Jogellenes munkáltatói felmondást kapott? – A munkavállalói igényérvényesítés lehetőségei

A mindennapokban gyakran előforduló sajnálatos jelenség a munkavállaló munkaviszonyának jogellenes megszüntetése. A munkáltató gyakran akár még vissza is élhet hatalmával és olyan sérelmes helyzetet teremt a munkavállaló számára, amely megélhetését is veszélybe sodorhatja. Erre az esetre a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) több lehetőséget is ad a munkavállalónak abból a célból, hogy megfelelő kompenzációban részesülhessen. A munkaviszony jogellenes megszüntetéséről általában A munkaviszonyt mind a munkáltató, mind a…

Read more Leave a comment

Követelések hatékony érvényesítése

A magánjogi jogviszonyokban nem ritka, hogy az egyik fél teljesítési hajlandósága jogviszony időtartama alatt, illetve azt követően részben vagy egészben hiányzik, vagyis nem teljesít. A teljesítési hajlandóság hiánya lehet például a kölcsönösszeg visszafizetésének elmaradása kölcsönszerződések esetén, vállalkozói díj meg nem fizetése vállalkozási szerződések esetén, vagy akár a vételár megfizetésének elmaradása adásvételi szerződések esetén, vagy akár kártérítési összeg meg nem fizetési kártérítési ügyekben. Természetesen a fent ismertetett példák nem merítik ki…

Read more Leave a comment

A panorámaperek és az intimitásvesztéssel kapcsolatos ügyek jogi alapjai

A panorámaperek és az intimitásvesztéssel kapcsolatos ügyek növekvő számban fordulnak elő, így az ítélkezési gyakorlat is egységesedik. Jelen összefoglaló célja az ítélkezési gyakorlat által már megállapított “sarokpontok” vázlatos bemutatása. Polgári jogi igény jogalapja A felperesi igényérvényesítés esetében minden esetben A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. (továbbiakban: Ptk.) dologi jogi szabályai az irányadóak. A Ptk. 5:23. §-a szerint „a tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól,…

Read more Leave a comment

Titoktartási kötelezettség a munkajog és a polgári jog területén

A magántitokhoz való jog a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) értelmében személyiségi jog, amelyet a törvény véd. Az üzleti titok tulajdonképpen a magántitok egy olyan kategóriájaként értelmezhető, amelynek a gazdasági folyamatokhoz kapcsolódóan van relevanciája. A Ptk. alapján az üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az…

Read more Leave a comment

A fennmaradási engedély esetei és fogalma

Előfordulhatnak olyan esetek, hogy bizonyos épületek jogszerűtlenül vagy nem szakszerűen épülnek fel, ám ilyen esetekben a z épület már áll és annak sorsáról dönteni kell. Nehéz általánosan elfogadható megoldást találni erre a kérdésre, de talán nem is szükséges. Az épületek visszabontása meglehetősen költséges és nem feltétlenül szükségszerű. A fennmaradási engedélyezés erre a kérdéskörre próbál választ adni azáltal, hogy bizonyos helyzetekben, amennyiben a jogszabályi feltételek adottak, az építtető vagy a tulajdonos…

Read more Leave a comment

A fennmaradási engedély iránti kérelem elbírálásánál irányadó fontosabb szempontok

Korábban már foglalkoztunk a fennmaradási engedélyre vonatkozó fontosabb szabályokkal. Most tekintsük át, hogy a hatóságnak milyen szempontokat kell mérlegelnie a fennmaradási engedély iránti kérelem elbírálása során. Tényállás tisztázási kötelezettség Az építésügyi hatóságnak jogszabályi kötelessége, hogy a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázza, a hatóság ennek érdekében minden esetben helyszíni szemlét tart (ez elsősorban a készültségi fok megállapítására szolgál). Az építésügyi hatóság a helyszíni szemlén vizsgálja – továbbá – a következőket is: adottak-e…

Read more Leave a comment

A társasági részesedésszerzés jellemzői, valamint a cégadásvételkor figyelembe veendő tényezők

Jogi személyt törvényben meghatározott típusban lehet létrehozni. Az új Ptk. hatálybalépésével valamennyi gazdasági társaság, így a korábbi szabályozással ellentétben a közkereseti és betéti társaság is jogi személy. A gazdasági társaságokat a típuskényszernek megfelelően; közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság formában lehet létrehozni. A cégadásvétellel kapcsolatos cikkünk német verzióját szintén a weblapunkon (Anwalt in Ungarn) olvashatja. Általános áttekintés- A társasági részesedésszerzés alapvető szabályai A szakirodalom elkülöníti a személyegyesítő…

Read more Leave a comment

A vállalkozói díj elszámolása építőipari munkák esetén – Mikor követelhető a többletmunka és a pótmunka ellenértéke?

Az építési jog területén és az építőiparral kapcsolatos peres eljárások között a legtöbb vitás kérdés a Felek között a vállalkozói díj vonatkozásában merül fel. Mikor követelhet a vállalkozó további vállalkozói díjat? Mi az a többletmunka és pótmunka? Miért fontos ezeket a fogalmat elkülöníteni? Jelen cikkben – többek között – ezen kérdésekre keressük a válaszokat. Vállalkozói díjról általában Az építési munkák kapcsán alapvetően két mód létezik a vállalkozói díj megállapítására: utólagos…

Read more Leave a comment

Mire figyeljünk magyar cég alapításánál?

Magyarországon a vállalkozási tevékenységet folytatók harmada valamilyen gazdasági társasági formában működik. A megfelelő társasági forma kiválasztásában számos tényező szerepet játszik, melyeket jelen cikkben foglalunk össze. Társasági formák A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 3:89. § szerint a társasági jogban formakényszer elve érvényesül; gazdasági társaság közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság formájában alapítható. Mivel ez a szabály kógens, nem lehet eltérni tőle, ezért a létesítő okirat ettől eltérő rendelkezése semmis.…

Read more Leave a comment

A felelős műszaki ellenőr és a felelős műszaki vezető elhatárolása jogi szempontból

Az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól szóló 244/2006. (XII. 5.) Kormányrendelet tartalmazza az építési műszaki ellenőrzési és az építési műszaki vezetői tevékenységek meghatározását. A fenti kormányrendelet szerint az építési műszaki ellenőri tevékenység, az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének helyszínén az építtető helyszíni képviselete a külön jogszabályokban meghatározottak szerint és az építési szerelési munka szakszerűségének ellenőrzése. A felelős műszaki vezetői tevékenység pedig, az építés műszaki…

Read more Leave a comment