Láncügylet esetében több egymást követő termékértékesít tárgya ugyanazon termék, és a termék az első feladótól közvetlenül az utolsó vevőhöz kerül.

Láncügyletek további fontos jellemzője, hogy az ügylet szereplői kizárólag eltérő tagállamban, illetve harmadik országbeli (NEM EU tagállam) vevők lehetnek.

A láncügyletek esetében a következő tisztázandó kérdések merülnek fel:

–          ki rendelte meg a láncügyletet?

–          melyik ügylet esetében valósul meg a termék fuvarozása (fuvarozásos teljesítés)?

–          hogyan határozzuk meg helyesen a teljesítés szabályait?

Az alábbi esetekben felvázoljuk a három résztvevős Magyarország területéről induló láncügyletek legfontosabb szabályait, melyek segítenek meghatározni, hogy mely ország területén keletkezik a láncügyletek tekintetében az adófizetési kötelezettség.

  „A” belföldi adóalany              ——–>      „B” közösségi adóalany

I

  „C” közösségi vagy harmadik országbeli vevő

 

„A” (eladó) fuvarozása vagy fuvaroztatása esetében

Ebben az esetben az A-B értékesítéséhez kapcsolódik a fuvarozás, így az „A” teljesítési helye belföldön található; az „A” ilyen esetben export számlát vagy Közösségen belüli mentes számlát állít ki „B” felé a jogszabályban meghatározott egyéb feltételek teljesülése esetén.

„B” közösségi adóalany teljesítési helye az Áfa tv. 27. § (3) bekezdése szerint C országban van, mely az Áfa tv. területi hatályán kívül található, és emiatt a kiállítandó számlán ezt kell feltüntetni.

„B” fuvaroztatása vagy fuvaroztatása esetében

 Az Áfa tv. 27. § (2) bekezdése szerint „ha az (1) bekezdésben említett esetben van a sorban olyan beszerző, aki (amely) egyúttal értékesítőként a termék küldeménykénti feladását vagy fuvarozását maga vagy – javára – más végzi, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) a termék küldeménykénti feladását vagy fuvarozását beszerzőként végzi, illetőleg arra másnak, beszerzőként adott megrendelést, kivéve, ha bizonyítja, hogy a termék küldeménykénti feladását vagy fuvarozását értékesítőként végzi, illetőleg arra másnak értékesítőként adott megrendelést.”

 Az Áfa tv. fenti §-a a közbenső beszerző fogalmát határozza meg; ennek megfelelően, ha a közbenső adóalany „beszerzőként” jár, ez esetben „A” értékesítése adómentes export vagy közösségen belüli termékértékesítés, „B” értékesítésének teljesítési helye pedig „C” országban található.

 Abban az esetben viszont, amikor a közbenső adóalany „eladóként” jár el, akkor a „B” értékesítéséhez kapcsolódik a fuvarozás, és így „A” országban található a teljesítés helye, ezért itt „B”-nek adóalanyként be kell jelentkeznie.

 Fontos hangsúlyozni, hogy a közbenső adóalany döntésén alapul, hogy beszerzőként vagy eladóként jár-e el az adott ügylet során.

 „C” vevő fuvarozása vagy fuvaroztatása esetében

 Ebben az esetben B-C értékesítéséhez kapcsolódik a fuvarozás, így a „B” értékesítése ítélendő meg az Áfa tv. 26. § alapján, ezért a „B”-nek adóalanyként be kell jelentkeznie Magyarországon, és ennek következtében gyakorolhatja Áfa levonási jogát.

Ebben az esetben „A” értékesítése az Áfa tv. hatálya alá tartozó belföldi értékesítés, és így adókötelesnek minősül.

A fentiekben a három szereplős láncügyletek főbb szabályait ismertettük, de előfordulnak olyan láncügyletek is melyekben 3 több szereplő vesz részt, a háromnál több szereplős láncügyletek szabályait, illetve a láncügyletek speciális fajtájának, az úgynevezett „háromszög ügyletnek” a szabályait egy későbbi cikkeinkben ismertetjük.

Adójoggal, gazdasági joggal kapcsolatos kérdése van? Szívesen állunk rendelkezésére!