Szerződés megszűnése, megszüntetése

A szerződések gazdasági és mindennapi életünk elemi részei. Előfordul azonban a szerződéses ügyletek kifejtése során, hogy valamelyik, vagy adott esetben, mint két fél számára érdektelenné válik a szerződés további léte, vagy annak teljesítése, mely esetben fontos kérdés, mit árul el számunkra Polgári Törvénykönyvünk a szerződések megszüntetésének szabályairól. 1. Szerződés megszűnése: Főszabály szerint egy szerződés megszűnhet az azt megkötő felek közös megegyezésével, tehát akarategységben, továbbá egyoldalúan, azaz csak az egyik fél…

Read more

Választottbíróság kikötése általános szerződési feltételekben – Lehetséges?

1. Mi minősül Általános Szerződési Feltételnek? Mi is az az ÁSZF? A 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (továbbiakban: új Ptk.) XV. fejezete szól az Általános Szerződési Feltételekről. Az új Ptk. 6:77. § (1) bekezdése értelmében „Általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet az alkalmazója több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatározott, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg.” Tipikusan ilyen általános…

Read more

Ajánlat, indikatív ajánlat – Jogi alapok összefoglalása

A szerződéskötések körében fontos és a mindennapi ügyletek létesítése során rendszeresen felmerülő kérdés, mely cselekedetek, jogi tények vezetnek azon állapothoz, amely esetén egy megállapodásból érvényesen és hatályosan követelhetőek jogok, illetve származnak kötelezettségek, vagy másképpen, mikor jön létre maga a szerződés. Ezen esetkörnek fontos részei azon szerződéskötésre irányuló nyilatkozatok, melyeket a jogi terminológia, így a hatályos polgári törvénykönyvünk az „ajánlat”, illetve az „ajánlati kötöttség” jogintézményeivel jár körbe. 1. Az ajánlat, mint…

Read more

Szerződési biztosítékok a magyar jogban

A gazdasági élet hatékony működésének egyik alappillére a szerződés. A legkülönfélébb célok megvalósítása érdekében kötjük őket, azonban sok esetben nem számolunk azzal, hogy a létrejött írásbeli megállapodás ellenére a szerződése teljesítése nem következik be, vagy nem úgy, ahogy mi azt vártuk. A szerződés megerősítését – és ezáltal céljaink bebiztosítását – a szerződéses biztosítékok megfelelő alkalmazásával érhetjük el. A szerződéses biztosítékok tehát, a szerződések megerősítésének eszközei. Ezek az eszközök a szerződésszegéshez…

Read more

Gazdasági élet szerződéseinek elkészítése tartós ügyvédi megbízás keretében

Mint azt a korábbi bejegyzésünkben is említettük akár eseti, akár állandó megbízás keretében szívesen állunk rendelkezésére szerződések átnézésére, mielőtt aláírásával magára nézve kötelezettséget telepítene. Tartós megbízás előnyei: Ügyvédként leggyakrabban eseti megbízásokkal találkozunk, hiszen magyar viszonylatokban többségben vannak a fogyasztók és a fogyasztók által kötött szerződések. Ilyen például egy lakásvásárlás, késedelmes fizetés érvényesítésében való szakszerű jogi segítségnyújtás és tanácsadás, vagy pénz visszakövetelésének érvényesítése. Hiszen lássuk be, nem vásárolunk minden hónapban ingatlant…

Read more

Gyakran ismételt kérdések általános szerződési feltételek összeállításakor (ÁSZF – GYIK)

Mi az ÁSZF? Olyan szerződési feltétel, amelyet az alkalmazója több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatározott, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg (blankettaszerződés). A webshopok üzemeltetése ún. információs társadalommal összefüggő szolgáltatásnak minősül, melynek megkezdéséhez előzetes hatósági engedély nem szükséges, ezért az az ÁSZF-ben sem szükséges feltüntetni. Milyen jogszabályoknak kell minden esetben megfelelnie az ÁSZF-nek?  2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) évi CVIII.…

Read more

Mit írjunk a szindikátusi szerződésbe? („Startup jogi” alapok)

Korábbi cikkünkben többek között bemutattuk a startup vállalkozás és a befektető viszonyát szabályozó megoldások kereteit. A term-sheetben és a szindikátusi szerződésben is ki lehet kötni a felekre vonatkozó szabályokat, azonban utóbbi hordozza magában a tényleges kikényszeríthetőség lehetőségét, mert a term-sheet jogi kötőerővel nem rendelkezik, így csak egyfajta szándéknyilatkozatként funkcionál. A szindikátusi szerződésben leírt szolgáltatások teljesítését ellenben követelheti a jogosult a kötelezettől, mivel a kötelmi jog szabályai irányadók erre a szerződéstípusra.…

Read more

Szerződési szabadság a magyar és az angol jogban

A szerződések joga a polgári és kereskedelmi jog egyik legdinamikusabban fejlődő jogterülete napjainkban.A jogterület fejlődésének és népszerűségének alapköve a római jogban gyökerező szerződési szabadság mai napig fenntartott tétele. A szerződési szabadság fő aspektusai (szerződéskötés szabadsága, partnerválasztás szabadsága, típusszabadság, tartalom szabadsága) biztosítja, hogy a szerződések jogának szabályai könnyen alkalmazkodnak a társadalmi, gazdasági változásokhoz.A szerződések jogának alapelvének értelmezése, azonban jogrendszerenként változik. Lássuk tehát, hogyan értelmezik az alapelvet a kontinentális jogrendszerhez tartozó magyar…

Read more

EU állampolgár termőföldszerzése Magyarországon

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi törvény) rendelkezései szerint 2014 májusától kezdődően tagállami állampolgárnak is jogában áll termőföldet szerezni Magyarország területén. Amennyiben a magánszemély földművesnek minősül, 300 hektárnyi föld tulajdonjogának megszerzésére van lehetőség a Földforgalmi törvény 16. § (1) bekezdése szerint. Földműves a törvény szerint: Magyarországon nyilvántartásba vett belföldi természetes személy, illetve tagállami állampolgár, aki e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti…

Read more

A képviselő „tudathasadása” – aláírhatja-e a szerződést egyazon személy két helyen is?

A gyakorlatban számos olyan eset merülhet fel, amikor ugyanazon személy a saját nevében, illetve képviselőként is aláír egy szerződést. Vegyük például azt az esetet, amikor egy Kft. egy irodát kíván bérelni egy természetes személytől, aki egyben ezen kft. ügyvezetője is. Ebben az esetben a Kft., mint bérlő képviseletében és a bérbeadóként is egyazon személy fogja aláírni a szerződést. Vagy egy másik példa, amikor egyazon személy két cégnek is ügyvezetője, a…

Read more