Késedelmes fizetésből eredő károk megtérítése

Mi történik akkor, ha egy adott vállalkozó a megrendelő részére teljesített szolgáltatás után késve kapja meg a vállalkozási díjat? Felel-e a megrendelő azokért a károkért, amelyek annak következtében merülnek fel a vállalkozónál, hogy a megrendelő nem fizette határidőben pénztartozását? Mit követelhet ilyenkor a vállalkozó? Ezekre a kérdésekre keressük a választ jelen cikkben. Hogyan lehet pénztartozást teljesíteni? Pénztartozást a következő módokon lehet teljesíteni: pénz tulajdonjogának a jogosult részére való átruházása (készpénzfizetés)…

Read more Leave a comment

A vállalkozói díj elszámolása építőipari munkák esetén – Mikor követelhető a többletmunka és a pótmunka ellenértéke?

Az építési jog területén és az építőiparral kapcsolatos peres eljárások között a legtöbb vitás kérdés a Felek között a vállalkozói díj vonatkozásában merül fel. Mikor követelhet a vállalkozó további vállalkozói díjat? Mi az a többletmunka és pótmunka? Miért fontos ezeket a fogalmat elkülöníteni? Jelen cikkben – többek között – ezen kérdésekre keressük a válaszokat. Vállalkozói díjról általában Az építési munkák kapcsán alapvetően két mód létezik a vállalkozói díj megállapítására: utólagos…

Read more Leave a comment

Mire figyeljünk magyar cég alapításánál?

Magyarországon a vállalkozási tevékenységet folytatók harmada valamilyen gazdasági társasági formában működik. A megfelelő társasági forma kiválasztásában számos tényező szerepet játszik, melyeket jelen cikkben foglalunk össze. Társasági formák A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 3:89. § szerint a társasági jogban formakényszer elve érvényesül; gazdasági társaság közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság formájában alapítható. Mivel ez a szabály kógens, nem lehet eltérni tőle, ezért a létesítő okirat ettől eltérő rendelkezése semmis.…

Read more Leave a comment

Gyakran ismételt kérdések általános szerződési feltételek összeállításakor (ÁSZF – GYIK)

Mi az ÁSZF? Olyan szerződési feltétel, amelyet az alkalmazója több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatározott, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg (blankettaszerződés). A webshopok üzemeltetése ún. információs társadalommal összefüggő szolgáltatásnak minősül, melynek megkezdéséhez előzetes hatósági engedély nem szükséges, ezért az az ÁSZF-ben sem szükséges feltüntetni. Milyen jogszabályoknak kell minden esetben megfelelnie az ÁSZF-nek?  2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) évi CVIII.…

Read more Leave a comment

A vezető tisztségviselő felelősségének egyes aspektusai

A gazdasági társaságok vezetésével kapcsolatos feladatok ellátása rengeteg kockázattal jár; egy rossz üzleti döntés rendkívül súlyos következményekkel járhat. A társaságok vezetésével megbízott személy/testület több irányba is felelősséggel tartozik; ezeket a felelősségi alakzatokat törvényi szintű szabályok elszórtan tartalmazzák, mely szabályösszességből egy átfogó összefoglalót állítunk össze cikkünkben.   Ki a vezető tisztségviselő? A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) 3:21. (1) bekezdése szerint a jogi személy irányításával kapcsolatos olyan…

Read more Leave a comment

A bíróság által értékelt főbb körülmények az intimitás,- vagy kilátásvesztéssel keletkezett értékcsökkenéssel kapcsolatban

Korábbi bejegyzéseinkben már foglalkoztunk azzal a kérdéssel, hogy egy építkezés során a szomszédos ingatlanok tulajdonosai milyen módon élhetnek a jogorvoslati joggal az építési engedéllyel szemben egy szomszédos építkezés esetén. Jelen bejegyzésünkben most azt az esetet kívánjuk áttekinteni, hogy milyen eszközökkel és milyen jogalapon lehet a jogszabályoknak teljes mértékben megfelelő szomszédos építkezés esetén az építtetővel szemben fellépni. Polgári jogi igény jogalapja A felperesi igényérvényesítés esetében minden esetben A Polgári Törvénykönyvről szóló…

Read more Leave a comment

Kiskorú részére történő eseti gyámrendelés esetei a részvételével létrejött adásvételi szerződés megkötése során

A Ptk. 4:163. § (1) bekezdése szerint „a szülő – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – nem képviselheti a gyermekét olyan ügyben, amelyben ő maga, házastársa, élettársa, egyenesági rokona vagy az ő törvényes képviselete alatt álló más személy a gyermekkel szemben ellenérdekű fél.” A kiskorú részére történő eseti gyám rendelésére sor kerülhet, egyrészről a kiskorú és törvényes képviselői tulajdonában álló ingatlan értékesítése esetén, másrészről pedig a kiskorú javára történő…

Read more Leave a comment

Az építésrendészeti eljárás főbb szabályai

Az építőipar élénkülésével fontos, hogy akár építtetőként (megrendelőként), akár szomszédként tisztában legyünk az építésrendészeti eljárás legfőbb szabályaival. Az 1997. évi LXXVIII. tv. 46. §-a szabályozza az építésfelügyeleti tevékenység szabályain belül az építésrendészeti eljárást. Az építésrendészeti eljárás részletes szabályait a fenti tv. végrehajtására kiadott 312/2012. (XI.8) Korm. rend. határozza meg. Az “officialítás” elve A 312/2012. Korm. 67. § (1) bekezdése szerint építésrendészeti eljárásnak hivatalból vagy az építésügyi hatóság megkeresése alapján van…

Read more Leave a comment

Speciális ÁFA kérdések I. – Hogyan kell számlázni nagykövetségek részére az általános forgalmi adót?

Diplomáciai, konzuli képviselt részére kiállított számla tekintetében két módon érvényesülhet az áfa mentesség, egyrészről beszélhetünk közvetlen áfa mentességről, amikor a számla nem tartalmazza az áthárított áfa összegét, másrészről pedig adó-visszatérítés formájában megnyilvánuló áfamentességről, amikor a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója az áfa utólagos visszatérítésére jogosult az áfát és esetlegesen a jövedéki adót is magában foglaló ellenérték maradéktalan megfizetése esetén. Az Áfa tv. 107. § (1) bekezdés a) pontja szerint „mentes az…

Read more Leave a comment

Késedelmes fizetésből eredő károk megtérítése a magyar polgári jog szabályai szerint

Mi történik akkor, ha az építési vállalkozó a megrendelő részére teljesített kivitelezési munkák során késve kapja meg a vállalkozási díjat? Felel-e a megrendelő azokért a károkért, amelyek annak következtében merülnek fel a vállalkozónál, hogy a megrendelő nem fizette meg határidőben pénztartozását? Mit követelhet ilyenkor a vállalkozó? Ezekre a kérdésekre keressük a választ jelen cikkben. Hogyan lehet pénztartozást teljesíteni? Pénztartozást a következő módokon lehet teljesíteni: • pénz tulajdonjogának a jogosult részére…

Read more Leave a comment