A 2018. január 1. napjától hatályos új adójogszabályok következtében komoly árat fizethet az adózó, aki nem kezdi el idejében a védekezést az adóellenőrzés során.

Jelen bejegyzésben azon hatályba lépett változásokra szeretnénk felhívni az adózók figyelmét, melyek az adózókra jelentős nehezítéseket tartalmaznak az adóellenőrzés során.

1. Az észrevétel kiemelt szerepe

Az új adótörvényekben az adóellenőrzés eredményeként született jegyzőkönyv, illetve az alapján született döntések elleni jogorvoslati rendszer részletszabályai jelentős változásokon estek át.

Az adóellenőrzés továbbra is az ellenőrzésről készült jegyzőkönyv kézbesítésével fejeződik be, azonban a jogszabály a jegyzőkönyv elleni észrevétel benyújtására már annak kézbesítésétől számított 30 napos határidőt biztosít a korábbi 15 napos határidővel szemben.

A fenti változás azonban mégsem kedvező az adózók szemszögéből tekintettel arra, hogy az adózónak az adóellenőrzésről készült jegyzőkönyvre tett észrevételében fel kell tüntetnie az összes jogi érvét, illetve az azt alátámasztó bizonyítékokat; amennyiben ezen kötelezettségének az adózó nem tesz eleget, úgy ezen érvekre, bizonyítékokra később már nem hivatkozhat, illetve ezeket az adóhatóságnak vagy a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságnak nincs lehetősége figyelembe venni Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. tv. (továbbiakban: Ait.) 124. § (3) bekezdése alapján.

A fenti változás következtében a korábban formalitásnak számító észrevételt az új Ait. gyakorlatilag a legfontosabb jogorvoslati eszközzé teszi, mivel az adózónak abban rendkívüli részletességgel meg kell indokolnia, hogy miért tartja az adóhatóság eljárását jogszabályellenesnek; ehhez természetesen az ezen állítások alátámasztását igazoló bizonyítékokat is csatolni szükséges.

 2. Szakértő kirendelésére vonatkozó szabályok (adózókra) hátrányos változásai

További nehézséget okozhat az adózóknak, hogy ha az adóhatóság az adóellenőrzés során szakértőt rendel ki, úgy ezen szakértői véleményben foglaltakat a bíróságnak kötelessége felhasználni, és nem rendelhet ki új szakértőt.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az adóellenőrzés során kirendelt igazságügyi szakértő szakvéleménye a bíróság által kirendelt szakértő szakvéleményének minősül.

A fentiek alapján, ha az adóhatóság által kirendelt szakértő szakvéleménye hibás valamilyen oknál fogva, úgy nem lesz arra lehetőség, hogy a bírósági eljárás során „ellenszakértő” kirendelését kérjük.

A fentieknek megfelelően így a legfontosabb, hogy az az adózók idejében, már az adóellenőrzés megkezdésekor hozzáértő ügyvédhez, adótanácsadóhoz forduljanak, mivel ennek elmulasztása esetében a későbbiekben már nem orvosolható joghátrányok érhetik őket.

Adójoggal, gazdasági joggal kapcsolatos kérdése van? Szívesen állunk rendelkezésére!

dr. Dobos István ügyvéd
e-mail: dobos@doboslegal.eu
+3630-3088151