A kereskedelmi szálláshely szolgáltatás (pl.: „Airbnb”) adózása II. – Fontosabb bevallási, adatszolgáltatási határidők kereskedelmi-szálláshely szolgáltatás tekintetében magánszemélyek esetében

A magánszemélyként is számos bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségünk van a kereskedelmi szálláshely szolgáltatásra vonatkozó tevékenység végzése esetében, ezért jelen bejegyzésünkben az ezen kötelezettségek teljesítésre vonatkozó fontosabb határidőkre szeretnénk felhívni az ezen tevékenységet folytató magánszemélyek figyelmét. Havi kötelezettségek: Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. tv. II. Melléklete szerint az idegenforgalmi adót a hónapot következő hónap 15. napjáig kell bevallani és megfizetni az önkormányzatnak. A hónapot követő hónap 15. napjáig kell…

Read more

A kereskedelmi szálláshely szolgáltatás (pl.: „Airbnb”) adózása I.

A lakástulajdonosok részéről az elmúlt években – különösen Budapesten – népszerű lett a külföldi turisták részére a lakások rövid távú bérbeadása. Ezen tevékenység (adószámos) magánszemélyként, egyéni vállalkozóként vagy akár gazdasági társaság keretében is folytatható, jelen bejegyzésünkben az adószámos magánszemély adózására vonatkozó fontosabb szabályokat mutatjuk be. Jegyzőhöz történő bejelentés a tevékenység megkezdésekor Az ilyen jellegű tevékenység megkezdésekor a legelső lépés, hogy az illetékes jegyzőhöz be kell jelenteni, hogy kereskedelmi szálláshely szolgáltatásra…

Read more

Hogyan kell adózni őstermelőként és adószámos magánszemélyként a Natura 2000 támogatás után?

Sokak nincsenek tisztában azzal, hogy az erdőgazdálkodói tevékenység ugyanolyan gazdasági tevékenységnek minősülhet, mint bármely más bevételre irányuló vagy üzletszerűen folytatott gazdasági tevékenység, és így ezen tevékenység után is adófizetési kötelezettség keletkezhet, ez különösen igaz az igénybevett Natura 2000 támogatásra. A bejegyzett erdőgazdálkodók többsége ezen tevékenységet őstermelőként vagy adószámos magánszemélyként végzi, így elsősorban ezen bejegyzés számukra foglalja össze, hogy a Natura 2000 támogatás utáni milyen  adókötelezettségük keletkezhet. 1. Őstermelők adókötelezettségei Először…

Read more

A forgalmazó helytállási kötelezettségei élelmiszer-értékesítés körében

A forgalmazási (disztribútori) szerződés a hazai jogalkotási folyamatok eredményeként nevesített szerződésként 2014. március 15-e óta szerepel a Polgári Törvénykönyvben. Ez a szerződéstípus a hagyományos szerződési tipizálási rendszerbe nehezen illeszthető be, ugyanis jellemzőit az üzleti élet alakította ki a szociális piacgazdaság és annak részét képező szerződési szabadság elvének mentén. A disztribútori szerződésben a tulajdonátruházó (adásvétel, bizomány), valamint a vállalkozási típusú (szállítás) szerződések jegyei vegyülnek, erre tekintettel pedig a disztribútori szerződés által…

Read more

Fokozatos részesedésjuttatás – Mi az a vesting és a reverse-vesting?

A hazai kockázati tőkebefektető piac kisebb erőforrással rendelkezik, mint más nyugati országok, ezért elemi érdeke fűződik minden befektetőnek ahhoz, hogy befektetéseik után az elvárt hozamot tudják produkálni, eredményes legyen a befektetés. Ezért a befektető igyekszik minden kockázatot a minimális szintre csökkenteni. Az előző részben a hígulásról és a hígulás elleni védelemről írtunk, amelyben a befektető saját helyzetét igyekszik biztosítani a céltársaságban más befektetőkkel, mint külső, harmadik személyekkel szemben, azonban tisztában…

Read more

Zavaró hatások a szomszéd részéről és a lehetséges jogi megoldások

Szinte mindenki tapasztalt már a jelenséget, amikor szomszédja kellemetlen hanghatásokkal, szagokkal, vagy épp magával a háza építésével zavarja jól megérdemelt pihenésében, akadályozza a kerti munkában vagy éppen kínos perceket okoz látogatók fogadása során, nem is említve azon eseteket, melyekben az ingatlan értékét is kedvezőtlenül befolyásoló változásokat idéz elő ezzel. Ezekre az esetekre természetesen rendelkezésére állnak a jog által biztosított eszközök. Jelen összefoglaló pedig megkíséreli bemutatni, milyen feltételek fennállása esetén mely…

Read more

Kép- és hangfelvétel bizonyítékként történő felhasználása büntető- és polgári peres eljárásokban

A 2018. január 1-én hatályba lépő, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 263.§ (1) bekezdése alapján – szabad bizonyítás elvéből fakadóan – a bíróság a perben alakszerű bizonyítási szabályokhoz, a bizonyítás meghatározott módjához vagy meghatározott bizonyítási eszközök alkalmazásához nincs kötve, szabadon felhasználhatja a felek előadásait, valamint minden bizonyítékot, amely a tényállás megállapítására alkalmas. A Pp. 268. § (2) bekezdése egy példálózó felsorolást tartalmaz a bizonyítási…

Read more

A magyar Kft. és a német GmbH, mint társasági forma különbségei

Európa-, sőt világszerte találkozhatunk olyan társaságokkal, melyek alapkoncepciója, hogy a társaság tagjai a társaság kötelezettségeiért nem felelnek, a vállalt kötelezettségek teljesítése, illetve a hitelezők kielégítése a társaság feladata. A koncepció nem idegen sem Európában (Magyarország: korlátolt felelősségű társaság (Kft.), Németország: Gesellschaft mit beschränkter Haftung (GmbH), Lengyelország: Spółka z ograniczoną odpowiedzialnością (Sp. z o.o.), sem az angolszász jogrendszerű országokban (Ltd., LLC). Az első pillantásra azonos társasági formákat jelölő rövidítések azonban eltérő…

Read more

Versenytilalmi megállapodások a munkajogban és megbízási jogviszonyban

Versenytilalmi megállapodás megkötésére jellemzően munkaviszonyban kerül sor, mégpedig olyan munkavállalókkal, akik vagy vezető beosztásukból, vagy egyéb körülményekből fakadóan a munkáltató számára bizalmas információkhoz juthatnak hozzá. A jogintézmény azonban nem csak munkaviszony esetében lehet célszerű, hanem megbízási, illetve vállalkozási típusú szerződéseknél is. A munkaviszonyra vonatkozó versenytilalmi megállapodást a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) kifejezetten szabályozza a 228.§ (1) bekezdésében, míg megbízási, illetve vállalkozási típusú szerződések esetén…

Read more

Az adóeljárások legfontosabb változásai

A 2018. január 1. napjától hatályos új adójogszabályok következtében komoly árat fizethet az adózó, aki nem kezdi el idejében a védekezést az adóellenőrzés során. Jelen bejegyzésben azon hatályba lépett változásokra szeretnénk felhívni az adózók figyelmét, melyek az adózókra jelentős nehezítéseket tartalmaznak az adóellenőrzés során. 1. Az észrevétel kiemelt szerepe Az új adótörvényekben az adóellenőrzés eredményeként született jegyzőkönyv, illetve az alapján született döntések elleni jogorvoslati rendszer részletszabályai jelentős változásokon estek át.…

Read more