Jelentős változások a polgári peres eljárások szabályozásában

2018. január 1. napjától hatályba lépett a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (új Pp.), amely hatályon kívül helyezte a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényt (régi Pp.). Az új Pp. lényeges változásokat és újításokat vezet be a polgári perek tekintetében, gyakorlatilag teljes mértékben felülírja a korábbi peres gyakorlatot. Jelen összefoglalóban pár lényegesnek tartott változást törekszünk bemutatni, amely mind a jogi képviselők számára, mind a peres felek számára…

Read more Leave a comment

Az építtetői fedezetkezelésre vonatkozó szabályok

Az új Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) több más újítása mellett az építőipar területén is változásokat hozott: a 2000-es évek egyik legmeghatározóbb jelenségére, a körbetartozások problémájára is megoldást keresett az ún. tulajdonjog fenntartás intézményével. Emellett az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) is reagált a rendszerszintű problémára egy új jogintézmény, az építtetői fedezetkezelő bevezetésével. A szabályozás azonban többszintű: a részletszabályok nem csak az említett…

Read more Leave a comment

Mire kell figyelni a GDPR szempontjából az adatkezelés jogalapja tekintetében? (A Mikulás példáján keresztül….)  

Az ünnepek közeledtével mindenki várja a naptári év azon időpontjait, amikor meglepheti szeretteit és élvezheti a velük együtt töltött időt. A jelenlegi jogi környezetben azonban nemcsak az ünnepekre, hanem az új – korábbi cikkünkben vizsgált – Európai Uniós adatvédelmi rendelet kötelező alkalmazásának időpontjára is sokan várakoznak. Jelen cikk célja a GDPR adatkezelési jogalapját bemutatni; az ünnepek meghatározó szereplőjének, a Mikulásnak a példájával (feltételezve, hogy ő egy magyarországi kft. boldog tulajdonosa…

Read more Leave a comment

Jogellenes munkáltatói felmondást kapott? – A munkavállalói igényérvényesítés lehetőségei

A mindennapokban gyakran előforduló sajnálatos jelenség a munkavállaló munkaviszonyának jogellenes megszüntetése. A munkáltató gyakran akár még vissza is élhet hatalmával és olyan sérelmes helyzetet teremt a munkavállaló számára, amely megélhetését is veszélybe sodorhatja. Erre az esetre a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) több lehetőséget is ad a munkavállalónak abból a célból, hogy megfelelő kompenzációban részesülhessen. A munkaviszony jogellenes megszüntetéséről általában A munkaviszonyt mind a munkáltató, mind a…

Read more Leave a comment

Követelések hatékony érvényesítése

A magánjogi jogviszonyokban nem ritka, hogy az egyik fél teljesítési hajlandósága jogviszony időtartama alatt, illetve azt követően részben vagy egészben hiányzik, vagyis nem teljesít. A teljesítési hajlandóság hiánya lehet például a kölcsönösszeg visszafizetésének elmaradása kölcsönszerződések esetén, vállalkozói díj meg nem fizetése vállalkozási szerződések esetén, vagy akár a vételár megfizetésének elmaradása adásvételi szerződések esetén, vagy akár kártérítési összeg meg nem fizetési kártérítési ügyekben. Természetesen a fent ismertetett példák nem merítik ki…

Read more Leave a comment

A panorámaperek és az intimitásvesztéssel kapcsolatos ügyek jogi alapjai

A panorámaperek és az intimitásvesztéssel kapcsolatos ügyek növekvő számban fordulnak elő, így az ítélkezési gyakorlat is egységesedik. Jelen összefoglaló célja az ítélkezési gyakorlat által már megállapított “sarokpontok” vázlatos bemutatása. Polgári jogi igény jogalapja A felperesi igényérvényesítés esetében minden esetben A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. (továbbiakban: Ptk.) dologi jogi szabályai az irányadóak. A Ptk. 5:23. §-a szerint „a tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól,…

Read more Leave a comment

Titoktartási kötelezettség a munkajog és a polgári jog területén

A magántitokhoz való jog a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) értelmében személyiségi jog, amelyet a törvény véd. Az üzleti titok tulajdonképpen a magántitok egy olyan kategóriájaként értelmezhető, amelynek a gazdasági folyamatokhoz kapcsolódóan van relevanciája. A Ptk. alapján az üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az…

Read more Leave a comment

A fennmaradási engedély esetei és fogalma

Előfordulhatnak olyan esetek, hogy bizonyos épületek jogszerűtlenül vagy nem szakszerűen épülnek fel, ám ilyen esetekben a z épület már áll és annak sorsáról dönteni kell. Nehéz általánosan elfogadható megoldást találni erre a kérdésre, de talán nem is szükséges. Az épületek visszabontása meglehetősen költséges és nem feltétlenül szükségszerű. A fennmaradási engedélyezés erre a kérdéskörre próbál választ adni azáltal, hogy bizonyos helyzetekben, amennyiben a jogszabályi feltételek adottak, az építtető vagy a tulajdonos…

Read more Leave a comment

A fennmaradási engedély iránti kérelem elbírálásánál irányadó fontosabb szempontok

Korábban már foglalkoztunk a fennmaradási engedélyre vonatkozó fontosabb szabályokkal. Most tekintsük át, hogy a hatóságnak milyen szempontokat kell mérlegelnie a fennmaradási engedély iránti kérelem elbírálása során. Tényállás tisztázási kötelezettség Az építésügyi hatóságnak jogszabályi kötelessége, hogy a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázza, a hatóság ennek érdekében minden esetben helyszíni szemlét tart (ez elsősorban a készültségi fok megállapítására szolgál). Az építésügyi hatóság a helyszíni szemlén vizsgálja – továbbá – a következőket is: adottak-e…

Read more Leave a comment

A társasági részesedésszerzés jellemzői, valamint a cégadásvételkor figyelembe veendő tényezők

Jogi személyt törvényben meghatározott típusban lehet létrehozni. Az új Ptk. hatálybalépésével valamennyi gazdasági társaság, így a korábbi szabályozással ellentétben a közkereseti és betéti társaság is jogi személy. A gazdasági társaságokat a típuskényszernek megfelelően; közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság formában lehet létrehozni. A cégadásvétellel kapcsolatos cikkünk német verzióját szintén a weblapunkon (Anwalt in Ungarn) olvashatja. Általános áttekintés- A társasági részesedésszerzés alapvető szabályai A szakirodalom elkülöníti a személyegyesítő…

Read more Leave a comment