott alakban érvényes.” A Ptk. Nagykommentárja szerint „A megszüntető és a felbontó szerződés alakjára az eredeti szerződés alakszerűsége irányadó; az alakiság mellőzésével kötött ilyen megállapodás is érvényes azonban, ha az annak megfelelő tényleges állapot a felek egyező akaratából létrejött ráutaló magatartás [6:94. § (2) bekezdés]. Ez a szabály – kifejezett eltérő rendelkezés hiányában – az egyoldalú nyilatkozattal történő megszüntetésre is igaz.”

Tehát a felmondó jognyilatkozat érvényességéhez szükséges, hogy az az eredeti szerződés alakszerűségéhez igazodva tegyék meg, amennyi annyit tesz, hogy ha az eredeti vállalkozási szerződés írásban került megkötésre, akkor azt felmondással megszüntetni is írásbeli jognyilatkozattal lehet.

A Ptk. vonatkozó Nagykommentárja szerint „a felmondás az adott szerződést megszünteti, ha arra a felmondást gyakorló fél valamilyen jogcímen (például szerződési kikötés) valós lehetőséget szerzett.” Eszerint a rendelkezés szerint amennyiben a felmondás gyakorlására jogosult személy valóban olyan helyzetbe kerül, hogy a felmondási jogát akár jogszabály, akár szerződési kikötés alapján gyakorolhatja, akkor a felmondás jogának gyakorlásával a felek közötti szerződés megszűnik.

A fenti példánál maradva a Vállalkozó akkor jogosult a szerződést megszüntetni, ha a Megrendelő a szerződés teljesítéséhez szükséges engedélyeket nem bocsátja a Vállalkozó részére. A fentiek alapján levezethető, hogy amikor a felmondást közlő nyilatkozat (legyen az szóbeli, vagy írásbeli) megérkezik a másik félhez, úgy a szerződés felmondási idővel vagy felmondási idő közbeékelése nélkül azonnal megszűnik. A szerződás megszüntetése érdekében ez esetben a felmondásra jogosult félnek más szükséges lépést nem kell tennie.

3. A felmondás érvényességének vitatása

A fentiekkel kapcsolatban felmerül azonban a kérdés: mi van akkor, ha az ellenérdekű fél nem fogadja el a felmondásra jogosult fél egyoldalú jognyilatkozatát? Vitathatja-e annak jogszerűségét? Mit tehet abban az esetben, ha úgy véli, hogy felmondási jog gyakorlására nem a jogszabályban vagy szerződésben meghatározottak szerint került sor?

A másik fél hivatkozhat a felmondás semmisségére vagy a felmondás érvénytelenségének körében a megtámadhatósági okokra is, mivel a Ptk. 6:9. § szerint a „a jognyilatkozat hatályára, érvénytelenségére és hatálytalanságára – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a szerződés általános szabályait kell megfelelően alkalmazni”. Így nincsen akadálya annak, hogy a másik fél a Ptk. 6:88-89. § szabályait hivatkozva vitassa a felmondás érvényességét.

Jelen írásban a semmisség esetkörére szorítkozunk, tehát arra az esetre, amikor a felmondás jogszerűségét vitató fél a felmondó jognyilatkozat semmisségére hivatkozik. A Ptk. 6:88. § (1) bekezdése kimondja, hogy „a semmis szerződés megkötésének időpontjától érvénytelen. A semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség; a szerződés semmisségét a bíróság hivatalból észleli”. Ezen szakasz csupán annyit állapít meg, hogy amennyiben semmiségi ok áll fenn, akkor a szerződés (Ptk. 6:9. § alapján az egyoldalú jognyilatkozat is) a megkötés időpontjától érvénytelen lesz. A szerződés/egyoldalú nyilatkozat semmisségéhez azonban valóban fenn kell állnia egy semmisségi oknak. Hiába hivatkozik az egyik fél arra, hogy semmisségi ok áll fenn, amennyiben ilyen ok nem áll fenn, akkor nem lehet a szerződést annak megkötésének időpontjára (vagy jognyilatkozat megtételének időpontjára) visszamenőleg érvénytelennek tekinteni. Amennyiben a felmondás jogszerűségét vitató fél szerint a nyilatkozat semmis, úgy a Ptk. 6:88. § (3) bekezdése szerint „(ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a szerződés semmisségére az hivatkozhat és a szerződés semmisségével kapcsolatos peres eljárást az indíthat, akinek ehhez jogi érdeke fűződik vagy akit erre törvény feljogosít”) a bíróságtól kérheti a semmisség megállapítását, amelynek valóban az lesz a következménye, hogy a felmondás semmis, így a felek közötti vállalkozási szerződést nem lehet megszűntnek tekinteni. Ehhez azonban szükséges lesz pert indítania a felmondást vitató félnek, hiszen a felmondás jogát a másik fél egyoldalúan volt jogosult gyakorolni, így annak megtételéhez, és hatályosulásához nem kellett a másik fél konszenzusa.

A fenti álláspontunkat továbbá a felmondási jog egyoldalú gyakorolhatóságával kívánjuk alátámasztani. Amennyiben valamelyik felet egy jogszabályi rendelkezés vagy szerződéses kikötés feljogosít arra, hogy bizonyos körülmények bekövetkezése esetén egyoldalú jognyilatkozattal felmondja a szerződést, akkor ezen egyoldalú jognyilatkozathoz, s így a szerződés megszüntetéséhez sem kell a másik fél konszenzusa. A felmondó nyilatkozat akkor hatályosul, tehát váltja ki a felmondáshoz fűzött jogkövetkezményeket, amikor a másik félhez megérkezik. Ezek alapján látható, hogy a felmondó jognyilatkozat megtételéhez, annak érvényességéhez és hatályosulásához nincs szükség a másik fél konszenzusához vagy egyetértéséhez.

A felek közötti szerződéses jogviszonyt a szerződésben meghatározott feltételek esetén gyakorolt felmondás tehát megszünteti. Amennyiben ezen jognyilatkozat jogszerűségét, esetleg érvényességét vitatja a másik fél, attól függetlenül még a felmondás jogát gyakorló fél jognyilatkozata nem tekinthető feltétlenül jogszerűtlennek, érvénytelennek, hiszen ő a felmondásra egyoldalúan jogosult volt. Ha a másik fél vitatni kívánja a felmondást, és így kívánja az egyoldalú jognyilatkozat érvénytelenségének megállapítását, így azt, hogy a felek közötti szerződés nem szűnt meg, úgy ez iránti igényét bíróságon kell érvényesítenie. A bíróság hivatalból nem járhat, csak kérelemre jár el, így a felmondást vitató félnek kérnie kell a bíróságtól, hogy az állapítsa meg a felmondó nyilatkozat gyakorlásának jogszerűtlenségét.

dr. Dobos István ügyvéd / Rakonczai Kitti

Polgári joggal, polgári perekkel kapcsolatos kérdése van? Szívesen állunk rendelkezésére! dr. Dobos István ügyvéd / dobos@doboslegal.eu / +36 30 308 8151