1. Mikor kerül sor a végrehajtási eljárásra?

Először is e kérdéskör tisztázása érdekében, érdemes röviden áttekinteni azt, hogy mit értünk a végrehajtási eljárás fogalma alatt.

A bírósági végrehajtás egy nemperes eljárásnak minősül, amelyet általában más eljárás előz meg (például: tartásdíj követelése érdekében indított eljárás). Az előzetes eljárás során keletkezik a végrehajtás alapjául szolgáló okirat, azaz a végrehajtási jogcím, amely a jogosult (aki a végrehajtást kérő személy lesz a végrehajtási eljárásban) követelését tartalmazza az adós, vagyis a kötelezett felé.

A végrehajtási eljárás a végrehajtást kérő kérelmére indul meg. Két szakaszból, a végrehajtás elrendeléséből és a végrehajtás foganatosításából áll.

A végrehajtást a bíróság vagy a közjegyző rendelheti el, aki az első szakaszban azt vizsgálja, hogy önmagában a végrehajtás feltételei fennállnak-e. Ezen feltételek az alábbiak:

• határozatnak marasztalást kell tartalmaznia (jogosultnak követelése áll fenn az adóssal szemben)
• jogerősnek, vagy előzetesen végrehajthatónak kell lennie és
• a kötelezett számára kitűzött teljesítési határidőnek el kell telnie.

Ha ezen feltételek fennállnak, akkor a bíróság vagy a közjegyző kiállítja a végrehajtható okiratot, amely a végrehajtás foganatosításának az alapja lesz.

Összességében a végrehajtási eljárás célja, a követelés kikényszerítése vagy biztosítása (például, amikor fennáll a veszélye annak, hogy az adós a követelés alapjául szolgáló vagyont megsemmisíti, akkor a végrehajtó ennek megelőzése érdekében a vagyont zár alá veheti, ezzel is biztosítja a követelés későbbiekben történő kielégítését), melynek érdekében a bíróság vagy a közjegyző állami kényszert alkalmaz.

2. Mikor lesz a végrehajtási eljárásból végrehajtási per?

Ahogyan fentebb is említettük, a végrehajtási eljárás egy nemperes eljárásnak minősül, viszont az eljárás során bekövetkezett jogsérelmek (legyen az akár anyagi jogi vagy eljárásjogi kérdés) orvoslása meghaladja ezen eljárásfajta kereteit. Az ilyen jogsérelmek orvoslását a végrehajtási perek biztosítják, melynek egyik típusa a jelen cikkünk témája, a végrehajtás megszüntetése iránti per.

3. Végrehajtás megszüntetése iránti per

Alapvetőleg a végrehajtás megszüntetése iránt indított pert a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény és a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény is egy helyen határozza meg, a végrehajtás korlátozása iránti perrel. A kettő között röviden a legfőbb különbség az, hogy a végrehajtás korlátozásakor önmagában a végrehajtás nem szűnik meg, csak annak keretei korlátozódnak le, például kevesebb ingó dolgot foglalnak le az eljárás során, ellenben a végrehajtás megszüntetésével, amikor teljesen megszüntetik a végrehajtási eljárást.

Mielőtt részletesen elemezzük a végrehajtás megszüntetése iránti pernek két fajtáját, előtte fontos kiemelni azt, hogy e két típus megkülönböztetésének alapja a végrehajtás elrendelésének módja. Ha megállapítja a bíróság vagy a közjegyző, hogy a végrehajtás feltételei fennállnak, akkor végrehajtható okiratot (ilyen lehet például: végrehajtási lap, végrehajtási záradékkal ellátott okirat) állít ki, amely a foganatosítás alapja lesz. Ezen megkülönböztetési alap nagy mértékben függ attól, hogy a végrehajtható követelésről érdemben döntöttek-e vagy sem.

A végrehajtás megszüntetése iránti per fajtái:

A végrehajtás alapja a végrehajtási lap vagy a vele egy tekintet alá eső végrehajtható okirat, ezt a típust a gyakorlat szűkebb értelemben vett végrehajtási pernek nevezi, ugyanis ebben az esetben a követelésről már az érdemi döntés megszületett.

 

-ez esetben az adósnak a lehetőségei korlátozottabbak (például: szűkebb körben van lehetőség végrehajtási per indítására és a bizonyítás is szűkebb körű lesz),

A per tárgya lehet olyan tény, amely

• akkor történt, amikor az már nem volt közölhető a végrehajtható okirat kiállításának alapjául szolgáló határozat meghozatalát megelőző eljárásban, vagy
• a végrehajtható okirat kiállításának alapjául szolgáló egyezség megkötése után következett be.

Ez esetben a végrehajtási lap, a végrehajtható okirat egy típusa, melyet a végrehajtást kérő kérelmére a bíróság vagy a közjegyző állít ki a végrehajtó számára. A végrehajtáshoz szükséges adatokat (például: adós végrehajtáshoz szükséges adatai) tartalmazza.

A végrehajtás alapja a végrehajtási záradékkal ellátott okirat vagy a vele egy tekintet alá eső végrehajtandó okirat, ezen pert a jogirodalom tágabb körű végrehajtási pernek nevezi, ugyanis ez esetben a követelésről még érdemi döntés nem született, a végrehajtási eljárás megindítását követően bonyolódhat le a jogvita.

A per tárgyai lehetnek az alábbi tények:

• végrehajtani kívánt követelés, illetve a végrehajtási jog elévülése
• követelés vagy annak egy részének megszűnése
• ha a végrehajtást kérő a teljesítésre halasztást adott, és az időtartama nem járt le, vagy
• ha az adós a követeléssel szemben beszámítható követelését kívánja érvényesíteni.

A végrehajtási záradékkal ellátott okirat, szintén a végrehajtható okirat egy típusa, viszont lényeges ismérve az, hogy a követelést még érdemben nem bírálták el. Viszont a követelés fennállásának valószínűsége olyan magas fokú, hogy az állam ezzel a záradékkal lehetőséget adott arra, hogy a jogosult kényszer útján érvényesítse igényét.

4. Perrel kapcsolatos jogszabályi rendelkezések:

Jelen per esetében kizárólag a végrehajtást elrendelő járásbíróság vagy az adós lakóhelye szerinti járásbíróság az illetékes, amely bíróság a perben soron kívül jár el. A tárgyalás kitűzésére vonatkozó határidő 1 hónap. A per tárgyának az értéke megegyezik a végrehajtási összeggel, vagy annak azon részével, amelyre a végrehajtási jog megszűnését állítják.

A végrehajtás megszüntetése iránti pert az adósnak, a végrehajtást kérő ellen kell megindítania. A keresetlevélnek pedig az általában meghatározottakon túl, tartalmaznia kell a végrehajtható okiratot kiállító megnevezését és a végrehajtható okirat számát, illetve a végrehajtást foganatosító végrehajtó nevét és székhelyét, továbbá a végrehajtási ügyszámot. Ezenfelül a keresetlevélhez csatolni kell a végrehajtási eljárásban keletkezett okiratot is.

Fontos kiemelni azt is, hogy a perben eljáró bíróság a végrehajtást kérelemre, a per jogerős befejezéséig felfüggesztheti, a felfüggesztés tárgyában hozott határozat ellen külön fellebbezésnek van helye.

A bíróság a keresetlevelet megküldi az ügyben eljárt végrehajtónak annak érdekében, hogy nyilatkozzon az általa lefolytatott eljárási cselekményéről és az eljárással kapcsolatban felmerült költségeiről és díjáról, valamint az azokat megalapozó körülményekről. A végrehajtót a tárgyalás határnapjáról is értesíteni kell.

Az ellenkérelem és a viszontkereset előterjesztésére vonatkozó határidő 15 nap.

A bíróság a megszüntető ítéletében dönt a végrehajtási költségek összegéről és megtérítéséről is. Az ítélet ellen a végrehajtó fellebbezésének is helye van.

Dobos István / Nagy Adrienn

 

Végrehajtási perrel kapcsolatos kérdése van? Szívesen állunk rendelkezésükre!

Dobos István ügyvéd: dobos@doboslegal.eu/ +36-30-3088151