Mit értünk jogi szempontból garanciaszerződés alatt? Melyek a tipikus felhasználási esetei?

A garancia intézményét a köznapi szóhasználat a jótállás intézményével azonosítja. A jótállás azonban nem tévesztendő össze a garanciaszerződéssel, hiszen az előbbi a szerződésszegés, nevezetesen a hibás teljesítés egyik jogkövetkezménye. Ezzel szemben a garanciaszerződés – mint látni fogjuk – egy személyi biztosíték, ami arra szolgál, hogy egy másik kötelem adósának a tartozását biztosítsa. 1. A garanciaszerződés A Ptk. szerint a garanciaszerződés, illetve a garanciavállaló nyilatkozat a garantőr olyan kötelezettségvállalása, amely alapján…

Read more Leave a comment

Felelősség korlátozása a szerződésekben

A felek a szerződést abban bízva kötik meg, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségeket a kötelezettek a meghatározott feltételeknek megfelelően majd teljesítik. A gazdasági életben azonban a legtöbb tevékenység kockázattal jár, így egy szerződés megkötése esetében is felmerülnek bizonyos kockázatok. Könnyen előfordulhat, hogy a kötelezett a szerződésben vállalt kötelezettségét nem tudja, vagy nem akarja a meghatározott feltételeknek megfelelően teljesíteni.  A gazdasági élet szereplőiként a kötelezettek számolnak ezzel az eshetőséggel, és ennek…

Read more Leave a comment

Szerződés megszűnése, megszüntetése

A szerződések gazdasági és mindennapi életünk elemi részei. Előfordul azonban a szerződéses ügyletek kifejtése során, hogy valamelyik, vagy adott esetben, mint két fél számára érdektelenné válik a szerződés további léte, vagy annak teljesítése, mely esetben fontos kérdés, mit árul el számunkra Polgári Törvénykönyvünk a szerződések megszüntetésének szabályairól. 1. Szerződés megszűnése: Főszabály szerint egy szerződés megszűnhet az azt megkötő felek közös megegyezésével, tehát akarategységben, továbbá egyoldalúan, azaz csak az egyik fél…

Read more Leave a comment

Az e-napló lezárása, mint visszatérő probléma az építési projektek során

A 191/2009. (XI. 15.) Kormányrendelet (továbbiakban: Kivr.) 24/B. § (1) bekezdése kimondja „Az általános építményfajták tekintetében az Országos Építésügyi Nyilvántartás (a továbbiakban: OÉNY) üzemeltetője, a Lechner Lajos Tudásközpont Területi, Építésügyi, Örökségvédelmi és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: LLTK) a Dokumentációs és Információs Központ Üzemeltetési és Adatkezelési Szabályzatában foglaltak szerint helyezi készenlétbe az építtető kezdeményezésére az e-építési naplót, és ahhoz az építtető számára hozzáférést biztosít. Az építtető az e-építési napló…

Read more Leave a comment

E-napló – Jogi összefoglaló

Ahhoz, hogy e-naplóról beszélni tudjunk először is definiálnunk kell azt a szerződést, amellyel kapcsolatban ez felmerülhet, ezt fogalmat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Új Ptk.) 6:252. §-a szabályozza, amely alapján kivitelezési szerződésről akkor beszélhetünk, ha „(1) Kivitelezési szerződés alapján a kivitelező építési, szerelési munka elvégzésére és az előállított mű átadására, a megrendelő annak átvételére és díj fizetésére köteles. 1. Jogi alapok (2) A munka elvégzéséhez szükséges…

Read more Leave a comment

Többletmunka – pótmunka elszámolása építési projekt esetén

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) határozza meg mind a többletmunka, mind a pótmunka fogalmát. 1. Jogszabályi háttér: Ptk. 6:244. § szerint „(1) A vállalkozó köteles elvégezni a vállalkozási szerződés tartalmát képező, de a vállalkozói díj meghatározásánál figyelembe nem vett munkát és az olyan munkát is, amely nélkül a mű rendeltetésszerű használatra alkalmas megvalósítása nem történhet meg (többletmunka). (2) A vállalkozó köteles elvégezni az utólag megrendelt,…

Read more Leave a comment

Választottbíróság kikötése általános szerződési feltételekben – Lehetséges?

1. Mi minősül Általános Szerződési Feltételnek? Mi is az az ÁSZF? A 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (továbbiakban: új Ptk.) XV. fejezete szól az Általános Szerződési Feltételekről. Az új Ptk. 6:77. § (1) bekezdése értelmében „Általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet az alkalmazója több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatározott, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg.” Tipikusan ilyen általános…

Read more Leave a comment

Az agilis módszerre épülő szoftverfejlesztési szerződés

Napjaink globalizált, folyamatosan változó világában a túlélés kulcsa mindig a gyors reagálás, az új kihívások okozta nehézségek hatékony megoldása. Aktuális példája ennek a 2020 tavasza óta jelenlévő koronavírus-járvány, amit csak azok a vállalatok élhettek túl, amelyek elegendő tartalékkal rendelkeztek, illetve kellő időben alkalmazkodtak e rendkívüli körülményekhez, akár a munkavégzés átszervezésével, akár a termelési folyamatok újragondolásával. Ilyen környezetben csak azok a vállalatok maradhatnak fenn, amelyek képesek a dinamikus fejlődésre, az új…

Read more Leave a comment

Ajánlat, indikatív ajánlat – Jogi alapok összefoglalása

A szerződéskötések körében fontos és a mindennapi ügyletek létesítése során rendszeresen felmerülő kérdés, mely cselekedetek, jogi tények vezetnek azon állapothoz, amely esetén egy megállapodásból érvényesen és hatályosan követelhetőek jogok, illetve származnak kötelezettségek, vagy másképpen, mikor jön létre maga a szerződés. Ezen esetkörnek fontos részei azon szerződéskötésre irányuló nyilatkozatok, melyeket a jogi terminológia, így a hatályos polgári törvénykönyvünk az „ajánlat”, illetve az „ajánlati kötöttség” jogintézményeivel jár körbe. 1. Az ajánlat, mint…

Read more Leave a comment

Vezető állású munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése

A vezető állású munkavállalók sajátos szerepet töltenek be munkavállalók között, így a munkaviszonyra vonatkozó jogforrások önállóan is foglalkoznak velük és külön szabályokat állapítanak meg az ilyen típusú jogviszonyra. Jelen cikkünkben elsősorban a munkaviszonyuk megszüntetésének speciális jellemzőit vizsgáljuk, de ehhez elengedhetetlen kelléknek tekintjük az alanyi kör pontos meghatározását és kitérünk a vezető állású munkavállalókra vonatkozó főbb szabályokra is. 1. Ki számít vezető állású munkavállalónak? A Munka Törvénykönyve (Mt.) vezető állású munkavállalók…

Read more Leave a comment