A kivitelezési szerződés és a hibás tervek – A kivitelező kötelezettsége a hibák jelzésével kapcsolatban

I. A kivitelezési szerződés és tájékoztatási kötelezettség: A 2013. évi V. törvény 6:252 § (1) bekezdése alapján kivitelezési szerződés esetében a kivitelező az építési és szerelési munka elvégzésére, valamint az előállított mű átadására vállal kötelezettséget, míg a megrendelő annak átvételére és díjfizetésre. A (3) bekezdés szerint a megrendelő további kötelezettségeihez tartozik a munka elvégzéséhez szükséges tervdokumentáció elkészítése és a hatósági engedélyek beszerzése, a kivitelező pedig a szerződés megkötése előtt köteles…

Read more

Az e-napló lezárása, mint visszatérő probléma az építési projektek során

A 191/2009. (XI. 15.) Kormányrendelet (továbbiakban: Kivr.) 24/B. § (1) bekezdése kimondja „Az általános építményfajták tekintetében az Országos Építésügyi Nyilvántartás (a továbbiakban: OÉNY) üzemeltetője, a Lechner Lajos Tudásközpont Területi, Építésügyi, Örökségvédelmi és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: LLTK) a Dokumentációs és Információs Központ Üzemeltetési és Adatkezelési Szabályzatában foglaltak szerint helyezi készenlétbe az építtető kezdeményezésére az e-építési naplót, és ahhoz az építtető számára hozzáférést biztosít. Az építtető az e-építési napló…

Read more

E-napló – Jogi összefoglaló

Ahhoz, hogy e-naplóról beszélni tudjunk először is definiálnunk kell azt a szerződést, amellyel kapcsolatban ez felmerülhet, ezt fogalmat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Új Ptk.) 6:252. §-a szabályozza, amely alapján kivitelezési szerződésről akkor beszélhetünk, ha „(1) Kivitelezési szerződés alapján a kivitelező építési, szerelési munka elvégzésére és az előállított mű átadására, a megrendelő annak átvételére és díj fizetésére köteles. 1. Jogi alapok (2) A munka elvégzéséhez szükséges…

Read more

Többletmunka – pótmunka elszámolása építési projekt esetén

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) határozza meg mind a többletmunka, mind a pótmunka fogalmát. 1. Jogszabályi háttér: Ptk. 6:244. § szerint „(1) A vállalkozó köteles elvégezni a vállalkozási szerződés tartalmát képező, de a vállalkozói díj meghatározásánál figyelembe nem vett munkát és az olyan munkát is, amely nélkül a mű rendeltetésszerű használatra alkalmas megvalósítása nem történhet meg (többletmunka). (2) A vállalkozó köteles elvégezni az utólag megrendelt,…

Read more

A fővállalkozó felelőssége az alvállalkozó által ki nem fizetett munkabér vonatkozásában

Nem ismeretlen annak a gyakorlata, hogy egy fővállalkozó alvállalkozót vesz igénybe valamilyen szerződéses kötelezettség teljesítése érdekében, például az építőiparban – mind a tervezés mind a kivitelezés kapcsán – kifejezetten jellemző az alvállalkozók bevonásával történő teljesítés. I. Munkaügyi ellenőrzések Az elmúlt évben lefolytatott munkaügyi ellenőrzések tapasztalatait összefoglaló negyedéves jelentések is azt mutatják azonban, hogy az építőiparban gyakran fordulnak elő szabálytalanságok az alvállalkozók szintjén. A munkaügyi negyedéves ellenőrzések eredményeiről az alábbi linken…

Read more

Az építtetői fedezetkezelésre vonatkozó szabályok

Az új Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) több más újítása mellett az építőipar területén is változásokat hozott: a 2000-es évek egyik legmeghatározóbb jelenségére, a körbetartozások problémájára is megoldást keresett az ún. tulajdonjog fenntartás intézményével. Emellett az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) is reagált a rendszerszintű problémára egy új jogintézmény, az építtetői fedezetkezelő bevezetésével. A szabályozás azonban többszintű: a részletszabályok nem csak az említett…

Read more

A felelős műszaki ellenőr és a felelős műszaki vezető elhatárolása jogi szempontból

Az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól szóló 244/2006. (XII. 5.) Kormányrendelet tartalmazza az építési műszaki ellenőrzési és az építési műszaki vezetői tevékenységek meghatározását. A fenti kormányrendelet szerint az építési műszaki ellenőri tevékenység, az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének helyszínén az építtető helyszíni képviselete a külön jogszabályokban meghatározottak szerint és az építési szerelési munka szakszerűségének ellenőrzése. A felelős műszaki vezetői tevékenység pedig, az építés műszaki…

Read more

Az építési jog területére vonatkozó főbb jogszabályok

Ebben a cikkben az építési jog területét szabályozó fontosabb jogszabályokat gyűjtöttük össze, könnyebb eligazodást biztosítva ezzel, az olykor nehezen átlátható, szerteágazó jogszabályi környezetben. Habár számos kiemelt jelentőségű jogszabály fontos jogszabályi háttérét képezi az építési jognak, ebben a cikkben azonban mégsem foglalkozunk olyan általános és az építési jogot csak nagyon közvetve érintő jogszabályokkal, mint az Alaptörvény, a Polgári perrendtartás, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (Ket.) vagy…

Read more

Az építésrendészeti eljárás főbb szabályai

Az építőipar élénkülésével fontos, hogy akár építtetőként (megrendelőként), akár szomszédként tisztában legyünk az építésrendészeti eljárás legfőbb szabályaival. Az 1997. évi LXXVIII. tv. 46. §-a szabályozza az építésfelügyeleti tevékenység szabályain belül az építésrendészeti eljárást. Az építésrendészeti eljárás részletes szabályait a fenti tv. végrehajtására kiadott 312/2012. (XI.8) Korm. rend. határozza meg. Az „officialítás” elve A 312/2012. Korm. 67. § (1) bekezdése szerint építésrendészeti eljárásnak hivatalból vagy az építésügyi hatóság megkeresése alapján van…

Read more