I. A kivitelezési szerződés és tájékoztatási kötelezettség:

A 2013. évi V. törvény 6:252 § (1) bekezdése alapján kivitelezési szerződés esetében a kivitelező az építési és szerelési munka elvégzésére, valamint az előállított mű átadására vállal kötelezettséget, míg a megrendelő annak átvételére és díjfizetésre.

A (3) bekezdés szerint a megrendelő további kötelezettségeihez tartozik a munka elvégzéséhez szükséges tervdokumentáció elkészítése és a hatósági engedélyek beszerzése, a kivitelező pedig a szerződés megkötése előtt köteles áttanulmányozni tervdokumentációt, illetve figyelmeztetnie kell a megrendelőt annak esetleges hibáira vagy hiányosságaira. Ez azért is fontos, mert ha a tervdokumentációban műszaki fogyatékosság lelhető fel, maga a kivitelezett létesítmény válik hibássá; ennek megelőzése érdekében érvényesül ez a szigorú tájokztatási kötelezettség a kivitelező felé.

A fennálló tájékoztatási kötelezettséget a Ptk. 6:62 § is megalapozza, mely szerint „a felek kötelesek a szerződéskötési tárgyalások alatt, a szerződés megkötésénél, fennállása alatt és megszüntetése során együttműködni és tájékoztatni egymást a szerződést érintő lényeges körülményekről.” A (3) bekezdés alapján „ha a szerződés létrejön, az a fél, aki az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét megszegi, köteles a másik fél ebből származó kárát a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség általános szabályai szerint megtéríteni.”

A Legfelsőbb Bíróság GK. 54. számú állásfoglalása a következőket rögzíti: „A kivitelezőtől az építési munkát illetően a kellő szakértelem elvárható, ezért a kivitelező a tervező részéről elkövetett, a megfelelő teljesítést gátló, veszélyeztető körülményekről, tervhibákról a megrendelőt tájékoztatni, figyelmeztetni köteles. Ehhez az szükséges, hogy a megrendelő által rendelkezésre bocsátott tervdokumentációt a szakvállalattól elvárható gondossággal vizsgálja meg.

Ha ennek a kötelezettségnek nem tesz eleget, vagy olyan hibát, amelyet kellő gondosság mellett észlelhetett volna nem ismert fel, vagy erről a megrendelőt nem tájékoztatja, ezzel a jogszabályban előírt kötelezettségét megszegi, és ezért a megrendelővel szemben a kártérítési felelőssége fennáll.”

A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről 3. § (1) bekezdése szerint „A kivitelezési szerződés megkötését követően a vállalkozó kivitelező viseli annak jogkövetkezményét, amely a tervdokumentáció olyan hiányosságából adódik, melyet a vállalkozó kivitelezőnek a tőle elvárható szakmai gondosság mellett észlelnie kellett volna, de a szerződéskötést megelőzően nem jelzett.”

II. Fel nem ismerhető hibák a kivitelezési tervekkel kapcsolatban:

A Ptk. a figyelmeztetési kötelezettség elmulasztását a hibás teljesítés esetei közé sorolja és bizonyos esetekben lehetővé teszi a szavatossági jogkövetkezmények alkalmazását. Előfordulhat azonban, hogy a létesítmény hibája olyan tervhiba következménye, amelyet a kivitelező előzetesen nem ismerhetett fel. A joggyakorlat szerint a kivitelező kötelezettsége, hogy már a szerződés megkötésekor áttanulmányozza a tervdokumentációt, és tervhiba esetén a figyelmeztetési-tájékoztatási kötelezettségének eleget tegyen, amelynek elmulasztása esetén felelősséggel tartozik.

A kivitelezőtől elvárható gondosság azonban nem terjed odáig, hogy tervezői, mérnöki számításokat végezzen a terv ellenőrzése céljából. A kivitelezőt nem terheli olyan kötelezettség, hogy – miután a tervező a saját számításai alapján a pótmunka műszaki tartalmát megfelelőnek ítélte – további ellenőrző számításokat végezzen (BDT2013. 3031.). A kivitelező nem tehető felelőssé a hibás terv megvalósításáért, ha a hiba felismeréséhez olyan számítás szükséges, amelynek elvégzésére nem köteles (BH1983. 207.).

A fel nem ismerhető tervezési hiba következménye, hogy a tervező köteles a hibát kijavítani, illetőleg a kijavítás költségeit viselni (BH1984. 366.). A kivitelező „mentesülése” viszont a megrendelő helyzetét nehezítené el. A létesítmény megvalósításában egymásra utalt vállalkozók (tervező, kivitelező) kötelezettsége elsősorban a rendeltetésszerűen használható eredmény – a létesítmény – megvalósítására szól. Az építmény hibájának természetbeni megszüntetése, kijavítása körében a kivitelező helytállását ezért a hibás teljesítés különös szabályainak megfelelően objektív szavatossági alapon lehet rendezni akkor is, ha a létesítmény hibája akár felismerhető, akár fel nem ismerhető tervhibára vezethető vissza.

A kivitelező nemcsak akkor köteles kijavításra, ha a saját eljárása során követ el kifejezetten kivitelezési-technológiai hibát vagy a tervtől eltér, hanem akkor is, ha a létesítmény az átadást megelőző okból a rendeltetésszerű használatra – akár fel nem ismerhető tervhiba miatt – nem alkalmas. A kivitelező a továbbiakban a javítás miatt felmerült költségeit mint saját kárát háríthatja tovább részben vagy adott esetben teljes egészében a tervezőre, a közös károkozók belső viszonyában irányadó kárfelosztási előírások alkalmazásával.

III. Az építési napló és a tájékoztatási kötelezettség

A kivitelezési szerződés körében a felek együttműködése, az akadályközlés, a tájékoztatás és az ellenőrzési jog gyakorlása szempontjából is kiemelkedő jelentősége van az építési naplónak. Az építési naplót a helyszínen a kivitelező, annak felelős műszaki vezetője (építésvezető) vezeti. A napló tartalmazza időrendi sorrendben a kivitelezés adatait, a munka menetére, megfelelőségére vonatkozó, valamint az elszámoláshoz szükséges adatokat.

A naplóba bejegyzést, észrevételt tehet a műszaki ellenőr, a tervező, továbbá az ellenőrzésre feljogosított hatóság is. Az építési napló lényegében vélelmet állít fel arra nézve, hogy a kivitelezés az abban foglaltak szerint ment végbe. A későbbi jogviták során a bizonyítás szempontjából kiemelkedő jelentősége van, miután a kivitelezés menete utólag már alig rekonstruálható.

Fontos szakmai körülményeket tartalmaz a szerződésmódosítás, pótmunkák elrendelése, tervmódosítások körében, vagy a kivitelezői szerződésszegés, különösen a késedelem alóli kimentés megítélésében. Az építési naplóban foglaltakkal szemben természetesen ellenbizonyítás lehetséges.

Meghatározott esetekben a külön jogszabály az építési napló vezetését és tartalmi követelményeit kötelezően írja elő (Épkiv. 24-28. §). Az építőipari kivitelezési folyamat résztvevői az előírt építésinapló-vezetési, ellenőrzési és bejegyzési kötelezettségüket 2013. október 1. napját követően az építésügyért felelős miniszter által működtetett internetalapú elektronikus építési napló alkalmazás segítségével kötelesek teljesíteni.

dr. Dobos István ügyvéd / Ritter Anna

Irodánk szívesen áll rendelkezésére építőiparral kapcsolatos peren kívüli eljárások és peres képviselet esetén is.

dr. Dobos István ügyvéd: 06-30-3088151 / dobos@doboslegal.eu