Manapság egyre gyakrabban hallhatunk a kriptovalutákról, illetve a kriptovalutával történő kereskedelemről. Aki jártas a tőzsde világában, netán kriptovalutákkal bővíti, diverzifikálja a portfólióját, annak fontos kérdés lehet a kriptovaluta-kereskedés adójogi vonzatai, szabályai.

Elsőként érdemes meghatározni a kriptovaluta fogalmát, ami egy egészen összetett kérdés, hiszen a kriptovaluta egy anonim fizetést biztosító virtuális eszköz, ami nem tekinthető sem jogszabály által meghatározott fizetőeszköznek, sem elektronikus pénznek, sem készpénz-helyettesítő eszköznek, sem pedig értékpapírnak. Magának a kriptovalutáknak attól van értéke, hogy a piaci szereplők közül néhányan elfogadják, mint fizetőeszköz.

Az adófizetési kötelezettség a kriptovaluták vonatkozásában két esetben merülhetnek fel: kriptovaluta bányászat, illetve a kriptovaluta befektetési célú megvásárlása révén megszerzett jövedelem tekintetében.

Az utóbbi kapcsán fontos kiemelni, hogy a kriptovaluták befektetéséhez nem szükséges vállalkozási forma, illetve adószám igénylése sem szükséges magánszemélyeknek.

Kriptovaluta bányászat adózása magánszemélyként

A kriptovaluta bányászat révén elért jövedelem az Szja törvény 16. § (1) és (3) bekezdései alapján önalló tevékenységből származó jövedelemnek minősül. A kibányászott kriptovalutának a megszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke minősül bevételnek.

Az önálló tevékenységből származó bevétel esetén a jövedelem megállapítása 10%-os költséghányad alkalmazásával vagy tételes költségelszámolással történhet. Tételes költségelszámolás esetén a bevétellel szemben a jövedelem megállapításához elszámolható az e tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen felmerült és igazolt költség. Ilyen lehet a tárgyi eszközök beruházási költségének tárgyévi értékcsökkenése vagy a villamos energia díj. Viszont szigorúan csak azokat a költségeket lehet elszámolni, amelyek a bevételszerző tevékenység folytatása érdekében merülnek fel.  A bevételszerzés negyedévet követő hónap 12. napjáig a bevételt szerző magánszemélynek 15%-os mértékű személyijövedelemadó-előleget, illetve 15.5%-os mértékű szociális hozzájárulás adót kell fizetnie.

Egyéni vállalkozóként történő adózási kérdések

Egyéni vállalkozók esetében a bevétel vállalkozói tevékenységből származó bevételnek minősül, a költségeket a vállalkozói személyi jövedelemadózás szabályai szerint lehet elszámolni. Hasonló módon a magánszemélyként végzett tételes költségelszámoláshoz itt is azokat lehet elszámolni, amelyek tárgyévben ki is lettek fizetve. A bevételekből le kell vonni a költségeket. Az így kapott jövedelem után kell adózni az szja bevallásban.

Egyéni vállalkozóként a jövedelem után 9%-os személyi jövedelemadót kell fizetni. A megmaradt osztalékalap után további 15%-os vállalkozói osztalékadó és 15.5%-os szociális hozzájárulás adót kell fizetni, azonban ebben az esetben a szochonak a felső határa.

Cégek kriptovaluta bányászatára vonatkozó adózási kérdések

Természetesen lehetőség van a kriptovaluták bányászatára céges formában is, leggyakrabban Kft. és Bt. formájában végeznek bányászati tevékenységet gazdasági társaságok.

Lehetőség van társasági adót vagy KIVA-t választani. A társasági adó esetén az adózás előtti eredményből 9%-os társasági adót kell fizetni, így a nyereséget tovább lehet görgetni a következő évekre és így elég később eldönteni, hogy milyen formában használják fel a nyereséget. A KIVA esetén két adóalap van. Az egyiket a személyi jellegű kifizetések után kell megfizetni, másikat a cégből kivont tőke után. A KIVA esetén 3 milliárd forint a felső bevételi határ. 2021-ben a KIVA adómértéke 11%.

Befektetési céllal vásárolt kriptovaluta értékesítéséből származó jövedelem magánszemélyként

A magyarországi szabályozás értelmében a kriptovaluták nem tekinthetők értékpapírnak. Az szja. törvény szerint egyéb jövedelemként kell bevallani a nyereséget, amit a kriptovaluta megvásárlását követően törvényes fizetőeszközre történő átváltás során realizálunk, ide értve az árfolyam nyereséget is.

Tekintve, hogy a jövedelem után 15%-os szja és felső korlát nélküli 15.5%-os szochot kell fizetni, az egyéb jövedelem a legkedvezőtlenebb adózási kategória a magánszemély befektetők számára.

Az adókötelezettség megállapításához és a bevallásához a magánszemélynek szükséges a kriptovaluta megszerzésének és értékesítésének körülményeiről analitikus nyilvántartást vezetnie (Szja. tv. 5. számú melléklet). A nyilvántartásnak tartalmaznia kell, illetve abban vezetni kell a megszerzett kriptovaluta fajtáját, mennyiségét, időpontját, szerzéskori értékét, valamint ugyan ezen adatokat értékesítés esetén is.

Magyarországon a kriptovalutákkal történő ügyletek adójogi szabályozása egyelőre még várat magára. Ugyanakkor egyre népszerűbb és egyre gyakrabban hallható a kriptovalutákkal történő kereskedelem.

Amennyiben kérdése van, keresse bizalommal irodánkat, adójoggal foglalkozó kollegáink szívesen rendelkezésükre állnak.

dr. Dobos István ügyvéd / dr. Lőrincz Dorottya

Adójoggal, kriptokereskedelemmel kapcsolatos kérdése van? Szívesen állunk rendelkezésére! dr. Dobos István ügyvéd / dobos@doboslegal.eu / +36 30 308 8151