Gyakran ismételt kérdések általános szerződési feltételek összeállításakor (ÁSZF – GYIK)

Mi az ÁSZF? Olyan szerződési feltétel, amelyet az alkalmazója több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatározott, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg (blankettaszerződés). A webshopok üzemeltetése ún. információs társadalommal összefüggő szolgáltatásnak minősül, melynek megkezdéséhez előzetes hatósági engedély nem szükséges, ezért az az ÁSZF-ben sem szükséges feltüntetni. Milyen jogszabályoknak kell minden esetben megfelelnie az ÁSZF-nek?  2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) évi CVIII.…

Read more Leave a comment

Mit írjunk a szindikátusi szerződésbe? (“Startup jogi” alapok)

Korábbi cikkünkben többek között bemutattuk a startup vállalkozás és a befektető viszonyát szabályozó megoldások kereteit. A term-sheetben és a szindikátusi szerződésben is ki lehet kötni a felekre vonatkozó szabályokat, azonban utóbbi hordozza magában a tényleges kikényszeríthetőség lehetőségét, mert a term-sheet jogi kötőerővel nem rendelkezik, így csak egyfajta szándéknyilatkozatként funkcionál. A szindikátusi szerződésben leírt szolgáltatások teljesítését ellenben követelheti a jogosult a kötelezettől, mivel a kötelmi jog szabályai irányadók erre a szerződéstípusra.…

Read more Leave a comment

Szerződési szabadság a magyar és az angol jogban

A szerződések joga a polgári és kereskedelmi jog egyik legdinamikusabban fejlődő jogterülete napjainkban.A jogterület fejlődésének és népszerűségének alapköve a római jogban gyökerező szerződési szabadság mai napig fenntartott tétele. A szerződési szabadság fő aspektusai (szerződéskötés szabadsága, partnerválasztás szabadsága, típusszabadság, tartalom szabadsága) biztosítja, hogy a szerződések jogának szabályai könnyen alkalmazkodnak a társadalmi, gazdasági változásokhoz.A szerződések jogának alapelvének értelmezése, azonban jogrendszerenként változik. Lássuk tehát, hogyan értelmezik az alapelvet a kontinentális jogrendszerhez tartozó magyar…

Read more Leave a comment

EU állampolgár termőföldszerzése Magyarországon

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi törvény) rendelkezései szerint 2014 májusától kezdődően tagállami állampolgárnak is jogában áll termőföldet szerezni Magyarország területén. Amennyiben a magánszemély földművesnek minősül, 300 hektárnyi föld tulajdonjogának megszerzésére van lehetőség a Földforgalmi törvény 16. § (1) bekezdése szerint. Földműves a törvény szerint: Magyarországon nyilvántartásba vett belföldi természetes személy, illetve tagállami állampolgár, aki e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti…

Read more Leave a comment

A képviselő “tudathasadása” – aláírhatja-e a szerződést egyazon személy két helyen is?

A gyakorlatban számos olyan eset merülhet fel, amikor ugyanazon személy a saját nevében, illetve képviselőként is aláír egy szerződést. Vegyük például azt az esetet, amikor egy Kft. egy irodát kíván bérelni egy természetes személytől, aki egyben ezen kft. ügyvezetője is. Ebben az esetben a Kft., mint bérlő képviseletében és a bérbeadóként is egyazon személy fogja aláírni a szerződést. Vagy egy másik példa, amikor egyazon személy két cégnek is ügyvezetője, a…

Read more Leave a comment