Jogi személyt törvényben meghatározott típusban lehet létrehozni. Az új Ptk. hatálybalépésével valamennyi gazdasági társaság, így a korábbi szabályozással ellentétben a közkereseti és betéti társaság is jogi személy. A gazdasági társaságokat a típuskényszernek megfelelően; közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság formában lehet létrehozni.

A cégadásvétellel kapcsolatos cikkünk német verzióját szintén a weblapunkon (Anwalt in Ungarn) olvashatja.

Általános áttekintés- A társasági részesedésszerzés alapvető szabályai

A szakirodalom elkülöníti a személyegyesítő (kkt., bt.) és vagyonegyesítő (kft., rt.) gazdasági társaságokat egymástól, a társasági részesedésszerzés folyamata is eltérő e társaságokban. A társasági részesedés, az üzletrész, továbbá a részvény átruházásáról szóló szerződést is írásba kell foglalni. A közkereseti és betéti társaság személyegyesítő jellege megmutatkozik abban, hogy a társasági részesedés átruházásának hatályossá válásához a társasági szerződés módosítására van szükség. A társasági szerződést módosítani a közkereseti és betéti társaság esetében csak egyhangúan lehet. Így érvényesül a személyegyesítő jelleg, a létesítő okirat egyhangú szótöbbségnél alacsonyabb szótöbbség-követelményt megállapító rendelkezése semmis. A társaság bármely tagja megakadályozhatja harmadik személy társasági részesedésszerzését, de az eredetileg kialakított tulajdoni arányokban bekövetkezett változást is. Sem a házastárs, sem az örökös nem válhat a házastársi vagyonközösség vagy öröklés folytán a társaság tagjává.

A korlátolt felelősségű társaságban fennálló tagsági jogok és kötelezettségek összessége az üzletrész. A fentiekkel ellentétben a korlátolt felelősségű társaság esetében az üzletrész megszerzésekor nem szükséges a társasági szerződés módosítása. A tagok hozzájárulása nem feltétel az átruházás hatályossá váláshoz, a tagváltozás a társasággal szemben a bejelentéstől hatályos. A bejelentést közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban kell megtenni, a bejelentésben a szerző fél a társasági szerződést magára nézve kötelezőnek ismeri el. A részvénytársasági tagsági jogokat egyedülálló módon, névre szóló, névértékkel rendelkező, forgalomképes értékpapír formájában lehet megszerezni. A részvény tagsági jogokat megtestesítő értékpapír, dolognak minősül, ezért a tagsági jogokat gyakorló személy egyben a részvénytulajdonos is. A részvények átruházására az értékpapírok átruházásának általános szabályai, valamint a részvényre, mint speciális értékpapírra vonatkozó szabályok irányadóak.

A kft. üzletrészeinek megszerzése- Az üzletrészszerzés részletes szabályai

Az üzletrészről való rendelkezéssel a benne foglalt jogok és kötelezettségek összességéről lehet rendelkezni. Külön szabályok vonatkoznak az üzletrész tagok közötti és az üzletrész kívülálló személyek közötti átruházására. Az üzletrész a tagok között szabadon átruházható, a tagok egymás javára üzletrész másokat megelőző megszerzésére irányuló jogot biztosíthatnak, erre az elővásárlási jogra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az üzletrész a piaci forgalomban ténylegesen megjelenhet, nem képezi akadályát az átruházásnak a tagok hozzájárulásának követelménye.

A kívülálló személyekre való átruházás feltétele, hogy a tag a törzsbetétet teljes mértékben szolgáltatta, kivéve, ha vagyoni hozzájárulás, pótbefizetés elmulasztása vagy kizárás miatt kerül sor az üzletrész átruházására. A törzsbetét teljes mértékben történő szolgáltatása biztosítja, hogy a tagok személyében bekövetkezett változás a hitelezői követeléseket nem fenyegeti. A korlátozott felelősség csak abban az esetben törhető át, ha a jogi személy tagja a korlátolt felelősséggel visszaélt és a jogutód nélküli megszűnéskor kielégítetlen hitelezői követelések maradtak fenn. Amennyiben pénzszolgáltatás ellenében kerül sor az átruházásra, az üzletrész megszerzésére a többi tag, a társaság, illetve a társaság által kijelölt személy másokat megelőzően jogosult. A személyegyesítő közkereseti és betéti társaságban a társasági szerződés módosításának elutasítása, a vagyonegyesítő korlátolt felelősségű társaságban az üzletrész másokat megelőző megszerzésére irányuló jog biztosítja a lehetőséget arra, hogy a társaság tagjai megakadályozhassák a nemkívánatos kívülállók bekerülését. Az üzletrész másokat megelőző megszerzésére irányuló jog akként érvényesíthető, hogy a kívülállótól érkező ajánlatot az üzletrészt átruházni kívánónak e szándékát közölni kell. A közléstől számítva a tagoknak 15, a társaságnak és a társaság által kijelölt személynek 30 napon belül kell nyilatkoznia.  Az üzletrész másokat megelőző megszerzésére irányuló jog megsértésével kötött üzletrész-átruházási szerződés hatálytalanságának megállapítása iránt a szerződéskötéstől számított egyéves jogvesztő határidőn belül lehet pert indítani. Az üzletrész pénzszolgáltatás ellenében, kívülálló személyre történő átruházása érvényesen nem zárható ki a társasági szerződésben.

Az üzletrész adásvételi szerződés

Az üzletrész nem dolog, mégis a bírói gyakorlat alapján eszmei dologként adásvétel tárgya lehet. Az üzletrész adásvételi szerződést írásba kell foglalni, a közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalást a törvény nem követeli meg. A bejelentéshez az adásvételi szerződést mellékelni kell. A Szerződésben a Vevő nyilatkozik, hogy a társasági szerződés rendelkezéseit megismerte, az abban foglaltakat magára nézve kötelezőnek ismeri el. Az üzletrész adásvételéről szóló szerződésben meg kell jelölni az üzletrész adatait, hogy mely társaságban, milyen értéket képvisel, kizárólagos tulajdonban van-e.

Jogi, pénzügyi és gazdasági ellenőrzés

A tárgyalások során elsőként fontos meggyőződnünk arról, hogy a cég képviseletére jogosult személlyel tárgyalunk. A jogi képviselő felkeresése számunkra is ajánlott, az iratok jogi véleményezése, a megfelelőség szakemberek általi ellenőrzése a legbiztosabb megoldás. A forgalom biztonsága, hitelezői érdekvédelem, közérdek indokolja, hogy a cégekről közhiteles nyilvántartás álljon rendelkezésre. Ez jelenti a biztosítékot az érdeklődő Vevő számára, mert a cégnyilvántartás hitelesen tanúsítja a benne feltüntetett adatok, továbbá a bejegyzett jogok és tények fennállását, illetve azok változásait. Ellenkező bizonyításig vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki a cégnyilvántartásban szereplő, illetve a Cégközlönyben közzétett adatban bízva, ellenérték fejében szerez jogot. A cégnyilvántartás a cégjegyzéket és a cégiratokat foglalja magában. A cégjegyzék fennálló, illetve törölt adatai, valamint a cégiratok teljeskörűen nyilvánosak.

A cégtörvény kiemelten fontos rendelkezései:

12. § (1) A cégbíróságon a cégiratokat bárki ingyenesen megtekintheti, azokról feljegyzést készíthet. A cégjegyzék adatairól cégmásolat, cégkivonat vagy cégbizonyítvány kiadása kérhető. A cégmásolat a cégjegyzék valamennyi fennálló és törölt adatát, a cégkivonat a cégjegyzék fennálló adatait, a cégbizonyítvány pedig – a kérelemtől függően – a cégjegyzék egyes fennálló vagy törölt adatait tanúsítja hitelesen, illetve azt, hogy valamely meghatározott bejegyzés a cégjegyzékben nem szerepel(t). A cégnyilvántartásban a törölt adatnak megállapíthatónak kell maradnia.

(2) A cégmásolatban, a cégkivonatban, valamint a cégbizonyítványban az egyes adatok mellett fel kell tüntetni az adat (illetve annak törlése) bejegyzésének időpontját is.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott okiraton záradékban szerepeltetni kell, ha az okiratban szereplő cégadatokat illetően változásbejegyzési eljárás van folyamatban, és azt is fel kell tüntetni, hogy az melyik adatot érinti.

(4) A cégbíróságon a cégiratokról e törvényben, illetve külön jogszabályban meghatározott módon kérhető másolat.

13. § (1) A céginformációs szolgálat kérelemre tájékoztatást ad a cégjegyzékben szereplő fennálló vagy törölt adatokról, valamint a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elektronikusan rögzített, még be nem jegyzett adatairól. E közszolgáltatást bárki igénybe veheti. A céginformációs szolgálatnál rendelkezésre álló adatok azonosak a cégbíróságokon elektronikusan rögzített adatokkal. A 12. § (1) bekezdésében meghatározott közokiratok kiadására a céginformációs szolgálat is jogosult.
14. § (1) A céginformációs szolgálat a cégjegyzékben szereplő fennálló vagy törölt adatok, valamint a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elektronikusan rögzített, még be nem jegyzett adatainak a megismerését betekintéssel bárki számára ingyenesen és korlátozásmentesen biztosítja. A céginformációs szolgálat honlapján – a hitelezők védelme érdekében – biztosítja egyes cégjegyzék adatok ingyenesen történő megismerését.

A cégmásolat ismerete, így a fennálló és törölt valamennyi adat ismerete hozzájárul ahhoz, hogy megfelelő és teljes képet kapjunk a cégműködésről. A cégműködésnek azonban van egy pénzügyi, gazdasági oldala, amelynek vizsgálata szintén nélkülözhetetlen. A gazdasági vizsgálatot célszerű a cég könyvelésének ellenőrzésével kezdeni. Ehhez szintén indokolt szakemberek segítségét igénybe vennünk. A pénzügyi és gazdasági vizsgálat során választ kaphatunk arra, hogy benyújtotta-e a cég az adóbevallásokat, megfizette-e a közterheket, a kötelezően megőrzendő iratok fellelhetőek-e a cégnél, a könyvelésből ismerhetjük meg a cég kintlévőségeit, tartozásait, illetve azt is, hogy a törzstőke befizetésre került-e. Érdemes felkeresnünk a NAV szerveit, vagy az önkormányzat jegyzőjét mint önkormányzati adóhatóságot annak érdekében, hogy az adófolyószámlából vagy igazolásból információt kapjunk arra vonatkozóan, hogy a cégnek nincsen adótartozása.

Az adófolyószámla lekérdezés, mint szolgáltatás egy ügyfélkapu regisztráció után, az eBEV rendszeren keresztül történik. Fontos ellenőriznünk a cég ingó-és ingatlanállományát, győződjünk meg arról, hogy a cégnek valóban a tulajdonában állnak az adott ingók, ingatlanok. Ingatlanok esetében a földhivatali iratok, így a hiteles tulajdoni lap segíti a tájékozódást. A vagyonállomány mellett a szerződéses állományt is meg kell vizsgálnunk, hogy valós képet kapjunk a folyamatban lévő ügyekről, az azokhoz kapcsolódó kötelezettségekről, kockázatokról.

dr. Dobos István / Vigh Márta

Gazdasági joggal, cégjoggal kapcsolatos kérdése van? Szívesen állunk rendelkezésére!

dr. Dobos István ügyvéd
e-mail: dobos@doboslegal.eu
+3630-3088151