A CIRCABC és az EUCEG rendszer – Összefoglaló

Mi a CIRCABC? A CIRCABC közigazgatási rendszerek, gazdasági szervezetek és állampolgárok részére kifejlesztett kommunikációs és információs forrásközpont, melyet az Európai Bizottság működtet. A CIRCABC hitelesítő szerveként az ECAS (Európai Bizottság Hitelesítő Szolgálata) szolgál. A rendszerhez bárki hozzáférhet. A „Circabc könyvtár” egy olyan gyűjtemény, ahol a regisztrált felhasználók dokumentumait tárolják. A könyvtárhoz való hozzáféréshez regisztrálni kell az Európai Bizottság weboldalán: https://circabc.europa.eu/faces/jsp/extension/wai/navigation/container.jsp Ezt követően csatlakozni egy csoporthoz kérelem vagy meghívás útján. A…

Read more Leave a comment

A zajszennyezés jogi vonatkozásai

A zajszennyezés kapcsán  alapvetően kétféle szempontból vizsgálhatódhatunk a jogi szabályozás terén: van egy közjogi szabályozás, amely a vonatkozó jogszabályi előírásokat tartalmazza, valamint egy magánjogi, amely a jogsérelmet szenvedett magánszemélyek jogérvényesítési lehetőségeit foglalja magában. I. A közjogi vonatkozásokkal kapcsolatban: Az Unióban ezzel a kérdéssel a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 2002/49/EK irányelv (2002. június 25.) foglalkozik, amely alapján felhatalmazás került a környezetvédelmi törvénybe (1995. évi LIII. törvény) hogy a kormány rendeletben határozzon…

Read more Leave a comment

Választottbírósági kisokos – Avagy öt alapvető dolog, amit mindenképp tudnunk kell, mielőtt választottbírósághoz fordulunk

Tavaly januárban több mint fél évszázad után új polgári perrendtartás váltotta fel a korábbit, számos újdonságot tartogatva a bírák és az ügyvédek számára egyaránt. A kódex teljesen új alapokra helyezte a perrendtartást, aminek ténye és az eddigi gyakorlati tapasztalatok aggodalomra adhatnak okot. A tavalyi évben hatályba lépett polgári eljárásjogi kódex a bíróságokra háruló igen nagy ügyterhet kívánta csökkenteni, valamint a koncentrált pervitel alapján az eljárásokat gyorsítani. A statisztikák szerint jelentősen…

Read more Leave a comment

A munkaviszony és a várandósság kapcsolata – munkajogi összefoglaló

A munkajog területén az egyik leginkább érdekes és érzékeny kérdés a munkaviszony és a várandósság kapcsolata, különösen a munkaviszony megszűnése esetében. Jelen blogbejegyzésben a munkaviszony és a várandósság viszonyának elemzésére kerül sor, hangsúlyosan a munkaviszony megszűnésére. 1. Jogszabályi háttér A vizsgált területet – munkajogi szempontból – kizárólag a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szabályozza, emellett több bírósági határozat is kapcsolódik hozzá, amelyek segítenek az Mt.…

Read more Leave a comment

A piacfelügyeleti eljárás – jogellenes betétgyűjtés vagy más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő elfogadása

A Magyar Nemzeti Bank az utóbbi időben számos piacfelügyeleti eljárást kezdeményezett a piaci szereplőkkel szemben annak megállapítása iránt, hogy nyújtottak-e jogosulatlanul bármilyen pénzügyi szolgáltatást az ügyfeleinek. A Magyar Nemzeti Bank elsősorban arra történő hivatkozással indított piacfelügyeleti eljárást, hogy valamelyik belföldi vagy külföldi illetőségű társaság jogtalanul végzett betét gyűjtésére vagy más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő elfogadására irányuló tevékenységet. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (továbbiakban: Hpt.)…

Read more Leave a comment

A tag és a vezető tisztségviselő eltiltása

2019. január 1. napján lépett hatályba egy olyan új rendelkezése a cégeket érintő szabályozásnak, amely lényegesen befolyásolta az eddigi, a vezető tisztségviselők és tagok eltiltására vonatkozó szabályokat. Ennek eredményeként az eddigi rendelkezések az eltiltás vonatkozásában némiképp pontosabbá váltak, alkalmazásuk szélesebb körben vált lehetővé. 1. Jogszabályi háttér Az eltiltás általános szabályait a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), a részletes szabályokat pedig a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és…

Read more Leave a comment

Az átadás-átvételi eljárás gyakorlati kérdései

A kivitelezési tevékenységek során az átadás-átvételi eljárás gyakorta alapja a felek közötti vitáknak. Mikor esik késedelembe a vállalkozó? Milyen megoldást kínál a jogalkotó, hogy a megrendelő ne hátráltathassa az átadást jogaival visszaélve? Vajon a vállalkozó eleget tesz a jogszabályi követelményeknek azzal, ha a megrendelő jelenlétében bekapcsolja a készüléket és a bekapcsolást jelző fény világít? I. Törvényi háttér A 2014. március 15-én hatályba lépett 2013. évi V. törvény (Ptk.) részben fenntartotta a…

Read more Leave a comment

Innovációs due-diligence eljárás

Megvan a nagy ötlet és úgy tűnik sikerül is megvalósítani? Összeállt a fejlesztő csapat, sikerült megtalálni a megfelelő embert minden pozícióra? Van olyan piaci fájdalom melyre gyógyírt kínál az új megoldás? Keresnyei János együttműködő partnerünk bejegyzése: Ezek mind olyan kérdések, melyek igenlő válasza esetén nagy reményekkel indulhatunk egy cégen belüli, vagy akár spin-off, start-up fejlesztésnek.  Az eddig tartó folyamat  nagyon hasonlatos ahhoz, amikor egy sűrű erdőben igyekszünk kijutni a tisztásra, és…

Read more Leave a comment

Ágazati jogszabályváltozások a GDPR kapcsán

Az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletéhez (GDPR) kapcsolódóan a magyar Országgyűlés 2019. április elején elfogadta az úgynevezett „GDPR saláta törvénycsomagot”. A törvénycsomag mindösszesen 86 magyar ágazati jogszabályt módosít; többek között a munka törvénykönyvében, a személy-és vagyonvédelmi törvényben, illetve a kereskedelemről szóló törvényben is jelentős változások következtek be 2019. április 26-tól. A jogszabály-módosításokkal összefüggő lényeges változásokat az alábbiakban külön szektorok szempontjából mutatjuk be. Egészségügyi szektor A személyes adat meghatározása megtörtént a…

Read more Leave a comment

Szellemi eszközök értékelése

Az előző blogbejegyzésünkben bemutatott elméleti lehetőségek azonban gyakorlati kérdéseket vetnek fel, melyek közül talán a legfontosabb egy számviteli jellegű kérdés, mégpedig az, hogy hogyan lehet a szellemi vagyon értékét megállapítani a társaságokba való bevitel érdekében. Erre az IAS/IFRS (nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok) szabályrendszere ad választ, mely egy olyan standardizált számviteli szabályrendszer, melyet az International Accounting Standards Board, vagyis a Nemzetközi Számviteli Szabvány Testület bocsátott ki azzal a céllal, hogy a…

Read more Leave a comment