Korábban már foglalkoztunk a fennmaradási engedélyre vonatkozó fontosabb szabályokkal. Most tekintsük át, hogy a hatóságnak milyen szempontokat kell mérlegelnie a fennmaradási engedély iránti kérelem elbírálása során.

Tényállás tisztázási kötelezettség

Az építésügyi hatóságnak jogszabályi kötelessége, hogy a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázza, a hatóság ennek érdekében minden esetben helyszíni szemlét tart (ez elsősorban a készültségi fok megállapítására szolgál).

Az építésügyi hatóság a helyszíni szemlén vizsgálja – továbbá – a következőket is:

• adottak-e a döntés meghozatalának szakmai feltételei,
• a meglévő állapotot rögzítő építészeti-műszaki dokumentáció tartalma megfelel-e a valóságnak, továbbá
• az érintett telken folytatnak-e építési tevékenységet.

Kötelező elutasítás esete

A 312/2012. Korm. rend. 44. § (2) bekezdése kimondja, hogy abban az esetben, ha engedélyezést a polgármester a településképi véleményében nem javasolja, a fennmaradási engedély iránti kérelmet el kell utasítani.

A fennmaradási engedély megadásának jogszabályi feltételei

Az Étv. 48/A. §. (1) bekezdése szerint az építésügyi hatóság az építményre vagy építményrészre akkor ad fennmaradási engedélyt, ha

• az Étv.-ben, az egyéb jogszabályban meghatározott műszaki és egyéb feltételek teljesülnek, vagy az építményt, építményrészt építési vagy más tevékenységgel szabályossá teszi, vagy
• az műemlékvédelmi érdeket nem sért.

A fennmaradási engedély megadásának további feltétele, hogy az építmény, építményrész fennmaradása nem eredményezhet az életet, egészséget veszélyeztető használatot vagy állapotot.

Az Étv. 48. (1) bekezdéshez fűzött indokolás szerint kizárólag akkor adható meg az adott ingatlanra vonatkozó fennmaradási engedély, ha az a műszaki és jogszabályi feltételeknek megfelel, azonban álláspontunk szerint a fenti vagylagos megfogalmazás továbbra is megengedi, hogy a fennmaradási engedély már abban az esetben is megadható legyen, ha az épület kizárólag műemléki érdeket nem sért.

Objektív határidő:

A tulajdonossal vagy – ha ismert – építtetővel szembeni eljárás megindításának legkésőbb az építkezés befejezésétől – ha az nem állapítható meg, akkor az építmény használatbavételétől – számított tíz éven belül van helye.

Építési joggal kapcsolatos kérdése van? Fontos, hogy jogi probléma esetén építési jogban jártas ügyvéd segítségét vegye igénye. Szívesen állunk a rendelkezésére!

dr. Dobos István ügyvéd
E: dobos@doboslegal.eu
T: +36303088151