Építési jogi kérdések V. – Az Étv. szerinti fennmaradási és továbbépítési engedély szabályai

Fennmaradási vagy fennmaradási,- és továbbépítési engedély szükséges, ha valamely építkezés szabálytalanul valósult meg. Fennmaradási és fennmaradási,- és továbbépítési engedély elhatárolása Fennmaradási engedély iránti kérelmet befejezett építkezés esetében kell benyújtani az illetékes hatóság részére; befejezett építkezésnek pedig az minősül, ha az adott épület – a jogszabályoknak megfelelő tervdokumentáció szerint – már elkészült és rendeltetésszerű használatra alkalmas, és a felelős építési vállalkozó az építési területet „átadta”. Fennmaradási, és továbbépítési engedélyről ezzel szemben…

Read more Leave a comment

Az építésrendészeti eljárás főbb szabályai

Az építőipar élénkülésével fontos, hogy akár építtetőként (megrendelőként), akár szomszédként tisztában legyünk az építésrendészeti eljárás legfőbb szabályaival. Az 1997. évi LXXVIII. tv. 46. §-a szabályozza az építésfelügyeleti tevékenység szabályain belül az építésrendészeti eljárást. Az építésrendészeti eljárás részletes szabályait a fenti tv. végrehajtására kiadott 312/2012. (XI.8) Korm. rend. határozza meg. Az “officialítás” elve A 312/2012. Korm. 67. § (1) bekezdése szerint építésrendészeti eljárásnak hivatalból vagy az építésügyi hatóság megkeresése alapján van…

Read more Leave a comment

Építési jog kérdések IV. – Ügyfél jogállás megszerzése a szomszédos építkezés építési engedélyezési eljárása során

Az ingatlanárak drasztikus emelkedésével az építkezések száma is gyorsan megugrott a budapesti és vidéki nagyvárosok frekventált környékein. Sok esetben a megépülő új ingatlanok a szomszédos ingatlanok értékét negatív irányba is befolyásolhatják, ezért a szomszédos ingatlanok tulajdonosainak  fontos érdeke, hogy már az építkezési engedély kiadására vonatkozó eljárásban ügyféli jogokat szerezennek, és így jogorvoslattal rendelkezzenek a kiadott építési engedéllyel szemben. Miért is fontos ez? Azon személyek, akik az építési engedély kiadására vonatkozó…

Read more Leave a comment

Speciális ÁFA kérdések I. – Hogyan kell számlázni nagykövetségek részére az általános forgalmi adót?

Diplomáciai, konzuli képviselt részére kiállított számla tekintetében két módon érvényesülhet az áfa mentesség, egyrészről beszélhetünk közvetlen áfa mentességről, amikor a számla nem tartalmazza az áthárított áfa összegét, másrészről pedig adó-visszatérítés formájában megnyilvánuló áfamentességről, amikor a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója az áfa utólagos visszatérítésére jogosult az áfát és esetlegesen a jövedéki adót is magában foglaló ellenérték maradéktalan megfizetése esetén. Az Áfa tv. 107. § (1) bekezdés a) pontja szerint „mentes az…

Read more Leave a comment

Késedelmes fizetésből eredő károk megtérítése a magyar polgári jog szabályai szerint

Mi történik akkor, ha az építési vállalkozó a megrendelő részére teljesített kivitelezési munkák során késve kapja meg a vállalkozási díjat? Felel-e a megrendelő azokért a károkért, amelyek annak következtében merülnek fel a vállalkozónál, hogy a megrendelő nem fizette meg határidőben pénztartozását? Mit követelhet ilyenkor a vállalkozó? Ezekre a kérdésekre keressük a választ jelen cikkben. Hogyan lehet pénztartozást teljesíteni? Pénztartozást a következő módokon lehet teljesíteni: • pénz tulajdonjogának a jogosult részére…

Read more Leave a comment

Gyakran ismételt kérdések az öröklési jog területén

Öröklési jog területén, a hagyatéki eljárás során a leggyakrabban az alábbi kérdések szoktak felmerülni. Minden további öröklési joggal kapcsolatos kérdésre telefonon vagy e-mailben szívesen válaszolunk! 1. Örökölhet-e az örökhagyó házastársa, ha már nem áll fenn köztük az életközösség? A házastárs sajátos kiesési esetének az indoka kézenfekvő. A házasság valódi tartalmát a házastársak együttélése, a köztük levő érzelmi és gazdasági közösség adja. Ha ez nincs meg, és a házasság csupán formális…

Read more Leave a comment

Hagyatéki leltár, hagyatéki eljárás

A hagyatéki eljárás kifejezés hallatán sokan egyből a közjegyző előtt folyó eljárásra gondolnak, azonban a közjegyzői eljárást megelőzi a hagyatéki leltár felvétele, amely az egyes résztvevők szempontjából kiemelt jelentőségű lehet. Jelen összefoglalóban a hagyatéki eljárás szabályait kívánjuk közérthető formában összefoglalni. Hagyatéki leltár A hagyatéki eljárásban, miután a jegyző az örökhagyó haláláról tudomást szerzett, először elkészíti a hagyatéki leltárt, majd az elkészült iratanyagot az illetékes közjegyzőnek küldi meg, aki lefolytatja az…

Read more Leave a comment

Építési jog – A fennmaradási és továbbépítési engedély szabályai

Gyakran felmerül a kérdés, hogy mi a teendő akkor, amikor a tulajdonos az építési jogi szabályokat figyelmen kívül hagyva építkezésbe vagy bővítébe kezd. Fennmaradási vagy fennmaradási,- és továbbépítési engedély szükséges, ha valamely építkezés szabálytalanul valósult meg. Jelen bejegyzés az alábbiakról kíván egy rövid összefoglalót nyújtani. I. A fennmaradási és fennmaradási,- és továbbépítési engedély elhatárolása Fennmaradási engedély iránti kérelmet befejezett építkezés esetében kell benyújtani az illetékes hatóság részére; befejezett építkezésnek pedig…

Read more Leave a comment

Panorámaperek – Az építési jog és a kártérítés metszéspontján

A jelenlegi jogi szakirodalomban nem találkozhatunk a panorámajog kifejezésével, de a bírósági gyakorlat már évtizedek óta foglalkozik az elvesztett panoráma által okozott értékcsökkenésre alapított kártérítési perekkel. A panorámaperek olyan perek, ahol az elveszett panorámáért perelnek a károsultak. Az igényérvényesítés hátterében az a jelenség áll, hogy a szép panorámával rendelkező ingatlanok értékét jelentősen csökkenti, ha ez a panoráma megcsúful vagy egyenesen megszűnik, valamiféle beépítés által. Jelentős értékcsökkentő hatással jár tehát, ha…

Read more Leave a comment

Bizonyítás a polgári perben

A polgári perben a bizonyítás célja, hogy bíróság a kereseti követelést megalapozó tények valóságtartalmáról megbizonyosodhasson. Ez az előfeltétele annak, hogy a bíróság valóságon alapuló helyes ítéletet hozhasson. Mivel a polgári perben főszabályként a feleket terheli a jogvita eldöntéséhez szükséges bizonyítékok rendelkezésre bocsátása, így a bíróság bizonyítási indítvány hiányában, hivatalból csak akkor folytathat le bizonyítást, ha azt a törvény kifejezett megengedi. A bizonyításról általában: A bíróság csak a jogvita eldöntéséhez szükséges…

Read more Leave a comment